Luzénszky család. (Regliczei báró.)

Teljes szövegű keresés

Lengyelországból eredezteti magát a rigliczei Gladiss törzstől, a Griffo vagy Szvoboda nemből. Ezek közűl Gladiss János 1468-ban Kazmér Lengyel királylyal kölcsönös örökösödési egyességre lépett. Ennek fia rigliczei Gladiss Miklós első vevé föl a Luzénszky nevet Luzna mvárostól, mely örökségképen szállott reá. Ennek fia Ádám, ennek Márton, ki 1585-ben Báthory István alatt az országgyűlésről bizonyítványt nyert, hogy a Gladissokról eredt, kik a Svoboda máskép grif czímert használák.
Magyarországba az ausztriai házbeli királyok alatt származtak; és Rudolf, s I. Leopold királyoktól adományokat nyertek.
Végre 1727-ben majus 20-án III. Káróly király által magyar báróságra emeltettek Luzénszky István. László, Imre, Ferencz és János, továbbá Sándor és Imre testvérek. Ezek közűl
István váradi, kanonok, czímzetes scopi püspök volt, 1733-ban váradi püspökké és Bihar vármegye főispánjává is kineveztetett; a főispánságba be is iktattatott, de a püspökségbe tetleg be nem léphetett, mert 1734-ben a szepességbe, – honnan származott, meghalt.*
Ganótzi Hist. Epp. Varad. II. 411. 412.
Utóbb találjuk báró Luzénszky Lászlót, ki pozsonyi kanonokból 1768-ban lett esztergami kanonok, utóbb őrkanonok, megyei érseki főhelytartó, val. és fölszentelt hypponai püspök. Meghalt Nagy-Szombatban 1790. nov. 4-én.*
Memoria Basilicae Strigon. 172.
A család teljes családfáját nem bírván, csak egyes töredékből állhat közlésünk. Egy ágazat azon Gladiss Miklóstól kezdve, ki első vevé fel a Luzénszky nevet, következőleg származott le magvaszakadtáig:
Miklós (Bicznai Victorovna Dora.); Ádám.; Márton 1585.; Sámuel. (Pongrácz Julianna.); Sándor. (Szent-Iványi Erzse.); Sándor 1727. (Beniczky Bora.); Francziska. (báró Pongrácz Imre.)
4) Szontagh Dán. által közl. egy családfán e Miklósnak atyjáúl Jaxa szerbiai fejedelem, III. Lesk lengyel királynak fia áll, valószínűseg nélkül.
A család jelenleg él, s birtokos főleg Abaúj, Fejér megyében Móron, Szatmár- és Nógrád megyében.
Az ujabb időben éltek közűlök báró L. Pál meghalt 1810-ben dec. 2-án.
1832-ben az országgyűlésen a felső táblán részt vett b. Luzénszky János cs. kir. kamarás, és ezredes.
Ugyan azon időben (1826–1840.) élnek b. Luzénszky Pál (kinek neje Szirmay grófhölgy) Antal, Károly stb.
A Szatmár vármegyében élő ágból Frigyes volt cs. kir. kapitány a franczia háborúban vett részt, valamint testvére is Alajos, mint főhadnagy; családfájok következőleg áll:
Luzénszky Leo.; Frigyes báró Ér-Endréden, volt kapit. (Okolicsány Constantia.); Alajos «»bóró volt főhadn. N.-Károlyban.; Zsuzsi (Becsky Lajos.; Lajos. (Zámbó Amália.); Kata.; Róza. (gr. Vay Mihály.); Etelka.
A család czimere – mint a bárói diplomában is levan írva, – a paizs vörös udvarában zöld téren ágaskodó fehér grif, ragadozásra kinyújtva első lábait. A paizs fölött bárói korona, és azon sisak, melynek koronájából a leírthoz hasonló grif emelkedik ki, és ennek háta mögött egy oldalról egy vörös elefánt ormány nyúlik ki. Foszladék mind két oldalról ezüst-vörös.*
Adami Scuta gentil. tom. VI. És Collect. Herald pag. 116.
Későn kapván a teljes családfát, az e kötet végén közöltetik.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages