Cserey család. (Nagy-Ajtai).
Cserey család. (Nagy-Ajtai).
Törzsökös székely család. Eredetét baróti Cserei Balástól hozza le, ki 1396-ban részt vett a nikápolyi hadban, és ott Zsigmond királyt egy török vágásától megmenté; azután a királlyal menekülve, őt buzafejekkel táplálta; miért Zsigmondtól czimerül egy pánczélos férfiut nyert, ki jobb kezében kardja hegyén egy levágott csalmás törökfejet tart, a balban pedig három buzakalászt *; ezenkivül több falut is nyert adományban.
Szegedy Synopsis Reg. 333. – Ungr. Magazin II. 388. stb. – Kőváry (Erdély nev. cs. 61. l.) kételkedik ez esemény iránt, és Katona Hist. critic. tom. XI. 417. lapjára utal, a király megmentésére nézve. De e mellett megállhatna Balás története is, mert IV. Bélának is nemcsak Fáy, de Forgách ősök is segélyére voltak ugyan egy futás alkalmával. – És megtörténhetett ez esemény akkor is, ha Balásfalvát nem kapták is ekkor, mert a valósághoz is szoktak mesét költeni, de azért az egészen nem lehet mindig elvitatni.
A család mostani czimere – mint azt később kapták – ez: a paizs kék mezejében zöld tér fölött vasas vitéz áll, jobbjában karddal, melynek hegyén levágott csalmás törökfej, baljában három buza-kalász. A paizs tetején álló koronás sisak fölött pánczélos kar könyököl, kivont kard hegyén csalmás törökfejjel. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról vörös-kék. A paizst telamonok gyanánt egyszarvúak tartják.
Balásnak fia volt László, ki Csemei Istvánnak fiával Péterrel a kir. al-lovászmesterrel Mátyás királytól 1462-ben kapja Csanád vármegyében Nagy-Lakot *.
Gr. Teleky Hunyadiak kora XI. köt. 26. lap.
A család leszármaztatása szerint Balásnak fia volt még Máté is, kinek fia Lukács, kinek Ferencz, kinek Mátyás és Pál, ki 1566-ban Szigetvárnál esik el. Nevezett Mátyásnak fia László, ennek János, ki nőül veszi Henter Margitot, és Barótról a család régiebb fészkéből neje jószágába Nagy-Ajtára költözvén, innen családja a nagy-ajtai előnevet vette föl «»*. Jánosnak és Henter Margitnak fiok Miklós, kinek neje Költő Margit, s kiktől a leszármazást mostanig a következő családfa hozza le:
L. eddig Benkő Transylvania Specialis Mss. 422. s köv. lapjait. Kőváryétől elüt az eddigi leszármaztatás, mert Lukács fiául nem Mátyást, hanem Ferenczet, ennek pedig Antalt, ennek ismét Ferenczet, ennek Mátyást, ennek Lászlót tesz; tehát három izzel több mond, mi meg sem állhat chronologiai tekintetből sem. – Benkő Gen. Transylv. roszul adá e család származást, de a Transyl. specialisban ujra van adva jobban.
I. tábla.
Cserey János 1635. † 1666. (Henter Margit); Miklós 1569. fő-étekfogó. (Költő Margit); János fogarasi kapit. 1679. † 1717. (Csiki Cserey Judit); Farkas (Apafi pénztárnoka. (Bydeskuthy Mária); György (Baróti Kata) L. II. táblán.; Miklós; Mihály a történetiró sz. 1667. † 1756. (1. Kun Ilona.); János lak. Csik-Rákos. (László Erzse); János kurucz ezredes.; Miklós elesett a Vaskapunál.; György † 1774. táblai ülnök. (Nagy Bora); Elek † 1769. táblai ülnök. (Boér Krisztina); Farkas † 1782. udv. tan. (Boros Klára); Farkas Bölönben.; Miklós N.-Ajtán (Tornya Bora); Krisztina (Borsai Péter); Teréz (bodoki gr. Mikó István); Farkas † őrnagy. (gr. Haller Kriszt.); Pál (Bigye Julia); Ilona † 1831. (b. Wesselény Miklós); Farkas † (Cserey Anna); Balás.; Károly.; Farkas itélőmester (Römer Jos.); József Imre papok.; János fiscal. Direct.; Elek Guber. Consil 1817. (Berzenczey Karolin); Mihály kincst. tan. (Macskásy Teréz); Farkas gub. cons. (1. Kláry Julia. † 1833. 2. Sombori Kata).; Lajos.; István százados (nőtlen); József †; Mihály (Pál Róza)
Mint fölebb emlitők, a család fészke régiebb időkben Barót János vagy Henter Margittóli fia Miklós megy Nagy-Ajtára, s azóta onnan a család előneve. A család ekkor kezd jelentékeny lenni Cserei György, kit a chronologia miatt alig lehet Miklós fiával Györgygyel ugyanazon egynek tartani, 1601-ki april 2-kán vesz armalist; azelőtt, mint a család nagy része, meg primipilus és pixidarius *. A lustrákban több ilyek közt, 1635-ben egyedül Cserey Márton Barótról lustrál a nemesek közt. Cserey János a Henter Margit férje ez évben a lustralis könyvben mint uj nemes áll béjegyezve *, ez 1666-ban tesz végrendeletet, s mint buzgó unitarius hal el. Később a család reformatus lesz, ma katholikusok.
Kőváry Erdély nev. Családai 61.
Az 1635-ki lustralis könyv a főkorm. levéltárban, Kőváry szerint.
Jánosnak fia Miklós Rákóczy Györgynek fő étekfogója volt 1659-ben, Költő Margittól a táblán látható több fia maradt. Ezek közül Györgynek ágát a II. táblán folytatjuk.
János (Miklósnak fia) fiatal korában 1668-ig fejedelmi asztalnok, 1679-ig Fogaras vár kapitánya. Végre vádoltatván, hogy Béldy Pállal egyetértésben állott volna, elzáratott, s 1685-ig fogva volt *. Neje Cserey Judit volt, Cserey Mihálynak Apor Ilonától leánya, ki által az Apor, Lázár stb. családdal jöve a család atyafiságba *. E János épité Csik-Rákoson azon most is fenálló kőházat, melyet most is Cserey Anna Cserey Farkas özvegye bir, s melyben a nagyobb szoba fenyő gerendáján e fölirat áll: Hoc opus curavit Joannes Cserei Anno Domini 1672. Lav. Deo Semer. cum S. R. E. sua Juditha Cserei Viesima 4. Mensis May. A ház tetejéről 1851-ben a zászlós vas pléhek levétetvén, egyikén: 1667. Cs. J. – a másikon: 1674. Cs. Ja. fölirat volt kimetszve *.
Cserey Mihály Historiája. 6. 35. 91. 102. 116. 119. 155. 228.
Cserey Mihály Historiája. 36. l.
Benkő Károly Csik-Gyergyó és Kászon leir. 28. l.
Jánosnak egyik fia Mihály Csik-Rákoson született 1667-ki oct. 21-kén az emlitett házban; 1678–1685-ig Teleky Mihály kanczellár udvarában apród, 1686-ban a hassági, 1688-ban a bozzai táborozásban vesz részt, 1690-ben is táboroz Teleky alatt, majd havas-alföldre fut, 1691-ben visszajő, 1692-ben Apor István udvarába megy. 1697-diki october 22-kén elveszi nőül Kun Ilonát. 1703-tól a Rákóczy fölkelés elől Görgény várába vonul, innen Csik-Gyergyó és Kászon szék inspektora, (akkor a királybiróság felfüggesztve lévén) 1705-től Brassóba vonult, mint a fölkelőknek ellenzéke, itt irta a családnak nagy népszerűséget, magának szép emléket hagyott Historiáját *. A kuruczok által birtokaiban 18,000 forint kárt vallott. Meghalt 1756-ban. Fia György táblai ülnök volt, meghalt 1774-ben. Ennek leánya Teréz bodoki gr. Mikó Istvánné ez ágát sirba vitte.
Kiadva a Nemzeti könyvtárban, Pest, 1852.
Mihály történetiró * testvére János több europai nyelvet tudó kimivelt férfiu gr. Cusani tábornok mellett szolgált. László Erzsével nemzé Eleket és Farkast.
Mihálynak a történetirónak testvére volt Dániel is, ki 1697-ben halt meg. (Cserey Hist. 267.) És nővérei Erzse, ki 1693-ban ment férjhez Borbereky Dániel fiához Istvánhoz. Judit és Ágnes német katonatisztekhez mentek férjhez. (Ugyanott 37. l.) Mihálynak pedig gyermekei voltak Zsuzsa, József, ki 1709-ben halt meg 4 éves korában. (Cserey Hist. 229. 434. l.)
Elek táblai ülnök volt, született 1724-ben Csik-Rákoson, meghalt 1771-ben. 1746-ban „Praxis Procuratoriát“ adott ki. Több kézirat is maradt utánna *. Boér Krisztinától fiai: a) Farkas itélő-mester volt, nejétől Römer Jozefától ismét Farkas gubern. consiliar., kinek első neje Kláry Julia 1833-ban meghalván, másodszor nősült Sombory Katával, gyermekei Ágnes, Mihály († 1848.) Farkasnak Römer Jozefától fiai még Lajos és István százados. Eleknek Boér Krisztinától fiai még b) József, c) Imre, k.-fejérvári kanonok 1794–1815-ben szintén pap, d) János 1784-ben fisc. director, 1790-ben itélőmester. e) Elek 1817-ben gubern. tanácsos, kinek neje Berzenczei Karolina; és végre f) Mihály, 1771-ben itélő-mester, kincstári tanácsos, kinek Macskási Teréztől fiai József meghalt, Mihály férje Pál Rózának.
Horányi Nova Memor. 720.
Farkas (Jánosnak László Erzsétől fia) szül. 1719-ben; kora legmiveltebb férfiainak egyike, a hivatali pályán udvari referendariusságra s tanácsosságra emeltetett Bécsben; és ott élte le napjait; 1777-ben a krasznai és tasnádi uradalmat kapta. Meghalt 1782-ben. Igen sok munkája maradt kéziratban; később ezek közül megjelent a „Székely Asszonyok törvénye“ *. Boros Katától fiai Lőrincz szül. 1754-ben, szintén a tudományokkal is foglalkozott; kéziratban maradt tőle Erdélynek magyarországtóli elszakadásáról szóló munkája; kinyomatott Háláló Beszéde a budai kir. egyetem elhelyezési ünnepére 1777-ben. Az erdélyi udv. kanczellárián kezde hivataloskodni, s midőn épen nősülni készül, meghalt ifju korában 1784-ben *.
Benkő Transylvania gener. II. 440. hol, valamint Horányi Nova Mem. 724. lapján munkái elészámitvák. Életrajzát közlé az Erdélyi Muzeum IV. köt. 163. l.
Horányi Nova Memor. 722.
Farkasnak Boros Katától fia Farkas cs. kir. kamarás és őrnagy az 1817-ki éhségkor tanusitá emberszeretetét, midőn a népnek ezerekre vásárolt gabonát, mit köztök kiosztatá, a mellett három évi tizedet és kétezer kétszáz napszámot elengedett; – s jószágaiban a három napos robotot addig is, mig az urbér behozatnék, két napra leszállitatá. A nemzeti irodalom iránti szeretetét is tanusitá, és Döbrentei Gábornak, akkor az erdélyi irodalom vezetőjének emlékére ezüst érmet veretett. Nővére Cserey Ilona, kit báró Wesselényi Miklós a zárdából vett el, kora egyik legeszesb hölgye volt, és Erdély közéletére nagy befolyást gyakorolt. Kőváry Corneliához hasonlitja. Meghalt 1831-ben, kora 77. évében. Szintén testvére Farkas őrnagynak és Ilonának Pál, kinek Bigye Juliától fia volt ismét Farkas, a most élő Cserey Annának (ki Csik-Rákoson is bir) férje, és atyja az élő Balás- és Károly-nak.
Vissza kell tekintenünk a családfa élén Miklósnak Költő Margittóli többi fiaira. Ezek közül Farkas Apafi pénztárnoka Bideskuthy Máriával nemzé Farkast, Nagy Mária férjét, ki magnélkül halt el; – Lászlót, a szintén magtalant, és Jánost, ki a Rákóczy fölkelés alatt csapatvezér volt, és azért Lengyelországba menvén, javait elkobzák. Később visszajő, s birtokait, miket Mihály nyert el bizonyos öszvegben, visszaváltá *. Még 1750-ben az unitariusok vidéki gondnoka volt. Fiai Farkas Bölönben, Miklós Nagy-Ajtán lakott; Ennek Tornya Borbálától leánya volt Krisztina Borsai Péterné, kiben ez ág kihalt.
Cserey Mih. Histor. 426. 473. l.
Miklósnak (Miklós és Költő Margit fiának) fia szintén Miklós a Vaskapunál esett el *.
Benkő Transylv. Specialis II. 426.
Mihály, szintén Költő Margit fia, magnélkül halt el.
Györgynek (Miklós és Költő Margit fia) ágazatát mai napig a következő leszármazás mutatja:
II. tábla.
Cserey György (lásd I. táblán) 1651. (Baróti Kata); N. (Kadicsfalvi Török Istv.); Klára (Török Gábor); Zsigmond 1683-ban Bécs alatt. (Mihálcz Bora); N. (Koncz Boldizsár); N. (Leszfalvi Bodor Mih.); Sámuel (Ferenczy Bora)
Sámuel (Ferenczy Bora); Zsigmond (Barabás Mária); György főhadn.; József Miklósvársz. kir.-biró. (Turóczi Anna); Mihály itélő-mester. (Berzenczey Ágnes); András (gr. Bethlen Anna); Sámuel Bardóczi kir.-biró. (Árkósi Julia); Miklós Gubern. cons. † 1844. (1. gr. Lázár Róza † 1801. 2. gr. Mikes N.); Zsigmond (Imecs Anna); Ignácz honvéd.; Lajos őrnagy (nőtlen); Elek (Macskásy Jozefa); Mihály (Turmán Luiza Györgyfalván lakott).; Eliz (Szent-Iványiné); Farkas. †; Mihály. †; János (Záthureczky N.); N. N.; Gábor
Györgynek fia Zsigmond Tökölyivel tart, egy időre kimegy vele Havas-alföldre, de 1691-ben visszajő a történetiró Mihálylyal együtt *.
Cserey Mihály Hist. 215. l.
Ez ág gyérebben viselt hivatalt, s inkább a székely földön maradt. Kik álltak a hivatalos pályán, a táblázat mutatja. Mihály itélőmester fia Miklós 1815-ben lett táblai ülnök, 1819-ben gubern. tanácsos, 1826-ban nyugalmazák. A nagy-termetü őszfejü férfiu országgyüléseken az ellenzékhez tartozott, de eszméiben a kor már túlérte őt, mint az irodalom barátja, mindenkitől tiszteltetett. Meghalt 1844-ben.
