Drágfy család. (Bélteki †). «»

Teljes szövegű keresés

Bölcsője Oláhország, mint ezt a leleszi Convent oklevelei tanusitják *. Előbbi hazájokban is már az előkelő bojárok (nemesek) sorában álltak. Ki és mikor költözött át hazánkba, nem tudatik, de I. Lajos korában már honunkban virágzott a család.
Wagner Collect. geneal. Hist. Dec. III. pag. 24–32.
Első ismert őse, ki Magyarországban már nagyra emelkedett, a mind szellemi mind testi jeles tulajdonságokkal felruházott Miklós volt, ki több jelesül viselt apró hivatal után 1367-ben Erdély vajdájává neveztetett. 1371-ben a havasalföldi vajda Layk ellen hadakozván, elesett. Teste Esztergamban a bold Szűz klastromában temettetett el. Fia három maradt: 1. Balk, 2. Drág, és 3. János, kik I. Lajos és Zsigmond királyok és Mária királyné által szép javakkal halmoztattak el.
János, ki magát Marmarosról irta, 1390-ben a székelyek ispánja volt. Ez nemze három fiut: III. Sándort (vagy Sandrin), II. Demetert és I. Lászlót, kik 1415-ben éltek, de ugy látszik magnélkül elenyésztek.
Balk 1381-ben Marmaros főispánja volt, és Száraz-Beregről (de Zarazbereg) irta magát. Sőt Huszti szerint 1387-ben testvérével Drág-gal erdélyi vajda és székelyek ispánja is volt; és az atyjokról maradt birtokokra nemcsak hogy uj megerősitő adományleveleket szereztek, de egyszersmind azokat nevezetes szerzeményekkel szaporiták. Többi közt Kővárt, melyet még I. Lajos királytól kaptak, és mely utóbb Szolnok vármegyéhez tartozott, Zsigmond király alatt ismét tulajdonukká tevék; és mindazon jószágot, miket Dragomernak fia János Ugocsa és Marmaros megyében birt, hasonlóan 1390-ben nyerték. Ők szerzék Béltek várat is, melyről azután a család előnevét irta. Balknak fiai voltak I. Sándor és I. Demeter. Ez ugy látszik kihalt I. Sándor azonban Jusztina nevü hitvesétől nemzé II. Jánost, II. Lászlót és Annát, ki miután fitestvérei már előbb magnélkül elhaltak, 1450-dik után mult ki.
Drág 1381-ben Szathmár megye főispánja, és 1387-ben – mint fölebb érintetett – Erdély vajdája lett a család továbbterjesztője; és az ő nevéről neveztettek fiai Drágfy-aknak. Fia három maradt: Imre, II. Sándor (Sandrin), és I. György. Ezek közül Imre örökös nélkül sírba szálván; a másik kettő 1427-ben osztozott meg. II. Sándornak neje Sebessi Veronka, Sebessi Simonnak leánya volt, a kinek II. Sándor halála előtt 1432-ben jószágából egy részt beirt; mit azonban György, miután az özvegy Butkai Andráshoz ujolag férjhez ment, csak Borbála királyné parancsa folytán adott át. I. Sándornak Sebessi Veronkától fia Mihály 1470-ben bélyegen veszté javait, azzal vádoltatván, hogy törvényes nejét megölte, s egyszersmind bizonyos nemes szolgáját is, kinek nejével házassági tilos szövetségben élt, – meggyilkolta.
I. György (II. Sándor testvére) tartá fen a családot, fia II. Miklós által, ki 1436-ban élt, és neje – ugy látszik – Kállay Ágota volt; ettől gyermekei:
1. Julianna Zokoly Miklós neje.
2. Bertalan, kiről alább.
3. Ferencz.
4. György, és
5. Péter, kik a férfikort alig értek el; ellenben
Bertalan férfikorra jutván, mind a polgári mind a hadi pályán a legmagasb polczokra tört utat. I. Mátyás király alatt főpohárnok volt, s egyszersmind az Ausztriába vezérlett hadaknál is jelen volt, valamint Bécs ostrománál is. II. Ulászló alatt főkomornokmesterré, 1493-ban pedig Erdélyország vajdájává neveztetett *, és hadi fővezérséget is megkapá. Ő küldetett a rakonczatlankodó Ujlaky Lőrincz megfékezésére, a mint azt teljesité is. Erdélyi vajda volt 1498-ig. Ez időből, 1497-dik évből pecsétéről a család czimerét mutatja a metszvény, melyen koszorúzott horgony, és a fölött két csillag látható. – 1481-ben Bertalan ujitotta ki Erdőd várát. Szathmár vármegyében, mint ezt a várban fölirat tanusitá. Neje kettő volt. Az elsőnek neve nem tudatik. A másik Hedervári Dorottya, ki férjének 1507-dik évtájban történt * halála után a Kusali zárdabeli apáczák közé vonult. Ettől születtek fiai III. György és III. János.
Schwandtner Scriptores R. H. tom. II. p. 189. 698.
Szirmay C. Ugocsa, p. 14. 159. 174. – Azonban az Erdődi egyház fölirata szerint 1501-ben 54 éves korában halt meg. L. Szirmay Szathmár várm. II. 167. lap.
III. György élt 1508-ban. Ennek leánya lehetett Katalin, Kanisay László özvegye, ki mint Frangepán Kristóf jegyese halt meg *.
Schwandtner Scriptores R. H. tom. II. p. 391.
III. János zászlós hivatalokat viselt. 1511-ben főpohárnok, három év mulva fő-asztalnok. Az 1514-ki néplázadásban szép szolgálatokat tett. 1518-ban Közép-Szolnok, Kraszna főispánjává és fő-tárnokmesterré neveztetett. Elfoglalván a töröktől Belgrád várát, hogy a határszélek háborgatásait akadályozza, Temes megye főispánjává (temesi gróffá) tétetett; és végre országbirájává lőn, s mint a királyi zászlót tartva esett el 1526-ban a mohácsi ütközetben. Jegyese volt Wárdai Anna is, de nőül homonnai Drugeth Katalint vette, kitől születtek 1. Zsófia Perény János hitvese. 2. Magdolna, ki – ugy látszik – hajadon korában halt el, és 3. Gáspár.
Gáspár, Szathmárban Erdődnek ura (mit már 1392-ben ősei birtak) egyike sőt legelsője volt azoknak, ki a reformatiot elfogadák, és azt mindenképen pártolák. Közép-Szolnok és Kraszna megyében a főispáni székben atyjának utóda. Jelen volt 1505-ben a rákosi országgyülésen *. 1545-ben tett végrendeletet, melyben nejét somlyai Báthori Annát és fiait IV. Györgyöt és IV. Jánost I. Ferdinand király pártfogásába ajánlotta. Meghalt 1545-ki január 25-kén. IV. János a sirba nemsokára atyját követte. – Báthori Anna pedig férje halála után fiának Györgynek törvényes kor eléréseig a nevezett megyék főispánságát dicséreteen viselte. Törvényes korra jutván IV. György, a főispánságokat átvevé, azonban nemsokára 1555-ben meghalván, történelmi nevü családja – melynek utolsó tagja volt, – benne sírba szált *. Az Erdődi birtok pedig Báthori Annának Báthory Györgyhez férjhez menetele által a Báthoriaké lőn *.
Jászai: Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 156. l.
E családnév ujabb időben ismét fölelevenittetett. Váczon lakó Drahokupil Sándor ügyvéd s testvérei 1848. előtt nevüket Drágfy-ra magyarositák.
Szirmay Szathmár várm. II. 168.
Miklóstól kezdve a családfa igy alakult:
I. Miklós erdélyi vajda 1367.; I. János (de Marmaros) 1390. székelyek ispánja.; Balk de Zaraz-berek 1381. marmarosi főispán.; Drag 1381. szathmári főispán. 1387. erdélyi vajda. Szerzi Béltek-et.; III. Sándor 1415. †; II. Demeter †; I. László †; I. Sándor (Jusztina); I. Demeter †; II. János; II. László; Anna † 1450 után.; Imre †; I. György.; II. Sándor 1432. (Sebessi Veron.); II. Miklós 1436. (Kállay Agáta); Mihály 1470. nótázt.; Julianna (Zokoli Miklós); Bertalan fő-pohárnok. Erdélyi vajda 1467–1501. (Hedervári Dorottya); Ferencz †; II. György †; Péter †; III. György 1508.; III. János országbiró, elesett 1526. (Drugeth Kata); Katalin (Kanisay László); Zsófia (Perény János); Magdolna; Gáspár főispán. † 1545. (Báthori Anna); IV. János †; IV. György főispán. † 1555.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages