Lipcsey család. (Bilkei.)
Beregh vármegye egyik legrégiebb nemes családa, mely a Bilkei, Gorzó, Ilosvay stb. családdal egy közös törzsből eredt. Oklevél szerint ismert első törzse Lipcsei Bilkei Karácson volt, ki 1260. táján élt. Ettől kezdve a XVI. század közepeig következőleg terjedt le a családfa:
Karácson 1260. táj.; Zerechen.; Miklós.; Bálint.; János.; Gergely. Lipchey.; István 1467.; János. 1464.; Mihály.; Simon 1464.; Lázár 1476.; András.; János 1548.; Sandrin 1464.; György 1476–91.; Anna (Lipcsey Elek) 1548.; László.; István.; György 1548.; Pál.; «»Gyögy 1619.; Gábor 1619.; id. János.; Miklós 1548.; László.;
E családfán állók közül Gergelynek fia István, úgy szintén az osztályos Bilkey, Gorzó családbeliek 1467-ben Máramaros megyei Ökörmező, Ripina, Kelecseny, Vizköz helységek felét Dolhay Ambrusnak és fiának vallják be a Leleszi Convent előtt, 1476-ban pedig – mint az alúl látható jegyzék előadja, – Istvánnak fiai a vérrokon és osztályos Bilkey, Gorzó és Rakolczy ágakkal osztoznak a Bereg megyei Dobroka, Rakolcz, Miszticze, helységbeli és Komár pusztai birtokon.
Ugyan e családfán áll Lázárnak unokája János, ki „de Ujhely“ irta magát, és György leányának Annának férjét Lipcsei Eleket akkori Bereg megyei főispán és munkácsi várkapitány Büdy Mihály által hatalmasúl elzáratta, s bárha ártatlanságát kimutatta, míg 35 aranyat le nem fizetett, ki nem ereszté; mely hatalmaskodás végett I. Ferdinand király Büdy Mihály halála után annak fiát idézteté, valamint Lipcsey Jánost, és társait.
Szükség még megemlitenünk, hogy a család eldődei már a Bilkei és Lipcsei uradalmakat magában foglaló alpesi tractusokra I. Lajos királytól úgy annak nejétől Erzsébettől, utóbb Mária királyasszonytól is új adomány levelet kaptak, és ebben 1412-ben Zsigmond király által is megerősitettek.
A följebbi táblázat megszakadása és a következő családfa közötti hézagot a család levéltárában őrzött iratok, nevezetesen a Leleszi Conventből kiadott okmánylajstromnak nem közlése miatt nem tudhatván kitölteni, kénytelenek vagyunk a családfát a XVII. századtól ott kezdeni, hol az már teljes hitelességgel a jelenkorig következőleg terjed le:
Mihály 1638. (Bilkey Kata.); Péter 1652. (Dolhay Fruzsina.); Zsuzsa 1652. (Uray Zsuzsa.); Mihály (Pankotay Ense.); Ambrús. †; Mária (Hodossyné.); Judit (Fúló János).; Erzse (Diafalvy András.); István.; Gábor 1717. Bilkéről Barabásba költöz. (Morgay Judit.); Péter.; János.; id. Fer. Miszticzen lak.; ifj. Ferencz lak. Bilkén.; Ágnes (Gorzó Simon.); Antal Miszticzen ó hitű lelkész.; Sándor esküdt.; Péter †; Imre 1742. (1. Zatler Kata. 2. Miklós Erzse.); Folyt. III. táblán. Ádám (Farkas Erzse.); Folyt. IV. táblán. György T.-Füredre költ. (Gersény Krisztina.); Bora (Bathó Mihály.); Éva (Nagy Mihály.); Sámuel 1. Széki Klára. 2. Pottornyay Lidia.); József 1788. Bereg várm. főj. (Somossi Zsuzsi.); Károly. †; Zsigmond. †; Gedeon (Lipcsey Antonia.); Lajos K.-Ujszálláson (Papp Zsuzsi.); Mária (Lipcsey Gábor.); Teréz (Lipcsey Samu.); Péter.; József (Lipcsey Mária.); Julianna (Komjáthy Imre.); Zsuzsi.; Tamás.; Ilona.; Mór.
Imre, ki a II. táblán. 1742. 1. Zathler Kata. 2. Miklós Erzse.); Éva (Pásztor János.); József (Szabó Sára.); Ferencz (Péchy Sára.); Antal (Móricz Veronika.); Erzsze (Bakó László.); Gábor.; Imre katona.; Julia.; Pál katona. †; Lida (Gerő Fer.); Imre; József laktak Barabásban.; Ferencz.; Gábor (Lipcsey Mária.); (Lipcsey József.); Imre (Jáan Ludovika.); Antonia (Lipcsey Gedeon.); Verona (Pogány Albert.); Miklós.; András. (Pelsko Zsófi.); András.; Kata.
Ádám, ki a II. táblán. (Farkas Erzse.); Mihály (apáthi Kopóczy Zsuzsi.); Imre. †; József (Szakoly.); Éva 1859. (Vass György.); Anna (Egyedfy.); Julianna (Lövey Gyüögy.); Kata (Szegedy.); Mihály, †; Imre. †; József (Bessenyei Zsófia.; Györ (Komjáthi Florentin.); Flóra (Szathmáry Gábor.); András (Pápay Zsófia.) Sámuel (Lipcsey Teréz.); Dénes (Vajda Eszter.); Mihály.
A II. táblázaton-álló Mihály Bereg megye esküdtjévé választatott 1634-ben, Gyermekei Péter, nővérével, Zsuzsánnával Uray Miklósnéval 1652-ben osztozott. Nevezett Péter 1663-ban szintén esküdtté lőn. Péternek gyermekeinél két ágra szakadt a család, azonban az egyik ág, az István ága, melyből Antal Miszticzen ó hitű lelkész volt, – már kihalt; a másik ág Mihály-tól jő le, ki nőül Pankotay Györgynek, alpári Szemere Annától való leányát Erzsébetet vette nőül, ettől született Gábor, ki Bilkéről Barabásba költözött, és 1717-ben Bereg megyében nemességét kihirdettette, Morgay Gábornak leányát Juditot vévén nőül, három fia Imre, Ádám, és György által három most is élő ágazaton terjeszté le ivadékát. Ezek közűl a legutóbbi György, Tisza-Füredre költözött, és ivadékának ezentúl T.-Füred lett főfészke, 1792-ben Bereg vármegyétől nemesi bizonyitványt vett ki. Gerzsényi Zsigmondnak leányától Krisztinától származott ivadékait a II. táblán láthatjuk; és a most élők közűl többen léptek a hivatalos pályára; Imre 1845-ben, Péter pedig 1848-ben Heves megye első alügyésze volt és a forradalomban mindkettő tevőleges részt vévén, fogságot is szenvedtek. Imre ágát a III.; Ádámnak ágát pedig a IV. táblázaton láthatjuk; és Imre ága szintén nagyobb részben T.-Füreden székel.
A család tagjai a legrégiebb időktől kezdve folytonosan viseltek Bereg vármegyénél hivatalokat. Voltak közűlök ügyész, esküdt, jegyző, szolgabiró, biztos, alispán stb. És ámbár 1570–1814-től birjuk a megyei hivatalokat viselt család tagok névsorát, de mivel azok nagyobb része itt közlött hézagos táblázatainkon elő nem fordúl, csupán a főbb megyei hivatalt viselőket kell megemlitenünk. Igy Lipcsey Gergely 1638-ban tesz jelentést a vármegye előtt mint egyik volt országgyülési követ. Ugyan ő már előbb 1636-ban, valamint 1638-ban is alispánúl helyettesitetett. Ugy látszik – e Gergely volt, kinek neje Szuhay Anna, előbb Becsky László özvegye, 1638-ban Szatmár megyei Danyádon Penyigén és Nagy-Szekeresnek fele részébe kir. adomány mellett beiktattatott.
Lipcsey id. György 1638-ban Bereg vármegyei szolgabiróvá választatott, és 1639. és 1640-ben is megerősitetett.
L. Sándor 1651-ben alispánul jelöltetett ki.
L. Péter 1667-ben táblabiróvá esküdtetett föl L. Ferencz 1677-ben szolgabiró volt.
L. József 1784-ben alügyész, 1785-ben aljegyző, 1793-ban főjegyző, 1798-ban alispánul is kijelölve, 1802-ben törvényszéki ügyekben helyettesitett alispán, miután az elválasztott követségi állomásról lemondott, 1707-ben csakugyan mint követ képviselte megyéjét az országgyülésen. 1809-ben a helv. hitv. tractuális fő Curátora volt.
L. Jánosnak fia Zsigmond kapitány volt a franczia háborúban 1798-ban.
A Lipcsey család jelenleg Bereg, Heves, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa vármegyékben, és Nagy-Kunságban székel, és nagyobb részben reform. vallású Szatmár megyében e század elején József Danyádon, N. és Kis-Hódoson, Gacsályon, Milótán és Paládon birt.
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja, – azonos az Ilosvay, Komlósy, Gorzó családokéval; t. i. a négyfelé osztott paizs 1. osztályának vörös udvarában arany korona; a 2-ik osztály kék udvarában könyöklő kar kivont kardot villogtatva; a 3-ik osztály vörös udvarában két magas zöld élőfa, a 4-dik osztály kék udvarában két egymás alatt és egymással ellenkezőleg úszó hal látszik.