Corbaviai család. (Gróf †).
Corbaviai család. (Gróf †).
A Corbaviai család eredetét némelyek Roma falai közé viszik föl. Igy Istvánffy, midőn az utolsó Corbaviai Jánosnak Illyria bánjává történt kinevezéséről szól, irja, hogy a római Torquatus nemből eredt, és a II. András alatt élt Cyriacus-nak ivadéka *.
Istvánfi 1685-ki kiad. pag. 68.
Másutt ismét ezt jegyzé föl róla: Benne (Jánost érti) kihalt a Cyriacusok, vagyis Carloviczok régi jeles családa, mely a római Torquatusok ősi nemzetségéből vette eredetét *. Vannak ellenben mások, kik a Corbaviaiakat Horvátországból a Gussich nemből eredeztetik; a XIV. század elején – igy iratik – Corbaviát kapta Robert Károly királytól a Gussich nemzetségből származott vagyonban, erényben, és szerencsében gazdag férfiu a Gussich nemből született Curiacius, a kitől azután ivadéka Curiaciusnak neveztetett *. Mind e két vélemény könnyen összeegyeztethető, ha tudjuk, hogy a római Torquatusoktól eredt Corbaviaiaknak eldődeik Horvátországba telepedvén, ott Gussichoknak neveztettek, később egyik ősüktől Curiaciustól e nevet, majd meg az adriai tenger partján birt Karlopagh várától Karloviczi nevet is vettek föl.
Istvánfi 1685-ki kiad. pag. 68.
Farlati: Illyrici Sacri Tom. IV. p. 91. Wagner szerint Dec. II. 11.
A Torquatus név a latin Torques (=nyakláncz) szóból eredvén, bizonyos az Timon szerint, hogy czimerükben is megvolt a nyak-láncz. Nevezett iró közölvén az utolsó karloviczi Corbaviai János sir-iratát, megjegyzi, hogy a czimert két krokodik veszi körül, szájokban nyaklánczot tartva; továbbá van a czimerben – ugymond – hattyu három koronával, egyik fején, másik nyakán, a harmadik lábai alatt; alább három folyam látható *. E czimert igy közli Wagner is *.
Timon Epitome Chronologica Wagner Dec. II. 12.
Collectanea geneal. Dec. II. a táblán.
A család teljes czimere egy XIV. századbeli kéziratban található festés szerint * megdőlt paizs, melynek vörös mezejében három fehér folyam (vagy csikolat = fascia) fölött koronás hattyu áll. A paizs jobboldali felső csucsán a koronás sisak áll, és azon ismét az előbbi hattyu, korona nélkül. A sisaktakaró mindkét oldalról vörös szinü. E czimerben összesen is csak két korona van, holott a Timon által leirt, és Wagner által közlött egy hattyu mellett is három korona látható. Azonban a Timon által emlitett nyak-láncz és krokodilok a Wagnerén sem találhatók.
Dr. Wenzel Gusztáv ur szives közlése szerint.
A Torquatusok mikor jöttek Rómából Horvátországba, bizonytalan. A Gussich nemből már 1102-ben előfordul Pál, mint azon tizenkét követek egyike, kik Kálmán királynak Horvátországot átadák, és pártolásába ajánlák *. Ezen Páltól Cyriacusig hézag áll a Gussichok leszármazási tábláján. Cyriacustól azonban a családfa * megszakadtáig igy sarjadzott le:
Lucius De Regno Dalm. Wagnernél Dec. II. 12.
Wagner: Collect. Geneal. Dec. II. stb. után.
Cyriac; I. Budiszlav v. Buteco tenger-melléki bán 1259. 1284.; II. Cyriac. 1307.; I. Gergely; II. Budiszlav; II. Pál; Gergely; I. Tamás † 1400. (Zrinyi Erzse); III. Budiszlav Ospatini Butko 1387. kir. udv. mest. † 1400.; Miklós; Kata (Szerdahelyi Imrefi Imre); Margit 1399. (Walsee György); I. Károly 1408-ban Dalm. Horv. bán. (Margit); I. János 1406–0418. kir. főasztalnok.; III. Pál; Péter †; I. Ferencz v. Franicko Franko.; I. György; Miklós; III. György; II. Tamás. †; Albert. †; II. György 1447.; II. Ferencz (Stubenberg Dorottya); Cyprian (Serényi Bora) 1440.; II. Károly; II. Tamás Lika s Volvina ura.; IV. Pál (gr. Blagay Kata); Adelhaid (Pernecki Vilmos); III. Károly 1493. (Frangepán Dora); Margit.; Klára (1. Lapitz János 2. Serényi Timóth); II. János bán 1521. † 1531.; Kata (De Lege János); Ilona (1. Zrinyi Miklós. 2. Castellanfi György); Orsolya apácza Jadrán
A törzsnek fia I. Budiszláv vagy Buteco a tengermellék bánja volt, ki a pollizzaikat, vagy caciclokat almisi pyratakat mint lázadókat legyőzte. Élt még 1284-ben is. Ennek fiául vélelmeztetik II. Cyriac (irva Curiachus- és Chriacus-nak is), ki I. Károlynak trónra jutásában fejté ki hűséges szolgálatait. 1307-ben megemlékezik róla Pál, a horvátok bánja és Bosznia ura, mint rokonáról *.
E II. Cyriactól kezdi a nemzékrendet Lucius De Regno Dalm. és neki a három fiut (mint itt a nemzékrenden) tulajdonit.
II. Cyriacnak három fia I. Gergely, II. Budiszlav és II. Pál atyjok nyomdokit követvén, I. Károlynak hivei voltak, azonban nevezett király halálával annak fia I. Lajos ellen támadást kezdtek, hanem legyőzetvén, hűségök jeleül a várak kulcsait a királynak átadák *.
Wagner Collect. Geneal. Dec. II. Névtelen után.
I. Gergelynek fia ismét Gergely * (vagy mások szerint György), ez nemzé Margitot *, ki 1399-ben Walseei György neje volt, ki Pernstain (Borostyánkő) várát adá el. Margitnak testvére volt Miklós *, kinek leánya Kata, szerdahelyi Imrefi Imrené.
Lucius nemzékrende ennél megszakad.
Holteneck Wagner szerint.
Wagner kézirat után állitja.
II. Budiszlávnak fia nagyságos I. Tamás, ki 1400-ki febr. 1-jén halt meg *. Neje Zrinyi Erzsébet *. Fiai * I. Károly, ki 1408-ban Dalmát- és Horvátország bánja volt. Ennek czimerét mutatja a metszvény. Neje Margit volt *. – I. János 1406– 1418-ig kir. főasztalnok-mester volt.
De Paulo Pál Emlékirata Wagner szerint.
Ducange: Illyricum vet. et nov. p. 237.
Lucius De Regno Dalm. fiairól hallgat, de Wagner a családfán állókat teszi fiaiul.
XIV. századbeli kézirat, honnan a czimer van.
II. Pálnak fia III. Budiszláv (vagy Buteco és ospatini Butko) 1387-ben kir. főudvarmester. Ennek pecsétét használta a fogságából kiszabadult I. Mária királyné. Meghalt 1400-ki febr. 15-kén *. Fia három maradt *: III. Pál, Péter és I. Ferencz, kik a busanai sz. Mária Magdolna zárdájának adományt tévén, azt 1411-ben Zsigmond király is megerősité. III. Pál 1396-ban Zsigmond király által I. Károllyal Jadrában követségben is járt *.
Luciusnak nemzékrende ennél is megszakad.
Farlati: Illyricum Sacr. Tom. IV. p. 100.
De Paulo Paulus Wagnernél Dec. II. 15.
III. Pálnak fia I. György, ennek Miklós fiától unokája III. György II. Ulászló alatt élt, és attól Lipcse vár, és Brezno város birtokába iktatási parancsot nyert.
Péternek maradékairól mitsem tudhatni.
I. Ferencznek * három fia maradt. II. Tamás és Albert magnélkül elhalnak.
Bucellini Topo-chrono-stemmatographia Germaniae tom. III. ezen Ferencztől kezdi a nemzékrendet.
II. György jelen volt az 1447-ki országgyülésen, és magát Comes Corbawiae, Lickae, Busanae irá. Fia ennek is ismét három volt. Cypriánnak neje kis-serényi Serényi Bora 1440-ben.
II. Károly Karlovichnak is iratott.
II. Ferencz nagynak neveztetett; neje Stubenberg Dorottya volt. Ettől két fi-gyermeke lőn.
II. Tamás Lika és Volvina ura csak egy leánynak Adelhaidnak lőn atyja, ki Pernecki Vilmoshoz ment nőül.
IV. Pál az Ursini Blagay grófi házból vette nőül Katalint, kitől nemzé III. Károlyt; a török ellen többször csatázott jeles hadi férfiut. Élt Károly 1493-ban. Feleségül Frangepán Bernát leányát Dorottyát tartá, kitől leánya, de csak egyetlen fia II. János maradt.
Leányainak férjeiket a nemzékrenden láthatni, kivévén Margitét, ki Wagner szerint nem volt b. Bánffy László neje *.
Mint azt Spenner hibásan állitja.
II. János a család utolsó férfi-sarjadéka Batthyány Ferenczczel 1521-től Dalmát-, Horvát-, Tótország bánja volt. 1491-ben Derencsényi Imrével és nagybátyja Frangepán Bernáttal az Un vizénél megveré a törököt *. A mohácsi vész után sok vára a János királynak hódoló részekbe esett. 1528-ban Udvina, Likka és Corbavia várai pedig török kézre jutának *. Meghalt 1531-ben Medve várában. Benne a Corbaviai Karlovicz (Karlovich) család utolsó férfi-tagja tétetett a sirba *. Gyermekei nem maradván, feles birtokait nővérétől Ilonától született unokái Zrinyi Miklós és János örökölték *.
Pethő Gergely krón. 91.
Pethő Gergely krón. 105. és Istvánfi ed. 1885. p. 99.
Wagner Collect. Geneal. Dec. II. 19. közli sir-iratát.
Rattkay Memoria Regum et Banorum 128. – Istvánfi ed. 1685. pag. 99. Pethő Gergely krón. 107.
