Almásy család. (Zsadányi és Török-szentmiklósi, gróf és nemes.)

Teljes szövegű keresés

Almásy család. (Zsadányi és Török-szentmiklósi, gróf és nemes.)
Horvát István állitása szerint Almási egyike volt volna a 108 magyar nemzetségnek*. Podhraczky ezt* el nem ismeri, legalább oklevélben sehol „de genere Almás“t nem olvasott. Annyi bizonyos, hogy sz. László idejében már találunk ily névnek nyomára Gyula nádorban, és Euzenben, ki 1089-ben a kunok elleni győzelmes ütközetben részt vett, és László király iránt valamint hűségét ugy maga részéről vitézségét is tanusítá. Jelen volt Kálmán király alatt 1094-ben az oroszok elleni hadban is, és ott dicsően elesett. Az Almásy család magát ezektől valamint a Kálmán király idejében élt eörsi és kukolyi Péter vitéztől származtatja.
E munka folytában 'nemzetség' alatt csupán genust, ('de genere' értünk) milyen 108. volt Árpád bejövetelekor, ily nemzetségekből származtak ki a családok.
Keza Sim. krónikája kiadásában.
Almásy László 1447-ben Fejér vármegye képviselője volt a budai országgyülésen. A „Kukoly” előnév előfordul az 1593-ban kelt czimeres levelükben is. Eörs és Kukolyról irta magát még Pál is, ki 1608–1618-ig váczi püspök volt. Később szerzé a család Zsadányt és Törökszentmiklóst, melyekről azután e mai napig előnevét kölcsönzé.
Jelenleg vannak a családból grófok, és nemesek.
A grófi ág ismét két ágon áll.
Az idősb ág nemzéktana imez:
Ignácz József, lovas tábornok 1777 gróf lett.; Enoch. kir. kam.; György. Zsófia. (Vattai Battha Józsefné, Váczon.).; Adele. (tolnai Festetics Ágost.).; Illés. (Gr. Festetics Szidónia).; Maria született 1809. (B. Werklein József ezredes özvegye.).; Kristóf. † 1843. (Gr. Haller Róza.).; Móricz. (1. Wolkenstein grófnő.) 2. Gr. Festetics Róza.; Vilhelmin. szület. 1845. april. 8. Melania szület. 1846. jul. 10. Albert, született 1850 mart. 2.; Isabella (Gr. La Motte Antalné) szül. 1813. mart. 9. Vilhelmina, szül. 1814. aug. 24. Albert, szül. 1816. mart. 20.; Ernő Bódog. alezr. † 1849.; Kristóf. Tassiló.;
Ez ág élén Ignácz József áll, ki mint cs. kir. kamarás, titk. tanácsos, és lovastábornok 1777 nov. 8-án kelt oklevél által Maria Terezia által emeltetett gróffá. Három figyermeke közől csak kettőnek ágán láthatni ismét férfi magzatot.
A két idősb: Enoch és Illés ikertestvér. Illés, szül. 1779. † 1838. aug. 18. kir. kamarás és őrnagy volt. Özvegye él, úgy leánya is özvegyen.
Kristóf (Ignácz legifj. fia) szintén cs. k. kamarás 1781 szül. † 1843 april 13. Özvegye gróf Haller Róza † 1843. Ennek fia Móricz az ujabb időben a családnak legelterjedtebb hirt szerzett. 1848. előtt a helytartóságnál volt tanácsos. majd kincstári alelnök, császári kir. kam. titk. tanácsos; jelenleg Bécsben a pénzügyi ministeriumnál osztályfőnök. Szül. 1808 január 17. – Egybekelt 1834 april 5. gróf Wolkenstein Trostburg Alexandraval, kinek 1839 oct. 8. történt halálával, másodszor nőül vevé 1843 sept. 5-kén tolnai gr. Festetich Rozaliát. E második házasságból születének a táblázaton kitett gyermekei.
Férfi testvére Ernő Bódog, szül. 1818 jan. 16. és mint főhadnagy † 1849. Özvegye Ebenberger Mathild. Fiai Kristóf, Tassilo.
A másik ág, mely a közös előnéven, fölül czimében magát Sarkad örökös urának is nevezi, később lett gróffá. Ennek leszármazási kimutatása következő:
János. hétszemélynök. 1741 Jász-kún főkapitány.; Pál. Jász-kún nád. főkapit. 1766 hét szem. 1779 kir. udv.; Ignácz. al-kanczellár 1815 aug. 11. gróf.; Alajos szül. 1788. cs. kir. kam. (1. Gr. Festetics Erzs. 2. gr. Wilczek Luiza) † 1850.; Kálmán. szül. 1815. sept. 2. cs.k. lov. százados. (Gr. Wenkheim Stefania M.); Dienes. szül. 1817. oct. 5. (Gr. Keglevich Eugenia.).; Kálmán sz. 1852.; Lajos. szül. 1792. cs. k. kam. † 1836. máj. 13. (Regéczi Breczenheim Leopoldina herczegnő.) sz. 1795 † 1844. dec. 4.; Mária. szület. 1818. B. Beust. százados. András Ján. Nep. sz. 1824 maj. 16.;
E családfa törzse János, 1741 a Jász-kún kerület nádori főkapitánya lőn; és a kerületnek a pesti Károly laktanyától kiváltása után 1745 e hivatalba be is iktattatott. Később a hétszem. tábla ülnöke. Meghalt 1763.* Fia Pál mindenütt atyját követte. 1746-ban Jászkun alkapit. 1766. főkapitány, majd szeptemvir. Unokája Jánosnak Ignácz 1773 Jász-kún alkap. 1779 főkap. 1785 a kir. táblánál ülnök*, cs. kir. tan. és kam. a sz. István rendnek előbb vitéze, azután közép keresztese; a kanczellarián ál tanácsos, barsi főisp. végre temesi gróf, főispán, és alkanczellár; és mint ilyen 1815 aug. 11-én a grófi rang szerzője. Fiai és unokái a táblázaton láthatók. Ez utóbbiak közől Kálmán a százados 1855. jul. 23 nősült. Öcscse Dienes pedig, ki 1848 előtt a kamaránál hivataloskodott 1851. jul. 11-kén kelt egybe buzini gróf Keglevich Eugeniával, kitől a halál korán (1854. aug. 13) megfosztá.
Fölötte mondott halotti beszéd kinyomt. 1765. 'Mariana pietas' stb. czim alatt.
Horváth Péter. Ért. a Jászkunokról. 137–38. lap.
A család czimere mint itt látható: A paizsnak kék mezején két ékbe támasztott arany gerenda, melynek oldalainál kétfelől egy-egy ezüst egyszarvú áll. A gerendák alatt hármas hegy emelkedik, melynek középső csúcsán arany korona van; s azon repülésre készülő galamb, csőrében zöld olaj ágat tartva.
A nemesi ágnak is megvoltak a maga jelesbjei. Ifj. Pál, már II. József alatt (1786.) val. b. tit. tan. Pest Pilis és Solt várm. főispánja, Heves, Nógrád, Borsod és Fejér megyék főispáni helyettese, és ezen megyékben kir. biztos volt. Ugyancsak Pál e század elején sz. István rend középker. Arad főisp. és koronaőr (1810–15) majd szeptemvir és kir. főlovászmester.
Antal. cs. k. kam. és helytartói tanácsos. (1809–25.)
Ferencz (szales.) cs. k. kam. és helytartós. titk. 1910.
József. cs. kir. tan. Heves megyében kezdé pályáját, ott volt alispán, majd kir. tábl. ülnök; azután szeptemvir és gömöri főispán. 1810–25.) Végre mint titk. tan. és sz. István rend középkeresztese nyugalomba lépett. Fia Pál.«»
Jenő szintén nemesi ágból, a temesi ker. altartományi biztosa volt (1825.)
Gedeon cs. kir. tan. Heves megyének első alispánja, majd főispányi helyettese (1841–44.)
Legujabban Pál a fölebbi Józsefnek fia szül. 1818. jan. 18. szintén Heves megyében alispán, követ, 1848-ban Gyöngyös képviselője, és az alsóház egyik elnöke volt; Debreczenben pedig egyedüli elnöke, mindig ellenzéki. Neje gr. Batthyány Amália.
Zsadány, – «»melyet a család egyik közös előneveűl használ, Zemplin megyében fekszik, hol az Almássyak a Rákóczy-mozgalmak után a Rákóczy-birtokok közől a szerencsi uradalomnak 3/4 részét szerzék meg, ugy, hogy azt előbb gr. Illésházy Miklós kanczellár kapta adományul, ki gr. Grassalkovics Antalra, ez Szirmay Tamásra, ez pedig az Almássy családra ruházta át a birtokot.*
Szirmay: Not. topogr. C. Zempl. 173. 343. stb.
Ezen Almásiakon kivül van még más Almássy család is honunkban, mely „Filitzi“ előnevet használ, ebből Lajos Szepes vármegyei alispán volt. (1815–25.)
Szintén Almásy nemzetségre találunk már a XVI. században Hont vármegyében is, hol Mihály akkor szolgabiró volt;* leányát pedig Siroki Egry András birta feleségül.*
1618-ki XL. törv. cz.
Garan Sz. benedeki Conv.
Végre a tudósok között is találunk e névre. Ezek közől A. András erdélyifi iktari gr. Bethlen István költségén Belgiumban iskolázott 1640-ben és ott két hittani latin értekezést nyomatott.* Ugyanonnan a gyulafehérvári iskolából 1700-ban Almásy Benjamint az angol török követ Erdélyen keresztül utaztában Angolhonba vitte magával tapasztalás végett, de visszakerülve nem felelt meg a várakozásnak. Mihály hasonlóan Erdélyben az unitárok superintendense 1692-ben. Kolozsvárott az ő idejében vallási felekezetét érzékeny veszteségek értek kivált az iskolát illetőleg. Meghalt 1724. mart. 23. – 1694. Kolozsvárott latin munkát nyomatott az egyházi fegyelemről. Kiadott egyéb latin értekezéseket is. – Az irók közt emlitendő Almássy János is ki 1708-ban Franekkerában vitatkozott a tudori koszoruért; és értekezése, valamint egyéb alkalmi verse és halotti beszéde is világot látott*.
Bod: M. Athenás.
Czwittinger.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages