Csernátoni család. (Csernátoni).
Csernátoni család. (Csernátoni).
Erdélyben Háromszék Al-Csernáton falvából eredt primor család volt. Már 1693-ban látjuk közülök Istvánt, csomafája (Doboka vármegye) előnévvel, mint ugyanottani birtokost; de kinek már atyja házasság utján szakadt oda. Neje Bándi Erzsébet és az egész család nevében ellentmond a királyi ügyésznek Fejér várm. Oláh falu publicatioja ellen. 1702-ben az ország részéről a Meszesig mint kisérője a császári katonaságnak kirendeltetik.
A család czimere, mint azt Istvánnak fia János Doboka vármegyének alispánja egy 1711-ki nov. 10-kén kelt okirat alá nyomott gyürü pecsétén (C. J. betükkel) viselte következő: a vértben két keresztbe helyezett kard között felül csillag ragyog, a vért fölötti sisak koronájából pedig magyar vitéz emelkedik, jobbjában fölfelé pallost, baljában gyürűt tartva.
A családfa * emlitett Istvántól kezdve igy terjed le:
Hodor Károly ur szives közlése, mely különbözvén a Doboka várm. Esmértetése 58. s köv. lapon közlöttől, ez utóbbi – valószinüleg amannak kiigazitásául szolgál.
István 1693–1702. (Bándi Erzse); János Dobka v. alispán 1711. (Okmár Bora); József Doboka várm. al- és főbiró 1734–1757. (Imecs Zsuzsa) megh. 1791. sept. 13.; Ferencz 1760. testőr. 1780. itélőmester. †1796. táján.; György † 1779. febr. 1. (Pánczélcsehi Vajda Mária); Teréz † 1806. april. 8. (Szabadszállásy István); Róza † 1799. sept. 22. (Czikó Pál); Judit † 1768. mart. 4.; Erzsébet (1. tordai Váradi Endre. 2. Bajnai Sámuel); Ferencz megh. 1793. ifjan.; József.; Anna sz. 1738. † 1810. (Czakó László); Kata sz. 1733. nov. 25.; János † 1811. mart 31. (Somlyay Teréz); Judit (Győrfi József); János † 1801. nov. 14.; Jozefa sz. 1801. oct. 25.
E család nagyobbrészt Csomafaján Doboka vármegyében tartá lakását. József (Istvánnak fia) 1734-ben ott alszolgabiró, 1755. és 1757-ben főszolgabiró. György Doboka vármegyénél pénztárnoki és főbirói hivatalt viselt. Ferencz, Jánosnak az alispánnak fia 1760-ban a magyar testőrséghez megy, később törvényszéki hivatalt visel, és itélő-mester lőn. Mint igazságos biró kortársai tiszteletét birá, ki a felvilágositó peres feleket „ha ugy van, ön nyerni fog“ szójárásával szokta volt megnyugtatni. 1794-ki sept. 25-kén ezer rénes forintot hagyományozott a m.-vásárhelyi rom. kath. növeldének. Meghalt nőtlenül 1796. táján. Előnevül (de eadem, azaz) Al-Csernátonról irta magát.
A másik ágon Józsefnek fia János túlélte ágazata minden fitagját és fiait is. Meghalt 1811-ki martius 31-kén. Vele a dobokai ág kihalt.
Azonban – ugy látszik – Maros-székben még él a család, hol alsó-csernátoni Csernátoni Antal Maros-széknél főjegyző volt 1794-ben *.
Calendar. majus titulare ad. an. 1794. in usum M. P. Transylv. p. 60.
Ugyancsak M.-Vásárhelyen a mult század végén Sámuel, tanár volt, és egy ford. bölcsészeti munkát adott ki: Az emberi értelemnek természeti historiája stb. Kolosvárt 1795. *
Danielik József Magyar Irók. Életrajz gyüjt. II. köt. 46.
A fölebb tárgyalt család – mely al-csernátoni előnevén felül tán csomafáji, gyulatelki és szász-zsombori-nak is irá magát * – a mezőségen élt Csernátoniakkal vérségi összeköttetésben nem állt.
Hodor Doboka várm. 58. l.
