A rigyiczai ág.
A rigyiczai ág.
András † 1789. april. 11-én (Takács Magdolna); Imre szül. 1758. † 1829. szerzi Rigyiczát. (Verseghi Márffy Kata); József sz. 1796. Bács v. fősz.-biró (rákosi Boross Mária); Etelka sz. 1822. (Zelles László); Imre † 1830.; Nep. János sz. 1827. jun. 13. (Kovách Gizella); Mária sz. 1854. jul. 17.; Miklós † 1831.; Apollonia sz. 1828. Anna sz. 1833.; Antonia sz. 1825.; Luiza sz. 1836.; Karolina sz. 1838.; Mihály sz. 1797. Bács v. t. biró (1. rákosi Boross Jozefa 2. báró Pászthory Albertina); 1-től Mária sz. 1821. (Márffy József); Pál †; József sz. 1826 majusb. 2-tól Róza sz. 1833. májusb. (Kiss Józs.); Gizella sz. 1835. febr. 27. (Kovács nep. Ján.); Stefania sz. 1836. aug. 1.;
Andrásnak, ki Nyitra megyei Alsó- és Felső-Kereskényben és Ivánkán birtokos volt, fia Imre szül. 1758-ki máj. 26-án. Elvégezvén 1781-ben iskoláit, a szomszédságban Ürményben lakott kéthelyi b. Hunyady János cs. kir. kamarás különös pártfogásában részesülvén, miután jószágaiban a gazdászattal foglalkozva több évet töltött, és e téren ügyességet és tapasztalást szerzett; 1788-ban Gludovacz József cs. kir. tanácsos által, ki a báró Hunyadiak jószágainak szomszédságában Somogyban a fejérvári Custodiatus javait, ugy akkro Grassalkovich herczeg gödöllői és hatvani uradalmait és haszonbérbe vette, – ezen utóbbi uradalmakba igen kedvező föltételek mellett igazgatósága reá bizatott, és azt 12 évig szép sikerrel és haszonnal végezte. – 1789. april. 11-én meghalván édes atyja, anyja Takács Magdolna pedig már elaggván, Nyitra megyei alsó- és felső-kereskényi ősi és szerzeményjavait rokonainak Morvay nep. Jánosnak és nővérének Katalinnak Setéth Ferencznőnek adta el *. Napról napra vagyonosodván, 1794. máj. 1-én nőül vette Márffy Istvánnak Krisztina fő herczeg asszony belyei praefectusának leányát Katalint, kivel Besnyőn esküdött meg. 1801-ki jul. 10-én I. Ferencz királytól adományban nyerte Bács megyében fekvő 165 jobbágyi telekből álló Rigyicza helységet 61,994 frt 10 kr. összegben, és azon érdemeiért, hogy már ezen fölül előbb önszántából a királyi kincstárba tizezer forintot, és hatezer mérő zabot (három ezer forint értékben) a hadi költségekhez segélyül felajánlott és fizetett; mely birtokba a kalocsai káptalan által oct. 22-én be is iktattatott. A királyi adomány kelte napján egyszersmind arra is kiváltság-levelet nyert, miszerint ő és maradékai a rigyiczai előnévvel élhessenek. Kezébe vévén a rigyiczal birtokot, mely akkor egészen ó hitű lakosokból álló község vala, azt rendezni kezdé, és először is népesebbé tételére Pest megyéből Miskéről, és tájékáról magyar családokat, később pedig Soroksárról német családokat telepite meg; minthogy pedig ezen telepítettek katholikusok valának, a hívek számára pompás családi sirbolttal ellátott templomot épitetett és a patronatusi jogot gyakorlani kezdette; azután a helységet gazdasági épületek, iskola-ház, s végre családja részére egy diszes emeletes kastéllyal e körül angol kerttel ékesitette, és gazdaságát napról napra virágzóbbá tette. Édes anyja Takács Magdolna meghalván Baján 1800. dec. 17-én, és ideiglenesen ott a sz. Rochus egyházban eltemettetvén, miután Rigyiczán a családi sirbolt elkészült, azt 1818-ki januárban oda temetteté. Meghalt Imre 1829. april. 25-én, miután gyönyörüen rendezett fekvő javain kivül, tetemes tőkepénzt is hagyott maga után. Neje verseghi Márffy Katalintól (ki 1842-ki május 9-én halt meg), két fia József és Mihály maradt.
Takács Magdolna előbb Morvay László neje volt, és ettől születtek nevezett Morvay János és Katalin.
József született 1796. jan. 25-én Gödöllön, 1816-ban elvégezvén Pesten a jogászi iskolai pályáját is, és már előbb 1813-ban a philos. doctorságot letévén, 1818-ban Pest megye aljegyzője lett; nőül vette rákosi Boros Lajos cs. kir. ezredes és De la Motte Joly des Aulnois grófnőnek 1802. mart. 20-án szül. leányát Boros Máriát. 1825-ben Bács emgyének al- 1828-ban főszolgabirája lett és e hivatalt viselé 1832-ig. – 1820-ban Baranya, Esztergam, Szerém, 1821-ben Tolna, 1822-ben Torontál, 1830-ban Csongrád, 1832-ben Turócz vármegyék táblabirájává neveztetett. Kilencz gyermeke közűl, kik a táblázaton láthatók, nep. János, miután iskoláit Pesten végzé, 1848/9-ben a forradalmi hadseregben szolgálván, és ennek következéseül a 8. sz. cs. kir. vasas szeredben volt egy ideig besorozva. Haza bocsáttatván, 1853-ban nőül vette pápai engedély mellett unoka testvérét Gizellát.
Mihály szül. 1797-ki sept. 22-én Gödöllőn, miután iskoláit bevégzé, nőül vevé az 1804-ki jun. 27-én született Boros Jozefát, a följebb emlitett Boros Mária nővérét, kitől három gyermeke született; ezen nejének 1813. april. 11-én történt halálával lengyeltóthi báró Pászthory Albertinát, ki 1840. máj. 2-án halt meg, és kitől ismét három – a táblázaton látható gyermeke született. Gyermekei közűl József 1848-ban szintén mint katona vett a forradalomban részt.
Megemlitendő még, hogy Kovách Imrének egy unoka bátyja is volt; Kovách Ádám, ki mint nyugalm. cs. kir. kapitány Zólyomban élt, és az ottani polgármester leányát birta feleségül. Meghalt 1837. táján.
A család Rigyiczán él, és rom. kath. vallásu. Rokonságban áll a Morvay, Setéth, verseghi Márffy, rákosi Boros. b. Lengyel, b. Pászthory, Sibrik, Hertelendy, b. Barkóczy, gr. Pongrácz, gr. De la Motte stb. családokkal.
