Csorba család. (Borsai, nagy-magyari, vizközi).
Csorba család. (Borsai, nagy-magyari, vizközi).
E családról itt a 35. lapon (Chorba név alatt) már van emlékezet, azonban a nyomatás ideje alatt ismét bővebb adatok s teljesb nemzékrend derült fel e családról, ezeket ide iktatni szükségesnek tartottam.
Pozsony vármegyében a Csallóközben fekszik alsó-felső Borsa, Nagy-Megyer helység ősi birtokai a családnak; ezekről vegyesen irta előnevét a kihalt Csorba család. Sőt ezek mellett vizközi Chorba nevet is viseltek.
A családfa * következőleg jő le:
Geneal. authenticae Mss. Nro 207. tom. I.
Csorba Miklós (Zileö vagy Szülő de Péntek-Sur) 1440.; András 1490–1512. (Bessenyey Magdolna); György (Szülő de A.-Borsa); Tamás kir. udvarn. és kincstárn. 1485. † 1492. (Tót-Sooki Bora); Pál Csorba de Vizköz alias A.-Borsa. (1. Illés Margit. 2. Csenkei Láczl Bora); Ferencz 1528-ban †; Ilona (Illésházy Ferencz); János litteratus 1529.; Orbán 1533. (1. Nagy Magdolna. 2. Emökei Apollonia); Lucza 1538. (gombai Apaffy Ambrus); János (aranyosi Csóka Zsófia); Gergely 1544–86.; András; Farkas; György; Ahatha (Olgyay Albert); Margit (Buza Benedek); Ferencz 1558.; Ferencz; György (Fürsy Erzse); Farkas.; Ferencz; Mátyás † 1586.; János (1. Tátay Zsuzsa. 2. Nedeczky Zsófia); Gergely 1596.; Farkas; Ferencz; Zsófia (Thul János); Péter 1623.; Anna (1. Mártonfalvay Ferencz. 2. Bársony János); Zsófia; Ferencz 1652.
A törzs Miklós – mint látjuk – péntek-suri Zileő vagy Szülő-nek is neveztetett. Fia
András élt 1490–1512-ig. Iratott magyari vagy nagymagyari Csorbá-nak, sőt alsóborsai Vizközy-nek is. Neje Bessenyői Kiliánnak leánya Magdolna volt. Ettől fia Ferencz 1526-ban Szapolyay János komornoka *, iratott nagy-magyari Csorba Ferencz-nek. Meghalt 1528-ban.
Jászay: M. nemzet napjai a moh. vész után. 173. lap.
György (Miklós fia) alsó-borsai Szülő-nek neveztetett; kihalt.
Tamás (Miklós fia) 1485-ben I. Mátyás király udvarnoka és kincstárnoka (familiaris et thesaurarius). – 1489-ben Nyitra megyei Kiskap helységbeli örökös részbirtokát, azon helységnek épen felét, sz.-miklósi Pongrácz János özvegyének Borbálának 18 arany forintban szavatosság mellett zálogba adja a nyítrai káptalan előtt. E levélben „Thomas Chorba Wyskezy dictus de Borsa“ iratik *. Fiai Orbán és János, leánya Lucza.
Az eredeti oklevélből.
Orbán alsó-borsai Csorba néven neveztetett, első neje Nagy Lőrincznek galanthai Bessenyei Katától született leánya Nagy Magdolna; a második Emökei Apollonia 1533-ban. Az utóbbitól csak Anna és Sára leánya volt. Első nejétől leszármazó utódait a táblázat mutatja. Ezek már rendesen alsó-borsai Csorba nevet viseltek.
János (Orbán testvére) ágát legtovább tartá fen, végre kihalván ez ágon a Mártonfalvay, lovasberényi Bársony, várkonyi Amade, báró Maholányi stb. családok örökösödtek.
Pál (Miklósnak fia) Csorba Vizközynek, és alsó-borsai Csorba-nak iratott. Két neje volt, az első illyésházi Illyés Mihálynak leánya Margit, a kinek Illésházából a leány-negyed kifizettetett; ettől született Ilona leánya mol-tejedi Illyésházy Ferenczné. Második neje csenkei Laczl Balás leánya Borbála 1505-ben már özvegy, ettől született fia János, ki Csorba János deáknak (litteratus) neveztetett, és ki 1529-ben már nem élt, mert ennek magvaszakadtán 1529-ben illyésházi Illyés Tamás Pozsony megyei alispán, és mol-tejedi Illyés Ferencz által felkérettek, és Thurzó Szaniszló nádortól adományban nyerettek Nyitra megyei Kis- vagy Felső-Kap; Becs vagy Közép-Behincs, és Felső-Maratsék egész helység; továbbá Pozsony vármegyében Magyar Felső-Szer, Kis-Magyar, Szarkalócz, Egyházfalva, Nádas-Urja, Közép-Borsa helységbeli, és Hodi és Tankházi pusztai birtokrészek, valamint Belvatha, Nagy-Lócz és Salamon pusztarészek. 1540-dik előtt egyesség köttetett Révay Ferencz alnádor előtt, mely szerint Illyés Tamás Meraczik, Közép-Belincz, és a hodi pusztát mint fi-ágra szóló birtokokat kapta; Csorba Ilonának, mol-tejedi Illyés Ferencznének jutott Alsó-Borsa és Nádas-Urja, mint szerzemények. Csorba János (Cs. Györgynek fia) és Csorba Orbán és Farkas részére maradtak Kis-Kap helység, az egyházfalvi, belvatai és tankházi részbirtok, továbbá Nagy-Lócz helységnek, Salamon és Száraz-Berke helységnek fele; végre a nagy-magyari, kekeorei birtok Laczk földével együtt *.
Geneal. authenticae Mss. Nro 207. tom. II.
