Magyar-ágazat.
Magyar-ágazat.
II. Miklós (III. Györgynek fia) kezdi ez ágazatot. Nevezett Miklós 1636-ban Ónod és Diós-Győr vár kapitánya *, Torna vármegye főispánja. Fiatalabb korában Erdélyben forgott Bethlen Gábor alatt, és attól Erdélyben a magafalvi jószágot nyerte *; de később visszajött Magyarországra, hol – mint emlitők – ónodi várkapitány stb. lön. 1635-ben a nyolczados törvényszékhez rendeltetett *. 1646-ban báróságot nyert. 1657-ben Krapina és Kosztel várait Gorup György varasdmegyei alispánnak zálogitá el a zágrábi káptalan előtt *. Feleségül a Magócsy családból származott Móricz Péternek leányát Borbálát vévén nőül, ezzel Torna megyében Fábián, Sebestyén stb. javakat csatolt birtokaihoz. Egyetlen fiu-gyermeke maradt
Lehoczky Stemmat. II. 213.
Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 163.
1635. 14. törv. cz.
Codex Széchenianus tom. XIII. a nemzeti muzeumban.
III. Miklós atyja után szintén tornamegyei főispán és ezredes, aranysarkantyús vitéz; a török elleni több hadjáratban és csatákban nevezetesen Berzenczénél, Babocsánál, Kosztaniczánál, Turanovecznél, Eszéknél, Pécsnél és Bécsnél vett részt. Fejedelméhez tántorithatlan hűséggel viseltetvén, e végett élete elleni incselkedéseket is kelle tapasztalnia, melyeket midőn még is sikerült elkerülnie, az ellenpárt a felső megyékben Tornában, Borsod és Ung megyében fekvő javait prédálta fel *. 1681-ben az ország határait vizsgáló bizottmány egyik tagjául volt kiküldve *. 1687-ben pedig I. Leopold által grófságra emeltetett *. Meghalt 1701-ben, és Kőszeghen temettetett el. Nejétől Czobor Évától két fia maradt: I. Ádám és II. Zsigmond, ki kosztaniczai várparancsnok volt 1700-ban. Nejétől Koháry Borbálától egy leánya Teréz maradt, ki gr. Limburg-Styrum Károly neje volt, és 1728-ban halt meg.
Kazy Fer. Historia R. H. tom. III. p. 241.
1681-ki 23. törv. cz.
Lehoczky Stemmat. I. 88. és Adami Scuta C. Ms. quartolat. nro 182. a nemzeti muzeumban.
I. Ádám 1692-ben tornai főispánul neveztetett ki; előbb a Kollonics és Czobor ezredben alezredes, Csáktornyánál vitézül harczolt, utóbb tábornok, kincstári al-elnök, és kir. tanácsos volt. Nejétől gersei Pethő Máriától fiai I. József és I. Gábor terjeszték a családot.
I. József hat évig III. Károly kir. udvarában nevelkedett. 1760-ban már kir. helytartósági tanácsos, Torna vármegyei főispán, és val. belső titkos tanácsos volt *. Tavonat Teréztől a táblázaton látható kilencz gyermeke született. Ezek közűl
Lehoczky Stem. I. 105. és II. 213. koronaőr is; de ez csak fia József lett.
II. József (szül. 1729-ben) a kir. helytartóságnál előbb titkár, utóbb szintén Torna vármegye főispánja, cs. kir. kamarás, sz. István rend lovagja, a sz. korona őre, 1787-ben fő-lovászmesterré lön.
III. Zsigmond (szül. 1734.) 1787-ben makari cz. püspök és esztergami nagyprépost 1776–1805-ig midőn meghalt *.
Memoria Basilicae Strigoniensis p. 171.
István (szül. 1743.) mint tábornok a francziák elleni háboruban 1793-ban Landaunál esett el.
Károly (szül. 1739.) ezredes, cs. kir. kam. és val. b. titkos tanácsos volt. Neje gr. Zichy Katalin.
I. Gábor előbb ezredes a Koháry ezredben utóbb tábornok. Nejétől gr. Königshaker Jozefától született gyermekei közűl, Ádám és József most is élő két ágat terjesztett.
Ádámnak fia II. Gábor szül. 1784. sept. 19-én. 1806-ban a helytartóságnál kezde szolgálni, 1809-ben titoknokká, 1818-ban tanácsossá, 1821-ben a kir. helytartóságba keblesitett tart. biztosság alelnökévé, 1824-ben csongrádmegyei főispáni helyettessé, 1828-ban Nógrád megye főispánjává neveztetett, 1830-ban Budáról Bécsbe a kanczellariához vitetett referendárrá, de 1831-ben már ismét Budára jött a helytartósághoz, és egyszersmind koronaőrré választatván, val. belső titkos tanácsossá neveztetett. Alig egy év mulva, a m. kir. udv. kamara al- majd ismét 1836-ban valódi elnökévé, 1842-ben végre fő-tárnokmesterré neveztetett. 1817. január 17-én kelt egybe gr. Sándor Mathild cs. ker. hölgygyel (mh. 1843. nov. 11. kora 43. évében), kitől gyermekei a táblázaton láthatók. Ezek közűl legidősb fia Géza lovaglási szerencsétlenség következtében halt meg kora 20. évében 1837. octob. 28. Egreskátán; ugyszintén korán halt leánya Alexandrine is, Ürményi László neje. Gábor meghalt 1854. jun. 16-án. Élő fiai Gyula és Béla, amannak b. Orczy Georginától gyermekeit a táblázat mutatja.
Gábornak testvére László 1810-ben titoknok a m. kir. kamaránál, utóbb felhagyott a hivataloskodással. Meghalt 1832-ben. A pesti nemzeti vivó-intézet egyik alapitója és elnöke volt. Másik testvére
Miklós, szül. 1789. dec. 13-án, a hevesi ellenzék egyik vezére. Meghalt 1847-ben.
A másik ág I. Gábornak fiától Józseftől származik, kinek fia Károly, kinek ismét fia Nep. János, és Ferencz.
Ferencz cs. kir. kam., meghalt 1811-ben, nejétől gr. Esterházy Erzsétől fia Károly cs. kir. kam. szül. 1806. febr. 2-án, első nejétől herczeg Odescalchi Czecziliától három, 2-ik nejétől Konczek Czecziliától négy gyermeke van, kik a táblázaton láthatók.
Nep. János, (III. Károlynak fia) szül. 1786. máj. 13-án; cs. kir. kamarás, már 1810-ben a m. kir. udvari kanczellarián fogalmazó, utóbb (1824.) Barsvármegye főispánja, s végre val. belső titkos tanácsos, a pápai Krisztus rend vitéze, és fő-pohárnokmester volt. Birta a sajó vámosi, encsi, visolyi, sztropkói, kis-tapolcsányi és nagy-ugróczi (hol gyönyörü kastélyuk van) uradalmakat. Meghalt 1856. oct. 15-én. Első neje vásonykeői gróf Zichy Adél cs. ker. és palota-hölgy (szül. 1788. sept. 15. † 1839. jan. 17.). Második neje gr. Folliot-Crenneville Victoria Augusta cs. ker. és palota-hölgy, szül. 1816. aug. 6-án, egybekelt 1840. febr. 30-án. Férje halála után másodszor férjhez ment 1857. oct. 17-én gróf Falkenhayn Gyula lovas kapitányhoz. – Nep. Jánosnak második nejétől fia
István szül. 1840. dec. 18-án. 1859-ben főhadnagy a 11. számu dzsidás ezredben.
Megemlitendő még e családból Ágoston cs. kir. kamarás, kinek nejétől gr. Waldstein Erzsébettől (meghalt 1813.) leánya Augusta gr. Batthyány Kázmérné volt.
