Cillei család. (Gróf †).
Cillei család. (Gróf †).
A XV. században – mint történeteinkből tudjuk – gonoszul szerepelt hazánkban. Eredetét e család – ha a hitelében nagyon gyanusitott Laziusnak * nem hinnök is, a család krónikája szerint * – (a Sternberg és Haynburg családdal együtt) Saanekh (Soneck) vár uraitól veszi, és a XIV. században nyeri Stájerországban a cillei grófságot.
Wolph. Lazius: Republicae Romanae in exteris provinciis bello acquisitis constitutae Commentariorum libri duodecim. Francofurti 1598. pag. 993. hol ez áll: Comites Cillei et Sternberg et Haynburgen primordia repetunt a Dominis castri Soanekh liberis secundum antiquam Francorum consvetudinem etc.
Chronica der Edlen Grafen von Cilli etc. Lásd Sim. Frid. Hahn: Collectio Monumentorum veterum. Brunsvigae 1726. tom. II. p. 667–763. honnan a család bővebb ismertetése merithető.
Az emlitett krónika, Lazius és Steyerer * szerint a család nemzékrende igy alakult:
Steyerer Ant.: Commentarii pro historia Alberti Ducis Austriae cognomento Sapientis etc. Lipsiae 1725. fol. – Mivel azonban – főleg Laziusnál – a II. Hermanon inneni nemzékrend különbözik saját történelmi adatainkról, azokhoz ragaszkodám II. Herman utódaira nézve.
I. Fridrik, cillei gróf 1339. megh. 1359. (Demuthis † 1353.); Udalrik † 1368. (gr. Oettingen Adelhaid); János † 1372.; I. Herman cillei gróf † 1395. (1. Kata, boszniai király-leány. 2. Massovi Erzse); Vilmos † 1392.; II. Herman cillei és zágori gróf. Horvát, tót, dalm. bán. 1393–1436. (Gr. Schaumburg Erzse); György † 1443.; János (Monfort grófnő); Herman frisingeni püsp.; Kata (Waldpurg János); II. Fridrik † 1434. (1. Modrusi grófnő. 2. Teschnicz Verona); Anna (Garai Miklós nádorné); Borbála † 1450. (Zsigmond királynő); Ulrik slavon. bán levág. 1456. (Brankovich Kata)
A családfán állók közül II. Herman kezde szerepet hazánkban, mint Horvát-, Tót-, Dalmátország bánja; egyszerre a király és nádor ipa. 1393-ban Nikapolynál a Zsigmond király utitársa, kitől Varasd városát és Zágor vármegyét kapja adományban. 1405-ben Zsigmondtól zálogba veszi Csáktornya szigetét. 1412-ben egyik kezese Zsigmondnak a lengyelekkel kötött békére nézve. 1427-ben a boszniai királyságban utódául rendeli őt Tvartko, de ebbe soha sem jut. 1436-ban Jánost a kalocsai érseket tartóztatá le.
Borbálát Zsigmond király nejét – a ledér, megbélyegzett nőt, – történeteinkből eléggé ismerjük. Ennek fivére
II. Fridrik, ki a családi krónika szerint 1434-ben Pozsonyban halt meg, és kit egy másik német iró is * igen epikur életmódu embernek fest, első nejével nemzé Ulrikot *, ki Zsigmond király alatt tótországi bán volt. Albert király alatt 1437-ben Csehországban helytartó, de csakhamar – mert a királyságot hajhászta, – e hivatalból kiesett. Albert halála után özvegyének Erzsébetnek, és később fiának V. László királynak gonosz tanácsnoka, a Hunyady ház engesztelhetlen ellensége. 1456-ban kormányzóul nevezte ki őt V. László. Ugyanazon évben Belgrádban önvédelme közben Hunyady László által halálra vagdaltatott.
Fugger: Spiegel der Ehren. 615. l.
Lazius szerint ez is Udalrik.
Pecsétje, melylyel 1453-ban élt *, a metszvényen látható. E szerint a paizs kék mezején egy viz-szintes csikolat (fascia) látható, e fölött egy czirkalomszerü eszköz. A paizs fölött a sisakra pedig – a mennyire kivehető – csésze van helyezve.
Eredeti okiratról.
E pecsét-czimer különbözik attól, mit Lazius leir *, ki szerint a Cilleiek czimere kék mezőben három arany csillag.
Wolph. Lazius Republicae Romanae in exteris provinciis bello acquisitis constitutae Commentariorum libri duodecim. Francofurti 1598. pag 993. lapon: „Ciliensium… gentilitia fuerant arma; tres aureae stellae in coelestino clypeo.“
Fugger * pedig „Gravschaft Cilie“ fölirattal szintén közöl czimert, mely szerint a paizs négy udvarra osztatik.
Spiegel der Ehren des Erzhauses Oesterreih. Nürnberg 1668. 642. és 1038. l.
Az első és negyedik kék mezőben három három arany csillag látható leforditott gula (piramis) alakban elhelyezve. A második és harmadik ezüst udvarban két-két viz-szintes csikolat (fascia) látszik. A paizs tetején két szemközt álló koronás sisak van, és ezek közül a jobboldalin kettős szárny emelkedik föl, és azon rézsutos fehér csikolat vonul át. A baloldali sisakból igen sűrü bodros toll nyulik föl. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
