Lasztókay család. (Daneczi.)
Lasztókay család. (Daneczi.)
Ezen család magyar nemességre emeltetett II. Ferdinand király által 1629-ben Lasztókay Szaniszló volt királyi udvarbiró, és ennek fiai Ferencz és János személyében.*
Családi közlés szerint.
Ezen eredetileg Dáneczi de Danecz családnak később egyik ága Lasztók nevű puszta birtokától Lasztókay-nak is neveztetett, és a megyei jegyzőkönyvekben hol egyik, hol másik, hol pedig mind a két nevezet alatt fordul elő, jelesül először 1630-ban a Szepes megyei, azóta pedig többször hol ezen, hol a szomszéd Sáros, Zemplin, Ung, Heves, Pest, Marmaros s több megye levéltárában.
A család egyik ágának a mult század elejétóli leszármazása a következő:
Ferencz; Pál (Rády Zsófia); István 1745. (1. Müller Borbála. 2. Jánosy Anna); 1-től Mária † (Blázsovics Ignácznő), Imre †; 2-tól János nep. cs. k. fő sz.-biró 1859. Técsőn Marmarosban. (Ottlik Mária); Emma (Szvoboda József); László; Béla; Gizella; Dezső †
A család czimere – mint följebb a metszvény ábrázolja – katonai álló paizs vörös mezővel, melynek alját hármas hegycsúcs foglalja el, és ennek széleitől háromszegü kék udvar emelkedik egész a paizs közepéig, melyben arany csillag villog; a paizs két oldalán jobbfelől sárga oroszlán, balfelől pedig fehér grif egymással szemközt fölfelé lépdelve, egymást érintő első lábaikkal hármas kalászt szoritva tartani látszanak. A paizs fölötti sisak koronájából két – egyfelől kék, másfelől vörös, a közepén arany fénylő csillaggal ellátott sas-szárny között oroszlán emelkedik fel, első jobb lábával meztelen kardot, baljával az alsókhoz hasonló három kalászt tartva. Foszladék jobbfelől sárga-kék, balfelől fehér-vörös ékesíti a paizst.
