Vadászat közben néhányan meglátnak az erdőben egy kupac szart. Találgatják, kitől származik. Az egyik vadász valami állatra tippel, a másik asszonyra. Odahívják hát az öreg erdőőrt, hátha ő megmondja.
Az öreg megnézi a kupacot, és így szól:
- Kérem, emberszar ez, bárki bármit mondjon...
- De honnan tudja ilyen biztosan?
- Hát kérem, ha állat csinálta volna, egymás után sorjáznának a darabok, mert az állat vonul közben... Az asszonynép pedig fölöttébb ideges, ha ilyesmit kénytelen művelni a szabadban, ezért közben ide-oda kapkodja a fejét, a kupac meg ettől olyan cikcakkos lesz. Viszont a férfiember mindig nyugodtan végzi a dolgát, még a pipát sem veszi ki a szájából... Ezért a rakás szép, csúcsos, szabályos kúp lesz.. Azonkívűl azért is biztos, hogy férfiszar, mert én szartam egy órával ezelőtt...