Abaffy család (nagy abafalvi).
Előnevét a gömörmegyei Abafalvától veszi, és annak most is birtokában van. Származását az Aba nemzetségből* hozza le. A család tagjai Gömörben és Árvában legnagyobb részt megyei hivatalt viseltek, és az utóbbiban – ugy szólva – az alispáni széket firól fira ők tölték be. Abaffy Miklós a XVII. század elején élt; Bethlen Gábor hive volt, tőle 1625-ben Kinis helységet Szabolcsmegyében 5000 ftban beiratképen kapta. Árvamegyében József 1760. Ferencz 1770. alispán (1790. követ is) Vendel kir. tanácsos 1820. Aristides 1837–44 alispán volt. Antal 1790. követ. Gömörvármegyében Károly viselt (1820.) alispánságot, és lőn kir. tanácsos. Birja nagy részét Abafalvának. Ott bir Gusztáv is. Az árvai ág F. Lehotát is megszerzé, és azt is előnévül használja. Kiterjed ezenkivül a család Heves- és Liptó vármegyére is. A családnak egyik ága Andrásnak fia János által beszakadt Erdélybe is a székely földre, hol János Csernátoni Domokos Erzsébetet nőül vévén, ettől nemzé László, Gábor, és Sándor fiait, és ugyanannyi leányait, mind a három a kurucz világban élt, és a császár hűségében megmaradtak. László ezért Kővárott a kuruczok foglya is volt «»*; ennek csak leányai voltak. Sándornak fiai: Mihály és Ignácz, de ezek a mult században kihaltak.
Aba egyike az Árpáddal bejött 108 magyar nemzetségnek, melyeket e munkában, de külön tárgyalandunk.
Cserey Historiája 366. 410. 434. és Kőváry Erd. családai F.
Erdélyben egyébiránt vannak a székelységen is még Abaffyak, – rokonok-e? nem tudjuk*.
Kőváry.
