Csapó család.
Csapó család.
Tolna vármegyében lelünk egy családot, melynek országos disze volt Csapó Dániel, született 1778-ban. Tolnának 1827-től 1836-ig alispánja és országgyülési követe, a magyar gazdasági egyesület buzgó tagja és másod elnöke; meghalt Pesten 1844-ben. Tolnában – iratik róla egy helyen * – a haladási párt ősz zászlósa, s mind haláliglan tisztakeblü, következetes hive, a hazának nehéz időkben is tántorithatlan hűségü fia, s munkás, lelkes polgára sat.
Ujabb Ismerettár II. 234. l.
Egyetlen leányát Csapó Idát nemeskéri Kiss Pál egykori fiumei kormányzó vette nőül. A szintoly kellemdús, mint nemeslelkü hölgy nem rég meghalálozván, lelkes hagyományában, mi közel száz ezer forintra rug, számos legatumokon fölül férje, rokonai, barátai, s a tengeliczi és barnacsi iskolák s egyházi sirbolt számára Tengeliczen tett hagyományain kivül, a m. akademia, a nemzeti szinház és szegszárdi kórház javára is alapitványozott. Kitünő fontossággal bir, – irá egyik hirlap * – a lelkes honleány azon vég-intézkedése, miszerint országos emlékü derék atyja dicső nevének fentartására az öröklött jószágokat fi-ágra az elsőszülöttség szerint hitbizományilag lekötni rendeli, s a fejedelmi engedély eszközlésére hátrahagyott férjét bizza meg, kikötvén egyszersmind, hogy a vagyon-alapitó s tett-dús hazafi Csapó Dániel emlékére az örökösök mindig Dániel melléknevet is viseljenek, azok magyar nevelést nyerjenek, a magyar nyelvet tisztán tudják, rendszerint Tengeliczen lakjanak, onnét jószágukat kormányozzák, városban állandóan le ne telepedhessenek, s telelniök is csak Pesten lehessen, s a hitbizományi birtok összegét egy fillérnyi adóssággal ne terhelhessék.
Magyar Sajtó 1857-ki január 6. kelt 4. szám.
Csapók vannak Dunán túl még más több vármegyében is, nevezetesen Sopron, Győr, Fejér és Komárom vármegyében.
Sopron vármegyében a vármegyénél viseltek hivatalt, Csapó József és Imre 1845-ben alszolgabirák voltak. Csapó Sándor ugyanott, ugyanakkor esküdtséget viselt.
1736-ban Győrban született Csapó József, ki külföldön tanulta ki az orvosi pályát, s hazatérvén, Debreczenben élt mint orvos. Latin nyelven irt egyéb értekezésein kivül 1791-ben „Orvosi könyvecske“ czimü könyvet *.
Horányi Nova Memor. 702.
Fejér vármegyében 1840-ben Csapó József a megyénél aljegyző volt.
Komárom vármegyében 1686-ban Csapó János szolgabiró volt, a midőn több tiszttársával együtt e hivataláról lemond *.
Fényes: Komárom vármegye 155. l.
1671-ben Csapó Zsuzsánna Pázmándy György neje, férjével együtt Enyeghy Jánostól s ennek több érdektársától a kömlődi egész pusztát veszi meg *.
Fényes: Komárom vármegye 152. l.
1676-ban Cseh Ferencz s rokonai nagy-igmándi részjószágukat beirják zálog-czim alatt Csapó Györgynek, ugyanottani részeiket a Ghyczi, Sándor és Madocsányi család is Csapó Györgynek zálogitja el *.
Fényes: Komárom vármegye 152. l.
Csapó (olv. Chapo) Mihályról irja Lehoczky, hogy 1672-ben nemesittetett meg *.
Lehoczky Stemm. II. 73.
A XVII. században Nógrád megyében élt Csapó Katalin, mint nemes Szabó Jeremiás Füleken lakó kereskedőnek neje 1672-ben *.
Protocol. Cott. Neograd. anni 1672.
