Bakos család. (Osgyáni.)
Bakos család. (Osgyáni.)
Kihalt régi család a nagyságosok rendéből. Első ismert törzse I. Mátyás és II. Ulászló korában Antal belgrádi kapitány. Ezzel egy időbeli volt Pál*, ki tokaji várnagy volt, kihez Hunyady László 1457-ben levelet ir, mert a tokaji vámnál a bártfai kereskedők portékáit elkoboztatta. Emlitett Antaltól igy jő le a család*:
Szirmay: Cott. Zemplin not. topog. 83. 140. – Ugy látszik Bartholomaeides Lehoczky nyomán téved, midőn e Pált nem is emlitve, hivatalát I. Jánoséval összezavarja. Mint látni fogjuk: János későbbi nemzedék.
Bartholomaeides: Com. Gömör. 168. Wagner Anal. Scepus. IV. 27.
Antal.; Lőrincz.; I. János (Lorántfi Orsolya.) 1505.; II. János (Dersfi Bora.) 1583.; István. †. 1630.; Gábor sz. 1607. april 7-kén † 1666. jun. 5. – (1. Bornemissza Mar. 2. Kökönesdy Bora. 3. Perényi Judit.).; Első nejétől: III. István. † kiskorában.; Bora. (Marjássy Imréné.); Mária. (Vér Ferenczné.); Zsuzsa. (Vesselényi Lászlóné.); Másod nejétől: Mózses. †; Éva.; Judit.;
A táblázaton látható I. János tokaji és dobronyai várkapitánynak iratik. Pálról ez bizonyos; de lehet, hogy ő is volt. Az bizonyos, hogy az 1505-ki rákosi gyülésen Hont vármegyét képviselte*. És ő, vagy fia II. János volt az, ki bewdi Guba Lászlóval 1551-ben Szombathelyről a vasvári káptalan-, és Vas megye jegyzőjéhez levelet irt*. Neje Lorántfi Orsolya, Lorántfi Jánosnak Derencsényi Borbálától született leánya volt. Ettől nemzé fiát II. Jánost, ki 1583-ban Gömör vármegye alispáni székében ült, és 1600-ban Nógrádban is birt*. Ennek nejétől szerdahelyi Dersfi Borbálától két fia maradt: István és Gábor.
Jászai: M. nemz. napjai a moh. vész után I. 157.
Tudom. tár. 1838. III. 191. közölve a levél.
Prothoc. C. Neogr. an. 1600.
István, ki több alkalommal tünteté ki katonai ügyességét, kállói várparancsnok volt*, 1630-ban szatmármegyei Vitka és Kápolna helységben birtokrészt kap királyi adományban*.
Bartholomaeides id. h. 168.
Szirmay: Szatmár vármegye II. 97. 98.
Gábor Istvánnak testvére szül. 1607-ben april 7-kén. Fiatal korában Bethlen Gábor udvarában forgott*; azután fülekvári alkapitány lőn. Majd mint Rákóczy hive a svéd segélyére Morvába hadat vezet. A béke megkötése után Rákóczynak onodi kapitánya. Azután a király hive, és szendrői várkapitány. Első neje szendrői Bornemissza Mária 1631-től fogva. Ez 1651-ben meghalván, másodszor elveszi vasi Kökönesdy Borbálát, ki szülésben halt el. E kettőtől a táblázaton látható gyermekei voltak. Harmadszor nősült Perényi Judittal. Meghalt 1666-ban jun. 5-kén kora 59-ik évében. Második nejének ő emeltetett a csetneki evang. egyházban latin föliratu emléket, ugyanott maradt öt éves korában kimult Mózses fiának latin föliratu halotti lobogója is. Róla pedig ugyanott hason nyelvü föliratos lobogó, és falba helyzett emlékkő tán máig is látható*.
Kemény János önéletirása Szalaynál 362. lap.
Bartholomaeides id. helyen közli a föliratokat is.
Még egy családtagról kell emlékeznünk, ki a családfán nem látható. Ez Bakos Orbán, ki 1549-ben a rablófészek hirében álló szitnyai várban a hajdúk kapitánya volt, és szerencsétlen kirohanása után a vár kapitányával együtt várat Salm hadvezérnek szabad menet föltétele alatt átadá*.
Istvánffy 1685-ik kiadás 185. lap, hol szokása szerint eldeákositva a nevet Baccus-nak irja.
E Bakos család, – melynek ősi fészke Gömör megye volt, és a helység Osgyán, honnan előnevét vette, szintén a megyében fekszik – Gábor fiaiban kihalt. Van mind a mellett most is ilynevű család, mint láthatni a következőből.
