Bak család.
Bak család.
Ily családnéven legrégebben Mihályt, és Benedeket találjuk, kik Mária és Zsigmond király ellenében a pártos Horvát Pállal tartottak. Ezért jószágvesztéssel bünhödtek. Később engedelmességre térvén, Zsigmond Visegrádon 1387-ben költ levelében nekik megkegyelmezett, és birtokaikat visszaadá.
A következő századokban Arad megyében találunk e névre, hol a család által birtokolt Bak helységről vett előnévvel éltek. 1428-ban baki Bak Pál a bizerei apátság ügyében királyi emberűl (homo regius) neveztetik.* 1517-ben baki Bak Gáspár aradmegyei alispán oklevél tanusitása szerint* 1561-ben Menyhért baki helységben, Péter Feöfáján birtokos*.
Fábián: Arad vm. leirása. I. 191.
Fábián: Arad vm. leirása. I. 193.
Fábián: Arad vm. leirása. I. 26.
Ismét találunk Bak nevű (latinul de Bak) családra, melynek családfája a XV. század végén látszik elfogyni. Az előbbiekkeli vérséges összeköttetést nem vitathatom, de a családfa hitelességét pörbeni fölmutatása igazolja. Igy következik:*.
Geneal. authen. Ms. fol. lat. nro. 207. Tom. II.
Sándor (de Bak).; István.; Bálint.; Miklós 1424. (Dadai Margit.) 1446.; János.; György. (Deák. (Anna).; István. Benedek.; Margit (Bosoki Tamásné) 1481. Ilona. Hieronima (fejéregyházi Török Péterné.) Dora. (Ölvedi Ferenczné) 1481.;
Leány-ágon e család örökösei: Borsiczky, gr. Berchtold, és gr. Sigrayak.
Más családbelinek látszik berendi Bak Gáspár, ki I. Mátyás alatt Jajczánál vivott, majd pappá, és 1464-ben szepesi préposttá lőn. Bolognában tanult, 1470-ben Rómában mondá az első misét. 1472-ben Iglóra a lengyel követekkel járt, és Kázmért általa hítta meg lakadalmára Mátyás király. – Mhalt 1493 táján*.
Buday F. lex. I. 77.
A XVI. század végén és a következőben Nógrád megyében Mohora helység birtokában találunk Bak nevű családot. Nevezetesen még 1554-dik év előtt Bak János leánya Katalin Baloghy Miklósnak neje volt, ki után fia Baloghy Sebestyén Mohorán három nemesi telkét 1569-ben Koháry Imrének és Csuthy Gáspárnak adja zálogba*. – 1590-ben Bak Zsófia Gyürky Benedek anyja mohorai birtokrészét elcseréli Widffy Lőrinczczel hontmegyei N. Csalomián hat házhelyért*. Még a következő XVII. század végén is birt Mohorán e család, jelesül Bak András, ki magtalan halt el, és testvére Mátyás, kinek fia István ellen 1673-ban atyjának nővére Bak Anna után ennek fia Turai György kőkeszi koldús (mint irá magát) sürgetett osztályt a még el nem zálogitott részekre nézve*.
Sz. benedeki Conv. Proth. II. Nro. 23.
Sz. benedeki Conv. Prothoc. H. pag. 19.
Turai György folyamodványa Nógrád vm. lev. tár.
