Kendi család. (Szarvas-kendi †.)
Erdélyben szerepelt, és egyike volt a leggazdagabb, legtevékenyebb, legnyugtalanabb hazafi családoknak, tagjai nagyobb részben fő hivatalokat viseltek ugyan, de többnyire vagy mindenik nótáztatott, vagy épen politikai vérpadra kerültek. „Mindenik ellenzéki főnök volt a fenálló kormány ellenében, de hogy mindenik – ugymond Kővári * – a haza szabadsága martyra lett volna: legalább eddigi történeti adataink szerint, azt nem állithatjuk.“
Kővári Erdély nev. cs. 155.
A kölcsei Kende család ezen Kendiek-et saját ágazatául igényli. (Lásd igy e kötet végén) Mások a család eredetét Könd (vagy Kund) vezértől hozzák le *, és dobokai-Kend alapitását is nekik tulajdonitják *. Első előnevük Szarvas-Kend lehetett, a XIV. században élt Kendy István, a törzsnek Tamásnak fia magát Kendi-Lónáról irta, és e mellett maradtak utódai mintegy századig, mig Antal az alvajda Vas leányt vévén nőül, azzal Vasas-Szent-Ivánt kapja leány-negyedben, minek következtében fia János Szent-iványi előnevet vesz fel, míg másik fia Antal Radnót-ot kapja, és radnóti-nak iratá magát. – Nem épen teljes családfájuk * következő:
Wolph. Bethlen tom. III. 463.
Hodor Doboka várm. 123.
Kővári Erdély nev. cs. 154.
Tamás; István 1384.; I. János 1434–37. (Győrfalvi Kata); György 1434.; II. György; I. Ferencz 1482. (Nagylaki Veronika); Antal 1472–1504. erdélyi vajda (1. czegei Vas Kata 2. Erdélyi Hedvig); Gál 1524.; Ilona 1494. (Angeloné); II. János † 1536.; II. Antal † 1558. (Bogáthi Klára); II. Ferencz † 1558 vajda (1. Bánffy Magd. † 1538. 2. Lévai Kata † 1551. 3. Homonnai Bora); Mihály (1. Szilvásy Zsófia 2. Bánffy Kata) Lásd folyt. köv. lap.; III. János 1569. (Kendeffy Anna); III. Ferencz. 1580.; III. György kincstárnok; I. Gábor † 1594. (Balassa Margit); III. Antal.; II. Gábor (Révay Anna); István (Csapy Zsuzsa); III. Gábor 1597.; Anna (1. Czobor Márton 2. Pongrácz István); Péter † 1582.; V. Ferencz 1597. (1. Bebek Judit 2. Zeleméri Bora); Farkas (Keméndi Bora); János (Bánffy Magd.); Judit † 1637. (Haller István); Judit (Haller István)
I. Mihály (Szilvásy Zsófia (Bánffy Kata); Sándor † 1594. B.-Szolnok v. főisp. (1. Patóchi Klára) 2. Almádi Anna); Ferencz † 1494.; Zsófia (Bogáthy Menyhért); Zsuzsa (1. Báthori Boldizsár 2. Csáky István); Krisztina (1. Kovacsóczy Farkas 2. Giczy Péter 3. Némethy Gergely); István † 1628. kanczellár; Krisztina (Haller Zsigmond)
A család-történelmi szerepet Kendy Antal az 1496. tájban alvajda nyitja meg *.
Benkő Transylv. specialis.
Testvérének Györgynek fia Kendy Pál 1524-ben Vass Balással mint Doboka megye küldöttei a Szapolyai János vajda kihágásai ellen fölkelt székelyek mellett a királyhoz kérvényt irnak alá *.
Eder ad Felmerum 254. l.
II. János mint Szapolyay híve és vezére I. Ferdinand ellenében Eperjes mellett esett el 1536-ban *
Budai F. Lex. II. 442. Azonban erről mit sem tud az egykori emlékiró.
II. Ferencz már nagy szerepet visz, 1534-ben Medgyesnél ő keríti meg Grittit *. 1540-ben Majláthtal János király ellen támad, végre kegyelmet kér, János király megkegyelmez neki, de Magyarországra száműzi. Később Izabella kegyéből haza megy, s miután Izabella által Erdély Ferdinandnak átadatik, Ferdinand által Dobó Istvánnal 1553. april. 9-én vajdává neveztetik *. De azért Izabella híve maradt, s maga ment ennek visszahivására 1556-ki jul. 6-án. Azonban a visszajött Izabella női-kormányát csak hamar megúnta, és a kormányt több társsal Bebek kezére akará játszani, e végett a törökhöz követet küldtek. Izabella ezt megtudva, Bebeket, Kendi Ferenczet és testvérét a köszvényben szenvedő Antalt Fejérvárra hivatja, ott éjjel megrohantatá és kivégezteté *. Jószágait elkobzák. Dús kincstárt, és több asztagot hagyott ezernél. Emlitésre méltó vajdai életéből, hogy 1555-ben a székelyek törvényeit vajda társával megerősité. Ezen Ferencz Szent-Iványról irá előnevét.
Történelmi tár. III. 45–52.
Más adat szerint kinevezés 1553. máj. 26-án történt. L. Kemény József Notitia Capit. Albensis 216.
Forgách Comment. 211. –214. Wolph. Bethlen I. 550–619.
A családot a nótáztatás sorban sujtá, II. Ferencznek fiát IV. Jánost 1575-ben mint Békess Gáspár hivét nótáztatá Báthori István *. Hasonló sors érte ekkor ugyanazon okból I. Gábort és Farkast *.
Kemény József Notitia Capit. Alb. 232.
Wolph. Bethlen II. 222.
Azonban még ekkor emelkedett fel Sándor, Mihálynak fia, a Kendi család legtisztább jelleme, beható szellemű, és rendithetlen hazafi. 1565-ben már Kanczellár volt. 1570-ben Miksa királyhoz jár követségben, hol egy évig letartóztatik. 1572- és 1575-ben (ellenkezőleg rokonaival) Báthorival tart Békes ellen, sőt ez ellen a portára jár kinyert segélyért. 1581-ben Lengyelországban jár Báthorinak megnyerendő lengyel trón érdekében. 1583-ban a még gyermek Báthori Zsigmond mellé ennek atyja által egyik gyámul és igazgatóul neveztetik *. 1588-ban Ghiczy János a kormányzóságról lemondván, helyébe Kendy Sándort az ország Báthori Zsigmond mellé tanácsossá nevezi, de Báthori el nem fogadja, erre Kendy visszavonult magányába, jószágára. Azonban a könyelmü fejedelem rémkormányát csendesen türte. Majd ismét, látva, hogy Báthori Erdélyt a töröktől elszakitani, és az ausztriai háznak akarja átadni, sőt e végett 1594-ben ki is indult Erdélyből, Kendi föllépett, s magára vállalta, hogy Konstantinápolyba menvén, ott Erdélynek köztársasági kormányt eszközöl. Előbb azonban Báthori után menve, ezt aug. 8-án Erdélybe visszahozá. Aug. 17-én Tordán országgyülés tartatott, hol Báthori az elszakadást az ország elé terjeszté. Az előterjesztés ellen Kendy szónoklata egész erejével föllépett. Fejér megye és a székelyek Kendy mellé nyilatkoztak, de a megyék nagy része és szászok a fejedelem mellé állottak, és a török ellen hadat szavaztak. Erre Kendy egy beszédet tartott azon berekesztéssel, hogy ohajtja halálát, hogy hona siralmas sorsát ne lássa. Báthori felindult ez ellentálláson, miért is Kendi Sándort több társával, nevezetesen testvérét IV. Ferenczet, unoka-testvérét II. Antalnak fiát I. Gábort, továbbá vejeit Kovacsózy Farkast, Báthori Boldizsárt megfogatá, és Kolosvárott aug. 30-án lefejezteté *. Hasonlóan vele a vérpadon halt el több társával a megnevezett Kendy Gábor is. – Báthori, Kovacsózy és Kendi Ferencz Gyalu várában fojtattak meg *. Javaik elkoboztattak. Sándornak kész pénzét többre teszik hatvanezer aranynál, Ferencznek kincse, drágaságai még többre, hatszáz ezerre becsültetett *.
Wolph. Bethlen II. 69–463.
Wolph. Bethln III. 293–472.
Wolph. Bethlen III. 463–486.
Wolph. Bethlen III. 489.
Sándornak fia István 1600. oct. 25-én ősi javait, mit atyja elvesztett, visszakapá. 1603-ban Székely Mózsessel tart, fogságba esik, de Bástától kegyelmet nyer *. 1605-ben Bocskai részén harczol; a következő évben Kassára jár követül a békekötésre. Doboka vármegyének főispánja lesz *. 1607-ben Báthori Gábor részére működik, és kanczellár lesz. 1609-ben Szamos-Ujvárt kapja, azonban a következő évben Báthoritól nejét féltve, ellene összeesküszik, mi kitudódván, Magyarországba fut; ekkor mert az ország-pecsétet is magával vivé, mart. 25-én határozat hozatik, hogy minden oklevél ujra irassék, és pecsételtessék. Kendi István nótáztatott 1614-ben. Bethlen Gábor a nóta alul fölmenti, de nem ment haza. 1619-ben számüzetés mondatik reá, ha a következő országgyülésig sem tér haza. Úgy halt el Magyarországban 1628. körül. Utódai leány-ágon a Hallerok lettek. Fiágon Kővári kihaltnak irja, azonban a szatmármegyei kölcsei Kende család czégényi ága épen ezen Istvántól hozza le eredetét; későn jutván ez adatokhoz, adjuk a Kendék e leszármazását e kötet végén pótlékul.
Wolph. Bethlen V. 498.
Wolph. Bethlen VI. 233–271. 395.
