Csernovich család. (Mácsai és kis-oroszi).
Csernovich család. (Mácsai és kis-oroszi).
Vagyonos nemes család; régi eredetét a görög vagy török földről veszi. Eldődei közé számittatnak: Csernovics István, ki Epirusban 1420-ban királyi fogadott unoka s utód volt. Csernovics Péter, ki Hunyady János korában Skanderbég név alatt volt ismeretes. Cs. Edvárd a törökökhöz járt követségben.
Hajdan Czernagorai Csernovicsoknak neveztettek.
Ősi czimerök kétfejü sas, mely a velenczei nemesek aranykönyvében, – hová a «»Chernonowighio család szintén beiratott – föllelhető. E czimert az első metszvény mutatja.
III. Károly király korában él Csernovich Arsén, karloviczi metropolita érsek, ki a töröktől sok keresztény foglyot kiváltott, s Magyarországba telepiteté *.
L. ezekről peretsenyi Nagy László „Mezengy, azaz pásztori vers“ czimü Pest, 1801. nyomt. könyvét.
Csernovich Mihály 1682-ben, és fia János 1713-ban külön-külön három ezredet állitanak fel a magyar király részére *.
L. ezekről peretsenyi Nagy László „Mezengy, azaz pásztori vers“ czimü Pest, 1801. nyomt. könyvét.
Fölebb nevezett Mihály 1720-ban magyarországi nemességet nyer *. Czimere kék mezőben zöld tér fölött fehér lovon zöld nyeregtakaró fölött ülő magyar vitéz, fahéj szin csizmában, vörös nadrágban, zöld dolmányban, prémes kalpagban vörös bársony lefüggővel, jobb kezében kardot villogtatva. A paizs tetején a sisak koronáján ló nélkül ugyan olyan vitéz nyulik fel. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék *.
Collect. Herald. Nro
Adami Scuta gentil. tom. II.
Mácsai Csernovich Demeter, fia János ezredesnek 1759-ben egy müvet nyomatott: „Panegyricus Sermo de laudibus illustris populi Illyriorum.“ *.
Horányi Memoria I. 447.
Csernovich János, ki Bródon született, versekben történeti munkát irt: „De bello Pannonico“ libri VI., melyet Bel M. a Scriptores Rer. Hung. VI. kötetébe szánt *.
Horányi Memoria I. 447.
A Chernovichok közül Lázár grófságot szerzett 1793-ban. Czimere négy részre oszlik, középen az ősi czimer a kétfejü sas félig fehér, félig vörös mezőben, a mező szineivel ellenkezőleg szinezve. Az egész vérten balról kezdve fölülről lefelé rézsút egy sárga csikolat (fascia) vonul át, ugy hogy az a második és harmadik osztályon megy keresztül. A paizs első és negyedik osztályában ezüst mezőben pej lovon vörös nyeregtakaró fölött kék magyar ruhás, prém-kalpagos vitéz vágtat, kardja hegyén törökfej van. A második és harmadik osztály kék mezejében két arany csillag és ezüst hold látható. A paizs fölött grófi korona, és azon három koronás sisak áll. A jobboldali sisak fölött két elefánt-ormány között a paizsbeli vitéz ló nélkül, jobbjában kivont karddal, és annak hegyén törökfejjel; a középső sisakon félig vörös, félig fehér kétfejü sas, a baloldalin két kék szárny, azokon egy-egy arany csillag, közben pedig ezüst hold látszik. A paizst telamonok gyanánt két oroszlán tartja *.
Adami Scuta gentil. tom. II.
E gróf Csernovich Lázár, és atyafiai (vagy mások szerint testvérei) Pál és János 1804-ben iktattatnak be a kir. adomány utján nyert Arad megyei Simánd mezőváros fele, egész Mácsa és egész Ujfalu puszta birtokába *. Lázárnak a grófnak 1825-ben már csak özvegye Petrovich Anna élt; benne a grófi ág megszünt.
L. Perecsenyi Nagy László M. Orodias.
János Arad vármegyének 1802-ben főszolgabirája volt.
Pál királyi tanácsos volt, ószerü patriarchalis jellem. Ennek második feleségétől a szépségéről hires nőtől született 1813-ki mart. 13-kán Péter, ki Pancsován kezdte iskoláit rokona Mihajlovich tábornok felügyelete alatt; folytatta Debreczenben, később a pozsonyi akademiában, bevégzé honn Macsán. Neje 1831-től szabadkai Vojnics Laura 1842-ki május 1-én meghalt. A politikai pályára lépvén 1843-ban mint Arad vármegye követe tünt fel. 1845-ben keleten s a szent földön utazott gr. Batthyány Lajos, Almássy György, és gr. Wenkheim Béla társaságában *. 1848-ban temesi gróffá és főispánná, és Kikindára kir. biztosul neveztetett ki. Gyermekei vannak.
Sárosy Gy. Albumában életrajza.
