Izzik a Galagonya
Izzik a Galagonya
Galagonya a tengerparton sétál, és sóhajtozva bámulja a vizet. Egy ismerőse megszólítja.
- Mit szomorkodik, Galagonya úr?
- Ne is kérdezze! - feleli Galagonya izzó arccal. - Az első feleségem ezen a helyen fulladt a tengerbe.
- Ugyan, Galagonya úr - vigasztalja az ismerős -, ne gondoljon rá, régen volt. Van új felesége, kedves, csinos, okos asszony...
- Igen - sóhajt Galagonya -, de az istennek sem akar fürödni.
