Liberchey család. (Kis-Libercsei †.)
Liberchey család. (Kis-Libercsei †.)
A Liberchey család, mely Nógrád vármegyei ösi birtokáról Kis-Libercséről vette nevezetét, ezen megye legrégibb törzsökös kihalt családainak egyike. Eredetéről és a régiebb századokban élt öseiről, – miután az ezekről szóló oklevelek valószinűleg még a tőlök leányágon származott családok magánleveles ládaikban lappangnak, – eddigelé nincs tudomásunk. És igy a család nyomait csak a XV. századig követhetjük, a midőn már 1743-ban Libercsey Lászlót a Nógrád megyei alispáni székben találjuk.* Őt szintén az alispánságban L. Péter követé 1550-ben.* Ugyan ez utóbbi évben élt L. Jakab, ki tudományosságáról Literatus nevet vivott ki magának.* Ekkor vagy még előbb élt L. Ferencz, kinek leánya Anna Terchy Mihálynak, 1552-ben Bussa vár kapitányának neje volt. Következett Pál, kinek hitvesétől Madách Juliannától származott ivadékát már szakadatlan lépcsőzetben mutatja itt alább a nemzékrendi táblázat.
Bel. Notit. nova Hung. IV. 45.
Bel. Notit. nova Hung. IV. 45.
Mocsáry A. Nógrád várm. Esmért. IV. 26.
Mocsáry A. Nögrád várm. Esmért. IV. 26.
Pállal egykoruak s tán nővérei voltak L. Borbála Dubraviczky Mihályné, ki 1597-ben Kis-Libercsén egy telket 50 frtban zálogit el Lentvoray Pálnak.* Élt még 1601-ben is. Szintén e korban fordul elő L. Fruzsina is, Battik Gergely hitvese, ki már 1653-ban a holtak között emlitetik.
Sz.-Benedeki Convent. Protoc. G. p. 443.
A család czimere, mint pecsét nyomatokról észlelhető, a paizs udvarában egy gyökből nyilt három ágú liliom, melynek közepsőjén valami madár (tán galamb) áll; hasonló e czimer a most is élő Sréter család czimeréhez.
Páltól kezdve a család leszármazása következő:
Pál. (Madách Julianna.); I. Mihály 1599–1603. 1613–1635. sz.-biró. † 1657. (Darvas Zsuzsa.); Erzse 1684. † 1701. k. 1. Ráday And. 2. Némethy Pál alispán.); II. Mihály 1659–1666. alispán. (Földváry Zsófia.); Anna (1. Gedey Mátyás honti alisp. 2. Székely István.; Judit (Losonczi Gyürky István sz.-biró); Julianna (Szilassy András sz.-biró.); Ferencz 1652–1666. Heves és Hont várm. jegyzője.; Zsuzsa 1670–1689. (hajniki Bezegh György, jegyző.); Anna † 1713. Dobay Ján. alispán.); Rozina (Ráday Gáspár pesti alisp.); Magdolna 1707. (Dacsó István.);
I. Mihályt 1599–1602-ig*, majd ismét 1613–1635-ig* Nógrád megye szolgabirájául találjuk, 1647-ben mint táblabiró emlitetik. Meghalt 1657-ben január 23-án, eltemettetett a Kis-Libercsével szomszédos Alsó-Sztregován az evang. egyházban, hol neje Darvas Zsuzsánna által a szószék mellett a falba ily emlékirat helyeztetett:
Protocol C. Neográd.
Levéltári okmányok, és a Törvénykönyv.
„Fiericuravit moestissima Susanna Darvas, una cum filiis, et filiabus, in obitu pie def. viri et Mariti Sui Nobilis quondam Michaelis Libercsey Anno 1657. die 23-a Januarii A. C. Sancte commendavit decorem et memoriam“.*
Mocsáry A. Nógrád várm. Esmért. I. köt. 96.
I. Mihálynak négy leányán kivül két fia maradt: II. Mihály és Ferencz.
II. Mihály 1663–1666-ig* a megyei levéltári irományok szerint mit Nógrád vármegye alispánja a legzivatarosabb időkben kormányzá a megyét, és mint királyának híve a legkeserűbb bántalmazásoknak volt kitéve, főleg a megyében gazdálkodó Balassa Imre részéről. 1664–1666-ig egyszersmind Gács-vára várnagyságát is viselé. Nejétől Földváry Zsófiától csak leányai maradtak, kikben – miután Ferencznek szintén nem maradt fia, – a család sirba szállt.
Lehoczky Stemmat. I. 200. szerint már 1659-ben is alispán.
II. Ferencz 1652-ben mint ügyvéd emlitetik, 1654-ben Hont-, 1659-ben Heves vármegyének is jegyzőjéül olvassuk* és ez utóbbinak 1659-ben országgyülési követe is volt és ezen országgyülésről naplót is vezetett.* 1660-ban testvérével II. Mihálylyal együtt Kis-Libercsén 3 curiába, nem különben Parócza és Tót-Hartyán helységek birtokába, és pedig az előbbien csupán fi-ágra az utóbbiakban pedig leány-ágra is adomány utján beiktattattak.* Ellent mondtak Madách János és mások.
Okmányon aláirva, és Lehoczky id. h. 194. 196.
L. Kovachich Scriptores minor. I. app. 54.
Sz.-benedeki Convent Capsa B. Fasc. 2. nro. 8.
A Libercsey család legutolsó tagja volt L. Anna, Dobay Jánosné, ki 1713. febr. 19-én a család közel hatszázados nevét sirba vitte. Eltemettetett az alsó-sztregovai ev. templomban, hol ily sir-irat jelöli mulandó porait:
„Generosa Domina Anna Libercsey, Perillustris ac Generosi condam Domini Joannis Dobay de eadem, V. Comitis Comitatus Neogradiensis relicta vidus, ultima, quae nomen fato Libercsensium clausit, Anna in hac Sacra condita dormit humo, Discite non ullum terris est Stemma perenne, in coelis Christi Strips sola manet. Obiit in Kis-Libercse, aetatis Suae 67. Rec vero Salutis Anno 1713. 19. Februarii“.
