Desfours család. (Monti és Athienvillei gróf).
Desfours család. (Monti és Athienvillei gróf).
Csehországi család, hová állitólag Lotharingiából a XVI. században mentek. A XVII. században már birták Csehországban a nagy-rohosetzi és marchensterni javakat, miket Desfours Albrecht Miksa 1678-ban tett hitbizománynyá.
A német birodalmi grófságot Desfours Miklós altábornagy Luxenburgban 1634-ki május 30-kán kelt diplomában nyerte.
A fölebb emlitett Albrecht Miksának három fia volt. A legidősb Albrecht Miksa, kinek utóda Ferencz Antal 1805-ben magyar indigenatust nyert *; ennek nejétől gr. Trautmannsdorff-Weinsberg Máriától (szül. 1776. † 1853.) semmi gyermeke nem maradván, 1831-ki julius 29-kén történt halálával ez ág sirba szállt.
1805-ki 7. törv. cz.
Venczel-Mátyásnak (Albrecht Miksa ifjabb fia) cs. k. kamarás és tábornok első nejétől Walmerode grófnőtől született fia József; (megh. 1839.) ki anyja után a kihalt Walmerode családnak, ugy a kihalt magyar indigena Ferencznek javait öröklé; fia Ferencz Vincze (szül. 1806.) a jelenleg élő ágnak feje.
Venczel-Mátyásnak második nejétől gróf Széchényi Borbálától öt gyermeke maradt, kik közt ismét Vincze (sz. 1778.) az ágazat feje.
A magyar indigenatust nyerő Ferencz kihalván, a család hazánkhoz már alig áll viszonyban.
A család czimere viz-szintesen kétfelé oszlik. A felső arany mezőben fekete sas van; az alsó kék mezőben függőlegesen ezüsttel szegélyezett vörös csikolat áll, melyet két oldalról a vért oldalából előnyuló grif-lábak tartanak. Alul egy arany csillag ragyog. A vérten grófi korona, s azon öt sisak. Telamonokul a vért körül két koronás oroszlán áll.
