Drugeth család. (Gereni és homonnai †).

Teljes szövegű keresés

E család Homonnay név alatt szép és hosszú szerepet vitt történeteinkben.
Eredetileg olasz vér, Nápolyból Salernoból szakadt be hazánkba Robert Károly korában, midőn két egy testvér Fülöp és János jövének be, és mint ügyes férfiak mindjárt a legmagasb polczra küzdtek fel magokat. Fülöp Szepes és Abauj vármegye főispánja, 1322. 1327-ben nádor volt. Kihalta után őt testvére János követé a nádorságban, és egyszersmind hat vármegyének, Somogy, Tolna, Bács, Fejér, Zemplin és Ung megyéknek volt főispánja. Meghalt 1334-ben. Tőle magszakadtig a család lesarjadzása következő:
Drugeth; I. Fülöp nádor 1322–1327.; I. János nádor † 1334.; Villerm. nádor (Folyk Mária) †; I. Miklós orsz.-biró 1354. gereni törzs.; II. János; IV. János (Pákosi Ilona); II. Miklós; I. László 1384.; III. János 1373.; Margit; Ilona; VI. János 1412.; II. Fülöp †; V. János †; III. Miklós 1391. szörényi bán. (Margit); I. Ferencz †; Ilona (Doby György); Anna (Telegdy László); Veronka; II. István (Mária özvegy) 1437.; Homonai ág.; I. Bertalan †; I. Zsigmond (Orsolya); I. István 1459.; II. Bertalan (Rozgony Anglis); VII. János; III. István; Simon 1479. (Bebek v. Vámosi Zsófia); II. László † 1476.; Kata; Hedvig; VIII. János (Szapolyay Krisztina); I. Gáspár; Borbála (Losonczy Zsigm.); Erzse (Zólyomy Mikl.); I. György † 1558. előtt. (Tarczay Anna); Kata (Drágffy János); II. Ferencz tárnokmester 1532.; Imre; IV. István főispán † 1540. (Báthori Klára); Antal; I. Gábor (1. Warkóccsi Bora. 2. Gyulaffy Krisztina); IV. Miklós 1560.; IX. János; II. Gábor; Anna (Kathay Mihály); Erzse (Zborovszky Péter); Bora (1. Kecsethy Márt. 2. Kendy Fer.); V. Miklós 1575. (Zrinyi Margit); Borbála (Warkocsi György); Margit (Paxy Jób); V. István unghi főispán.; Krisztina; Klára; II. László; II. Bálint főispán † 1609. (Horváth Krisztina); VI. István †
I. György † 1558. előtt. (Tarczay Anna); III. Ferencz unghi főispán 1552. (1. Révay Magdolna. 2. Perény Erzse); II. Gáspár 1595. nótázt. (Losonczy Klára); Fruzsina (ecsedi Báthory István); II. György Terebes ura. (Dóczy Fruzsina); Krisztina (Fügedy János); Zsófia (Fügedy András); Erzse; III. György országbiró. † 1620. kora 37. (Nádasdy Kata); Mária (Széchy György); Erzse (Révay László); X. János országbiró † 1645. (Jakussich Kata); IV. György szül. 1633. † 1661. (Esterházy Mária); Kata Bora (1. Wesselényi Ádám. 2. Draskovits Miklós. 3. Csáky Miklós); II. Bálint korbaviai püspök. † 1691. kora 38.; XI. János; II. Zsigmond főispán † 1684. (Keglevich Teréz); Krisztina † 1691. kora 36. (1. Forgách András. 2. Pálffy Ferencs. 3. Bercsényi Miklós); Klára (Zichy Péter); Borbála †; Julianna (1. gr. Pálffy Miklós. 2. gr. Althán Mihály)
A családfa – mint látjuk – I. Jánosnak ágyékából sarjadzik le. Ennek három fia közül
Vilerm szepesi és abaujvári főispán és nádor volt, mely hivatalokról önkényt lemondván, magányba vonult. Gyermektelenül halván el, neje Folyk (vagy Folc) Máriának roppant vagyont hagyott, testvérének pedig I. Miklósnak lovak és fegyvereken kivül nyolcz várat és ahoz tartozó jószágokat hagyományozott *.
Fejér Cod. Diplom. tom. IX. vol. I. p. 103. 105. – Wagner Analecta Scepus. tom. I. pag.
I. Miklós I. Lajos alatt a nápolyi hadban tünteté ki magát, és ezért Salerno város (családja származási helye) parancsnokává neveztetett, hol három évet töltött. Hazajövén, 1354-ben országbiró és Thurócz megye főispánjává neveztetett. Megosztozván testvérével II. Jánossal, a neki jutott Geren helységről Ungh megyében ivadéka gereni Drugeth-oknak iratott kihalásaig, melyben a másik ágat nagyon megelőzte; ez okból ezennel végig tekinthetünk ivadék-sorozatán. Fia
III. János 1373-ban élt, és mester (magister) volt, unokatestvérével IV. Jánossal Csap helységet (vagy földet) bitangolván, ezért ellenök Nagymihályi János unghi főispán tiltakozott *. III. Jánosnak fia V. János és III. Miklós.
Fejér Cod. Dipl. tom. IX. vol. IV. p. 555.
III. Miklós 1379-ben Ungh vármegye főispánja, 1391-ben szörényi bán volt. Neje Margit nevezetü; ettől gyermekei: Ilona Doby Györgyné; Anna Thelegdy Lászlóné, Veronka hajadon; – s végre II. István, ki nejét Máriát 1437-dik év előtt özvegyen hagyván, a gereni Drugethek ágát sírba vitte.
A homonnai Drugethek ágát I. Jánosnak fia II. Jánostól látjuk leszakadni. E II. Jánosnak öt fiu-gyermeke volt: IV. János, II. Miklós, I. László, II. Fülöp és I. Ferencz *. A három utolsónak utódaira nem találunk. Közülök I. László a pálos szerzeteseknek Unghvárott zárdát épittetett 1384-ben, és azt földdel, szőlővel adományozá.
Ez öt testvér szerzé 1380-ban a homonnai urodalmat. Lásd Szirmay C. Zemplin not. top. 77.
IV. János Salamonnak is neveztetett *, 1373-ban unokavérével Csap helységet háborgatá, mint fölebb emlitők. – Pákosi Ilona nejétől leányai: Margit és Ilona; fia pedig VI. János, ki a XIII. szepesi városokról kelt eladási szerződést 1412-ben aláirta.
Fejér Cod. Dipl. tom. IX. vol. IV. p. 555.
II. Miklós nemzé I. Bertókot vagy Bertalant, I. Zsigmondot és I. Istvánt.
I. Zsigmondnak Orsolya nevü nejétől fia volt II. Bertók vagy Bertalan, ki Rozgony Ágnestól (Anglis) nemzé II. Lászlót, ki 1476-dik után magnélkül kihalt.
I. István, ki unoka-öcscsével II. Bertalannal a Hussiták kezébe került, 1459-dik táján szép sarcz mellett kiszabadult, három gyermeket nemze: VII. Jánost, III. Istvánt és Simont. Csupán az utolsó terjeszté tovább családját.
Simonnak özvegye vámosi Bebek Zsófia * 1492-ben is élt.
Wagner Dec. III. pag. 41.
Ettől gyermekei: Kata, Hedvig, VIII. János, I. Gáspár, Borbála Losonczy Zsigmondné, és Erzsébet Zólyomy Miklósné.
VIII. János é a magnélkül elhalt Gáspár ellen 1492-ben rút vád emeltetett, mint kik a Lechnitzi karthausi kolostort megrohanák, a szerzeteseket megsebesiték, és az egyházi ékszereket feldulák. Vétségük helyrehozásaul tekinthető, hogy 1505-ben a Pálosok unghvári kolostorának Horgastót adományozák 1505-ben, és VIII. János 1511-ben e zárda részére ősei minden adományozásait is megerősité. E János már 1495-ben jegyben volt Szapolyay Krisztinával, kinek Zemplin megyei Barkó várát irá be. Ettől leánya Katalin bélteki Drágffy János nején kivül következő hat fia volt:
1) II. Ferencz 1520-ban II. Lajos királynak komornoka, és Ungh vármegye főispánja. A mohácsi csata után, melyből nagy nehezen megmenekülvén, Szapolyay hive lőn, kitől nemcsak az unghi főispánságban megerősittetett, de egyszersmind főtárnokmesterré, és Sáros vármegyei főispánná is neveztetett. Jellemére homályositólag hat, hogy 1532-ben a leleszi prépostságon hatalmaskodást követett el *. Gyermekei nem maradtak.
Wagner Dec. III. p. 41.
2) I. György-ről alább.
3) I. Gáborról szintén alább.
4) IV. István 1527-ben Zemplin * és Ungh vármegye főispánja volt Szapolyay részén, kitől Lengyelországban követségben is járt *. Később 1538-ban kassai kapitány is volt *. Neje Báthory Klárától, ki 1546-ban szülés közben halt el, fia Miklós volt, kit I. Ferdinand még mint csecsemőst zemplini főispánnak nevezett, atyja is már ekkor Ferdinand részén állván *. Nevezett Miklós 1558-ban be is iktattatot a főispánságba *, de maradékáról mi sem tudatik.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 50.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 51.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 61. Lásd róla Istvánffy libro XIII.
Wagner Dec. III. p. 42–43. Fiáról nem tesz emlitést, hanem Miklóst Imre fiává teszi; de lásd Szirmay C. Zemplin not. hist. pag. 66.
Szirmay C. Zemplin not. hist. pag. 71.
5) I. Imre 1542-ben febr. 14-kén Patakon testvéreivel I. Gáborral és Antallal, Perény Péterrel, Bebek Ferenczczel és Drágffy Gáspárral szövetségre léptek a zavarok lecsendesitésére és kölcsönös védelmükre nézve. Fiai IX. János és II. Gábor korán elhalván, IV. Miklós mint árva iránt I. Ferdinand király különös gondoskodást mutatott *. Miklósnak csak két leánya maradt: Anna Káthay Mihályné, és Erzsébet Zborovszky Péterné Lengyelországban.
E Miklós az, ki fölebb Szirmay szerint IV. Istvánnak fia volt.
6) Antal 1542-ben részes a fölebb emlitett szövetségben. Birta Barkó várát Zemplinben, mely azonban leánya Borbála kezével (ki előbb kyresi Kecsety Mártonné volt), Kendy Ferencz vejére szállott *. Antalnak két neje volt, az elsőnek neve nem tudatik, a második Báthory Anna (Drágffy Gáspár özvegye) volt. Emlitett Borbála leányán kivül fia V. Miklós is, kinek neje Zrinyi Margit, a szigethi hősnek leánya 1568-ban. Élt 1575-ben is. Leánya maradt Borbála, ki nopschützi Warkocs Györgynek volt felesége.
Szirmay C. Zemplin not. hist. pag. 75.
Most vissza kell tekintenünk a mellőzött I. Györgyhez és I. Gáborhoz.
I. Gábor 1542-ben részt vett a fölebb emlitett pataki szövetségben. Első neje Warkocs Borbála, a második az I. Ferdinandhoz hű Gyulaffy Fruzsina volt. Ezektől gyermekei: Margit pákosi Paxy Jóbné, Krisztina, Klára és V. István, ki Ungh és Zemplin megye főispája volt, és 1588-ban a keresztesi harczban is részt vett *, nejétől enyingi Török Fruzsinától * két fiat hagyott hátra: II. Lászlót és II. Bálintot.
Istvánffy Hist. 1685-ki kiad. 376.
Szirmay C. Zemplin not. hist. pag. 104.
II. Bálint 1603-ban már Zemplin vármegye főispánja, és később Bocskaynak egyik tábornoka volt *. Ő foglalta el Érsekujvárt. Bocskay után erdélyi fejedelem akart lenni. Egy érdekes történelmi naplót hagyott maga után hátra magyar nyelven *. Bocskay halála után a császár hűségére térve, Marmaros megyének is főispánjává tétetett. Nádornak is ki volt jelölve. 1608-ban országbiró lőn. Első neje Rákóczy Erzse, második palocsai Horváth Krisztina volt. Meghalt 1609-ki nov. 7-kén, kora 32-dik évében, megmérgeztetés gyanujával. Egyetlen fia VI. István 1610-ben követé atyját, és igy ez ág is elenyészett.
Istvánffy 1685-ki kiadás 527. l. – Pethő Gergely M. krónika 160. 170. 174. l. – Szirmay C. Zemplin not. histor. pag. 113 etc.
Megjelent egy része latin forditásban Bel M. Notit. nova Hung. IV. pag. 3307. – És a Tudománytárban.
Következik I. Györgynek ága.
I. György (VIII. Jánosnak fia) 1558-ik előtt meghalván, tarkői Tarczay Annától III. Ferencz és II. Gáspár fia maradt.
II. Gáspár bizonyos szabadosának kezét levágván, és egyéb kihágásaiért hűtlenségi bélyeget nyervén, 1595-ben javait veszté, és azok V. Istvánnak adattak. Leányai Krisztina naszvaji Fügedy Jánosné, és Zsófia Fügedy Andrásné.
III. Ferencz Ungh megye főispánja, 1552-ben nőül vette Révay Ferencz leányát Magdolnát, és ennek halálával Perényi Erzsébetet. E másodiktól született Fruzsina, ecsedi Báthory István országbiró neje, és II. György, ki a Perényiek után Terebes várát is birta, és Tussai János nevü titkárát szerelemféltésből az ablakon dobá ki *; ennek felesége Dóczy Fruzsina, kitől leánya Erzsébet, és fia
Lehoczky Stemmatogr. II. 108.
III. György, ki fiatalságában Bocskay részén állván, a vallásszabadság buzgó védője volt. Nótát kapván, miután 1610-ben Pázmány befolyása őt a katholika vallásra térité, és Zemplin megye főispánja (kir. komornokmester, országbiró stb.) lett, hatalmas ellenkezőjévé vált előbbi elveinek, heves védője uj vallásának. 1611-ben többekkel szövetkezve, a bécsi békekötés lerontására az erdélyi fejedelem hatalmát megtörendők, Forgách Zsigmond alatt Erdélyre törtek, de Bethlen Gábor által tökéletesen megverettek 1619-ben. Lengyelországban Rákóczy Györgyöt támadta meg, és Homonna körül megverte, de Rákóczy később szintén győzelmet vett Drugethen, és őt Lengyelországba visszaűzte, hol 1620-ki junius 21-én kora 37-ik évében halt meg. Eltemettetett Nagyszombatban *. Nádasdy Katalintól gyermekei Mária rimaszéchi Széchy Györgyné, Erzsébet Révay Lászlóné, és X. János.
Sír-iratát közli Wagner Dec. III. p. 52.
X. János zemplini főispán, 1632-ben a Császár Péter által inditott paraszt-lázadást igyekezett lecsendesíteni. 1636-ban kassai országos kapitány és országbiró volt. Királyához mindég hű. Meghalt 1645-ki dec. 17-én. Neje Jakusith Annától leánya Katalin-Borbála először hadadi Wesselény Ádám, másodszor trakostyáni Draskovich Miklós neje; fia
IV. György, ki 1633-ki jun. 8-án született. Gyermekkorában árvaságra maradván, midőn felnőlt a Ferenczes szerzeteseket alapitá meg Homonnán. 1659-ben Felső-Magyarország főhadvezérévé neveztetett, azonban két év mulva meghalt Unghvárott 1661-ki oct. 9-én. Neje Esterházy Máriától egy leánya Krisztina először Forgách Andrásné, másodszor Pálffy Ferenczné, legutóbb Bercsényi Miklósné volt; meghalt Nyitra megyében Tavarnakon 1691-ki mart. 17-én szülési fájdalmak közt, kora 36-dik évében. Fiai voltak IV. Györgynek a következők:
1) II. Bálint papságra lépvén, mint esztergami kanonok és corbaviai cz. püspök 1691-ki május 26-án kora 38-dik évében Csejthén halt meg. Zsigmond testvérénél tovább élvén – mint irják – családja fentartása végett gyakran ösztönöztetett a papságból ki – és házasságra lépésre, de az ajánlatot elutasitá.
2) XI. János szintén korán halt el.
3) II. Zsigmond családjának utolsó férfitagja, miután jól kitanult, külföldön utazott, 1677-ben Romában is járt, s a pápától egy vértanú tetemeit nyeré ajándokba. Eleintén Tököly Imrével kellett tartania, de később holtig a király hive volt. 1684-ben elfogatván Tököly által, némelyek szerint Kassán feje vétetett. Kiadott Bonfiniusból egy kivonatos munkácskát 1681-ben *, és azt Leopold császárnak ajánlotta. Nejétől Keglevich Teréziától, ki 1710-ben mult ki, figyermeke nem maradván, benne a homonnai Drugeth család utolsó férfi-tagja temettetett el. Leányai: 1. Klára Zichy Péternő; 2. Julianna Teréz előbb gróf Althann Mihályné, utóbb gr. Pálffy Miklósné. 3. Borbála, ki mint hajadon mult ki.
Czime: „Nucleus rerum hungaricarum studio non modico excerptus ex Bonfinii Historia.“
A család czimere – mint fölebb foszladék nélkül a metszvény ábrázolja – egy tojásdad alaku paizs, melyben a csikolat (fascia) alatt három, fölül négy seregély látszik. A paizs fölötti sisak koronájából két szárny nyúlik ki, mindeniken a paizs ábrája (a hét seregély) tünik fel *.
Wagner Dec. III. a táblán közlé rajzban. – Lehoczky nevezi a madarakat seregélynek (Sturnus); szerinte szőlőfürtek is képezik a czimert, mit a Wagner közölte pecsétrajzon nem találunk.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages