Benkovich család.
Benkovich család.
Egyike Bars megye régiebb birtokos nemes családainak. Ugy látszik Horvátország származtak, hol Gergely 1491-ben zágrábi kapitány volt. Azonban nemzékrendéből csak töredéket mutathatok föl e szerint:
Benkovich István neje Hallerkői Haller Orsolya.; Albert idősb † 1651. előtt. (Palásthy Anna).; Borbála Baloghy Sebestyénné. 1652.; Ádám. 1650.; Katalin.; Ágoston, váradi püsp. 1682. † 1701.;
Benkovich Borbála 1658-ban mint özvegy fiával Baloghy Gáspárral kiegyezik Nyék és Balogh helységben részbirtok iránt, öt pört megszüntetvén*.
Sz. Benedeki Conv. Prot. O. p. 310. Prot. D. 166. 277. stb.
A másik nemzékrendi töredék imez:
Benkovich Miklós; András.; Anna (Ambrus Pálné) 1649–1655.; ifjabb Albert. 1649.;
Ugy látszik, hogy Miklós a fölebbi Istvánnak testvére volt. Anna Ambrus Pálné 1655-ben Zólyom megyei Dubi részét elzálogitja Rudnay Jánosnak és Dubeczius Juditnak, később 1674-ben ezen részbirtokát Baloghy Gáspárnak vallja be, és e bevallásból tünik ki ezen leágazás*.
Sz. Benedeki Conv. Proth. R. p. 41.
A család egyik nevezetes embere Benkovich Ágoston, Albertnak fia született 1632-ben Nyitra-Apáthiban*, előbb a pálos szerzetesek főnöke, leleszi prépost, majd nagyváradi püspök 1682–1701-ig. Nevezetes azért, mert ő szerzé vissza a váradi püspöknek a Bihar megyei örökös főispánságot, mit a püspökségben elődei a mohácsi vészig viseltek.
Gánoczy: Episcopi Varadinens. II. 348. s. köv. l.
Ettől különböző Benkovich családnak látszik lenni az, melynek czimeres nemes levelet Benkovich Mihály szerzett 1710-ben I. József királytól, czimerül kék mezőben zöld tér fölött egy hátulsó lábain álló, első jobb lábában három kalászt tartó oroszlánt kapott. A vért fölötti sisak koronájából ugyan az emelkedik ki. Mindkét helyen balfelé fordulva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék*.
Collect. herald. Nro. 726.
