Aszalay család. (Szendrői)
Aszalay család. (Szendrői)
Lakhelye Borsod, Torna vm. Előneve nem annyira birtokra, mint eredetre mutat. Aszalay István 1625-ben kap czimeres levelet Kabarcz máskép Zikzay Jánossal*. E családból több életre való egyén lépett föl. A XVII. század elején élt Ferencz, neje a Mocsáry-családból volt, kitől maradt árva leányának Erzsének 1625-ben gyámja* Strucz Fülek vári alkapitány volt. Ez később Iványi Fekete László füleki alkapitány második neje lőn. 1650-ben István nádori itélő mester, és országbirói helytartó, és jeles országgyülési szónok, az 1655. orsz. gyülésen Kismarton, sat. vissza. kapcsolására ő küldetett ki, valamint a Rába és Mura folyók szabályozására is. A törvényekben jártasságát egy latin betürendes törvényes munka igazolja, mely 1650 és 1694. adatott ki. Ferencz a mult század «»végén élt, II. Rákóczy párthive és irodai lajstromzója* 1706-ban. – Tolna megyében is birtokolt a család, nevezetesen Pakson, és Gyapán id. László, ennek József, László, Erzse Csík Imréné, József, ennek neje Rosty Zsófia, kitől Anna Perczel Ignáczné.
Coll. Herald. 126. lap.
Liber Regius.
A czímer metszvény ennek pecséte után adatik.
Az irodalmi téren János Lessing meséi forditója 1793., jelenleg pedig József a ‚Szellemi omnibus' irója tünik föl.
Czimerük: egy arany grif hátsó lábain állva, első jobb lábával kardot, a másikkal vérző török főt mutatva. A sisak fölött ugyanaz, mint metszvényünkön látható.
Erdélyben is találunk ily nevüekre. Mátyás 1600. táján élt, vécsi ref. lelkész is volt. Básta üldözései elől elbujdosott. Járt keleten, és utazási leirása valószinüleg kéziratban maradt. Sámuel is erdélyi, mint papságra készülő, 1745-ben végzé iskoláit, a külföldön.
