Jogos félelem
Jogos félelem
Éjszaka a falusi temetőben. Egy nő, aki ottfeledkezett szerettei sírjánál, észre sem vette, hogy rászakadt az este. A sötétben elindul hazafelé, tele félelemmel, megriadva az ágak reccsenésétől, az éjszaka hangjaitól.
Egyszer csak észrevesz valakit, aki ugyancsak a kijárat felé halad.
- Jaj, de jó, hogy találkoztunk - mondja a nő. - Ha megengedi, menjünk együtt, mert úgy félek itt a sötét, kihalt temetőben.
Mire a másik megnyugtatólag:
- Én is féltem, amíg éltem.
