Bement a falusi kereskedő a városba áruért. A nagykereskedő kérkedve mondta:
- Nálam mindent megkap, amire szüksége lehet... Nincs, ami nincs...
Nem tetszett a boltosnak a kérkedés, elhatározta, hogy megtréfálja a nagykereskedőt. Körülnézett a raktárban, majd megkérdezte:
- Hát borsika ostornyél van-é? Kéne vagy két tucat, mert faluhelyt nagyon keresik.
- Hogy micsoda?
- Hát borsika ostornyél.
- Az csakugyan nincs - mondta a városi megszégyenülten.
- Pedig keresik, mert nem törik könnyen. Ha egyszer eljön hozzánk, majd meglátja, hogy bár az én boltom nagyon kicsi, abban mindent lehet kapni, amire szükség lehet.
A nagykereskedő meg is látogatja a falusi boltost, hogy visszaadja a megszégyenítést.
- Kérhetek olyat, amit biztosan nem tud adni?
- Nyugodtan, mert e kis boltban olyan nincs, hogy nincs.
- Hát akkor adjon nekem olyan fehérnépet, akinek felül van az, ami a kötés alatt szokott lenni. Na ugye, hogy ezzel nem tud kend szolgálni!
A boltos hunyorít egyet, majd azt mondja:
- Maga, barátom, igencsak téved. - S azzal hátraszól a feleségének. - Marcella, állj tótágast a vendégünk előtt, hadd lássa, hogy minket nem tud zavarba hozni.