Bay család. (Bai és ludányi.)
Bay család. (Bai és ludányi.)
Ős régi család, mely ugy látszik Nógrád vármegye Bai nevű pusztájától vevé nevét. Ezt hajdan a család birta, és tőle öröklék a Rádayak, kik közől Ráday Pál többi osztályos rokonával egyetemben e pusztát* Grassalkovics Antal kir. ügyek igazgatójával a pestmegyei Iklad feleért és a nógrádmegyei egész Markházáért cserélte el*. E csereszerződés szerint igy jő le a XVI. századig a leágazás:
Totale et integrum praedium Bay in ipsa contiguitate Hatvaniensi in Cottu Neogradiensi situatam, az oklevél szavai.
Ráday Pál és Grassalkovics Antal között 1728. Febr. 17-kén kötött Csere szerződés.
Bay Barnabás.; János.; Mihály.; Ignácz.; Klára 1597. körül (Ráday Gáspárné).; Ráday András 1642.;
Nógrád megyében hivatalos pályán állt már a család a XVI. század végén is. 1597-ben szolgabiró lett Bay Ferencz 1599-ig, ekkor ülnökké (assessor) lőn*.
Prothocol. C. Neograd. 1597–99.
De már régebben is mutat föl a történet e családból egyeseket. László az 1447-ki országgyülésen Borsod megyét képviselte*. – Mihály Báthori Miklós országbirónak dévényvári kapitánya volt. Nejétől Czobor Annától leánya Zsuzsánna Keglevics Péterné 1609-ben*. András és Ferencz Eger várát védte Dobó mellett 1552-ben*. Amaz Sáka vára kapitánya, ez utóbbi pedig 1567-ben krasznahorkai kapitány volt.
Kovachich Suppl. ad Vest. Comit. II. 333.
Lehóczky Stemm. II. 18. 90. 212. – Mihályt emlit Istvánfi is 1622-ki kiadás 824. l.
Sámbokinál.
Komárom megyében találjuk Bay Jánost a XVII. század elején, kinek neje Laki részjószágát nővérével együtt elzálogitja*. Bay Péter Bihar megyében Mezőgyánon egy portát birt 1552-ben*.
Fényes: Komárom v. leir. 106.
Bielek id. h. 130.
Hogy e család Nógrád ősi családai közől való, mutatja az is, hogy előnevét e mgyében fekvő Ludány helységétől vevé. 1642-ben febr. 11-kén a szécsényi várban ludányi Bay György és rokonai Bay István és Zsigmond 400 magyar tallérért Alsó-Ludányban egy nemes ülést (sessio) és Halásziban két telket Ráday Andrásnak (a fölebbi ágazat végén látható Gáspár fiának) és neje Madács Zsófiának zálogba adnak*.
Oklevél.
A fölebb emlitett István az, ki az 1647-ki országgyülésen a száraz vámok eltörlésére kiküldött választmány tagjául neveztetett*.
1647-ki CXI. törv. czikk.
Nógrád megyében találjuk e családból Jánost 1652-ben; – Szatmár megyében pedig Mihályt, kit a megye 1663-ban lőcsei tanácskozásra küldött a nádor meghivása folytán*. Szatmár megyében birtokos a család Gebén és Kis-Madán; amott Bay György (1810), itt Sándor.
Szirmay Szatmár esm. I. 75.
Ezeken fölül e család, – melyet Nógrádon és Szatmáron kivül, Bereg, Borsod, Marmaros, Szabolcs és Zemplin megye is birtokosai közé számit, – az ujabb korban is nevezetesb egyéneket mutatott föl. Ilyen volt Bay Ferencz cs. kir. tanácsos, sz. István-rend keresztes vitéze, a hétszemélyes tábla ülnöke. Lakott Gombán és Pesten. Meghalt 1816. julius 26-kán. Eltemettetett Nógrád megyében Kis-Hartyánban. Nejétől Fáy Ilonától gyermekei: 1. Judit Bárczay Pálné. 2. Francziska losonczi Gyürky Pál neje † 1816-ban. 3. Borbála Pázmándyné. Bay István 1809-ben lett kir. tanácsos.
A család egyik ága a ludányi előnév mellé még csomainak is irá magát. Tudniillik Csoma helységére Bereg megyében 1832-ben Bay György adományt kapott. E György Bereg megyében Surányban született 1792-ben. 1815-ben magyar testőr, 1832-től 1841-ig beregmegyei első alispán s kir. tanácsos. 1841–1849-ig pedig alországbirói, alnádori és hétszemélynöki hivatalokat viselt. – Meghalt Pesten 1849-ki junius 5-kén, és a rákosi temetőbe temettetett. Öt gyermeke közől Sándor jelenleg Kecskeméten cs. kir. törv. széki tanácsos.
A Bayak ez ága refom. vallásu.
Czimere a családnak: kék mezőben, hármas halmon ezüst egyszarvu áll, első lábaival hármas rózsát tartva. A sisak koronájából ugyanolyan egyszarvú emelkedik ki. A foszladék jobból aranyvörös, balról ezüstkék.
A másik, mely r. kath. vallásu, Győr megyében székel, és bábai előnevet használ.
Zemplin megye pedig ujhelyi előnevű Bay családot mutatott föl, melynek magvaszakadtán annak ujhelyi udvartelkét Szirmay György nyerte 1719-ben adományul*.
Szirmay C. Zemplin. topogr. 65.
