Latkóczy család. (Latkóczi.)
Latkóczy család. (Latkóczi.)
Trencsin, Gömör, Nyitra megyékben honos nemes család. Régi eredeteig visszahatolni nem lehet, mert régi adománylevele, – mint azt létező uj adománylevele egyenesen emliti – a török háborúk alatt elveszett. Egyes fenmaradt oklevelei mégis mutatják, hogy törzsében teljesen magyar. Az érintett királyi uj adománylevél – mely egész Latkócz helységre szól, – 1557-ben kelt.*
Szontagh Dániel közl.
Székhelye a családnak mindég a Trencsin megyei Latkócz helysége volt, és ez régenten Lathk, az uj adományban Latkóvcz-nak iratott, jelenleg Latkócznak iratik.
Mit a család eleiről az 1557. uj adomány kelte előtti időkről tudni lehet, a következő: 1440-ben Lathki Bálint (Valentinus de Lathk) V. László király igtató parancslevelében királyi ember (homo regius) azon igtatásnál, melyszerint Szent-Miklóssy máskép Ugróczy János az ugróczi vár és uradalomba általa s a nyitrai káptalan által bevezettetik. Ez igtatásnál a Latkóczy családból jelen volt Lathki Mátyás is.
1449-ben Lathki Pál (Paulus de Lathk) szintén László király embere, midőn az ugróczi vár és uradalomba Dobozi Damfy (máskép Vicsapy) Andrást bevezeté.
1519-ben szintén Lathki Pál (Paulus de Lathk) az ugróczi várnak kapitánya volt.
1545-ben Latkóczy András (Andreas de Latkóvcz) emlittetik Szilágyi Péternek az ugróczi vár és uradalomba történt bevezetésénél az esztergami káptalan jelentésében, a jelenvoltak sorában.
1547-ben szintén az esztergami káptalan által Szilágyi nejének részére történt beigtatásnál jelenvoltak gyanánt emlitetnek, Latkóvczy János és Benedek.
1556-ban Márton, Mátyás, Lukács, András és Eustach de eadem Latkóvcz jelenlétükkel kisérték az esztergami káptalan jelentésének tanusága szerint Zay Ferencznek az ugróczi vár és uradalomba való bevezetését.
1658–1660-ban Trencsin vármegyének nemesi lajstromai szerint e család egyes tagjai Lesztách (Leszták) néven irattak össze, valamennyien a följebb előforduló Eustáchnak utódai.
1748-ban a nemesi összeirások szerint Latkóczon székeltek György, János, András, Mihály, ifj. János és József valamennyien Latkóczy vagy Bernáth nevezettel élvén. Itt nevezett János és András pedig Sčaszni (tót szó = boldog, felix) névvel neveztettek.
1768-ban Pál és ennek fia Mihály, azonkivül János Dezséren laktak. – Latkóczon székelt idősb József három fiával Bernáttal, Pállal és Imrével; továbbá András és ennek három fia András, István és József, és ezen Józsefnek fia György; majd ismét András maga és György, kinek fiai Sándor, István, Mihály, János és György; végre Mihály fiával Jánossal.
1803-ban Latkóczon emlittetik Pál, és három fia Antal, Bernát és Ferencz; továbbá Imre maga, József s ennek négy fia: Pál, György, Imre és József; ismét István, fiával Mártonnal, és unokájával Jánossal. – Mihály egyedül, István és ennek fiai Lajos és Péter; – ismét ifj. Mihály és öt fia, u. m. Timót, Zsigmond, Sándor, Ferencz és Károly, majd György egyedül; és végre János fiával Jánossal, kik Gömör megyei Csetnekre költöztek.
1837-ben ifj. Mihálynak fia Timót Halácson székel. – Patkóczon laknak Pálnak örökösei: Ferencz és Rezső, Imre egyedül; – György fiával Jánossal; Józsefnek fia Antal. Nyitra megyében Vicsapon Józsefnek fia Pál, ennek fia István, és ennek fiai Márton és János. – Zay-Ugróczon id. Mihály, István fiával Lajossal (ki Morvaországban lelkész) és Péterrel. Ifjabb Mihálynak örökösei, u. m. Zsigmond fiával Mórral, Sándor fiaival: Ferdinand, Sándor és Kálmánnal, Károly, ki Vág-Ujhelyen székelt, – Jánosnak fia János Csetneken, és György ifj. Mihálynak testvére.
Ez utóbbiak közül id. Sándor Trencsin megyei szolgabiró volt 1848. előtt, fia Sándor jelenleg hites ügyvéd Trencsinben.
Ezekhez kell még adnunk, hogy a család Halácson lakott ágának néhány izen nemzékrende* következő:
Geneal. authent. II. familia Geszthi Spáczay.
Latkóczy László (Halácsy Anna); László; Mihály (Szluha Dorottya); Anna (Ujfalussy Pál); Kata (Tergenyi János).
Végre megjegyzendő még: hogy Latkóczy Péter 1814. april 18-án Trencsin vármegyétől nyert nemesi bizonyitványát 1814. sept. 14-én Krassó vármegyében hirdetteté ki*, és egy ideig azon megye lakosa volt.
Krassó várm. jegyzőkönyvéből.
A család czimere – mint a metszvény följebb ábrázolja – négyfelé osztott paizs; az első és negyedik osztály vörös udvarában kiterjesztett fekete sas-szárny, a második és harmadik osztály kék udvarában pedig arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisakból két kiterjesztett sas-szárny között arany csillag ragyog. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék.
