Diószeghy család. (Giczei).
Diószeghy család. (Giczei).
A család bölcsője Debreczen; innen Diószeghy Pál származott Gömör vármegyébe, elvévén ott Fáy Zsuzsannát, s osztályrészébe kapta Giczét, a melybe magát statuáltatta. Fia Sámuel nagy kiterjedésü vagyonra tett szert Közép-Szolnok és Szathmár vármegyében, elvévén ott Csomaközy Péternek Dobay Máriától született leányát Csomaközy Zsuzsannát. Nemsokára az egész Csomaközy család fi-ágon kihalván, neje jogán osztozik a fiui birtokokban. Igy örökösödött Tatárfalván Szathmár megyében, melyre 1754-ben adományt vesz *, igy kapja Közép-Szolnok megyei Pele helység fele részét, a melyre 1780-ban adományt vesz, ugy, hogy az csak fiu-ivadékot illessen, – de később benne a leányok is osztoznak. Ugyan ezen évben Szodoray Zsigmond és Hatfaludy Ferencz törvényes személyek által magát be is iktattatja. 1758-ban Donáth Pál helyébe perceptornak neveztetik, mit guberniale decretum adott tudtára.
Szirmay Szathmár várm. II. 211. l.
Leszármazások következő *:
Décsey M. ur szives közleménye.
Diószeghy Pál (Fáy Zsuzsa); Pál; István (Fáy Zsuzsa); Julianna (Darvay Ferencz); I. Sámuel 1754. (1. Csomaközy Zsuzsánna. 2. Gencsy Julia); Zsuzsa (1. Csömaközy Gábor. 2. Szadoray Mih.); 1-től II. Sámuel (Rhédey Zsuzsa); Mária † 1810. (1. Pogány Istv. 2. b. Mészáros Ján. tábornok).; Lajos †; Teréz (1. Gencsy János 2. Décsey Fer.); Zsigmond (1. Gencsy Mária. 2. Korda Anna); Károly (Mocsáry Krisztina); Karolina (Hámos József); Anna (1. Eszenyi Gábor. 2. Czékus Mih.); Póli (Ujfalussy); Klára (Markocsán Pál); 2-tól Ferencz (Szintay Ilona); több gyermek.; Lajos (Láng Teréz); Erzse (Domahidy Dániel); Gábor (Czerjék Erzse); Ilona; Róza; Ferencz; Piroska stb.; György stb.
II. Sámuel ága Gömör megyében, Zsigmondé pedig Közép-Szolnok megyében él. Ezenkivül egy másik ágat is látunk lejőni, mely a Lónyay, Bogáthy, Csanády, Baranyi és Fáy családokkal sógorosodott.
A család reformatus vallásu.
Czimere: függőlegesen kétfelé osztott paizs, a baloldali osztályban három halom áll, azok fölött három rózsa függőleges vonalban látható; a jobboldali osztályban koronából kiemelkedő egyszarvú két első lábával keresztet tart.
Szintén e Diószeghy család másik ágához tartozott azon Sámuel, ki Debreczenben reform. predikator és superintendentialis főjegyző volt. Született Debreczenben; tanult külföldön is; szerzője két kötetben megjelent „Predikatziok“-nak és a „Magyar füvészkönyv“-nek, melyet sógorával Fazekas Mihálylyal dolgozott ki. Meghalt 1813-ki aug. 2-kán *.
Danielik: Magyar Irók. II. köt. 61. l.
