Bácsmegyei család.
Bácsmegyei család.
E néven a Dunán túl Vasmegyében lelünk családot. Ferencz, ki Párisról zemplénmegyei faluról irta előnevét, 1583-ban költözik Vasmegyébe, hol nejével Markalóczi György leányával kapja Markalóczot, és Zondi-Ujfalut.*. De Zemplin megyében még azután is van Szirmay szerint ily nevű nemes család. Szatmár megyében Bere és Csomaköz helységben Bácsmegyei Benedek kap részt királyi adományul.*
Lehoczky Stemm, 18.
Szirmay: Szatmár vm. II. 25. 26.
1589-ben Bácsmegyei Balásdeák (ügyvéd) él és ir levelet magyar nyelven Károlyi Mihályhoz*. Ádám 1709-ben él.* Nevezetesebb embereket termett ilynevü család István Pálban, és ennek testvérében Jánosban. Mindkettő Trencsinben született, és az orvosi tudományokat a külföldi egyetemeken tanulták. István Pál az idősb, 1720-ban tábori szolgálatokat tett, azután nyolcz évvel gr. Csáky Imre bibornok, végre N.-Szombatban a káptalan főorvosává lön. Meghalt 1735. – Protestansból lett katholikussá. Orvosi latin munkái közt irt a‘ csömörről is*. János testvére 1727-ben a köszvényről adott ki orvosi könyvet. Dunántúl e családból a mult század végén István a kőszegi táblánál hivatalkodott. E század első felében Lipót és János a kir. harminczadnál hosszu ideig szolgálatban állottak.
1838-ki Tudom. tár. Ért. IV. 274. l.
Kaprinai Mss. A. tom. L. 173.
Veszprémi Biogr. Med. Cent. II. 19.
