Macskási család. (Tinkovai.)

Teljes szövegű keresés

Macskási család. (Tinkovai.)
A család bölcsője a Temesi bánság, nevezetesen a karansebesi kerület, hol a család első ismert törzse Struza kenézséget viselt I. Lajos király korában; e királytól kapnak Struzának fiai Román és László, továbbá Dienes fiátóli unokái Péter, Struban és Mihály, végre Iván fiátóli unokái Mihály, Dienes, és Zacharias a két Mutnok folyam tövében két helységet.*
Fejér Cod. Dipl. XI. p. 446. V. ö. Acta Diaetae Transylv. 1842. p. 243. s köv. 1.
1411-ben Dienes, András, Farkas, Koszta, Iván, Macskási Mihálynak fia, és másik Mihály, Macskási Lászlónak fia az aradi káptalan által a karánsebesi kerületben fekvő Ruginocz, Leövdes, Toplocza, és Tinkova helységek határait járatják meg.* Ez utóbbi helységről írja a család előnevét, és 1411-ben már – mint látjuk – Macskási névvel éltek.
Fejér Cod. Dipl. XI. 454.
1428. Macskási Román, és Mihály Galambócz vára ostromában, hol testvéreik elhullottak, – szerzett érdemeikért, Ruginocz, Levdös és Topolcza helységre Zsigmond királytól új királyi adományt nyertek.*
Fejér Cod. Dipl. XI. 458.
Ezek szerint a családfa következőleg alakúl:
Struza karánsebesi kenéz 1360, tájban.; Dienes; Román 1411. 1428.; László.; Iván 1380.; Péter 1380.; Struban 1380.; Mihály. 1380.; Mihály1411.; Mihály 1411.; Dienes 1411.; Zachariás 1380.
E családfára nem bírjuk elhelyezni az említett Andrást, Farkast és Kosztát.
Kővári L. – ki, mint érsesítve vagyok – a családfát hibásan közli, – e családot Struzának* fiától Lászlótól hozza le, és pedig szerinte Lászlónak fia András, ki 1411-ben a tinkovai határt járatja, ennek Jakab, (1464.) ennek János (1470.) ennek István, ennek Péter, ennek Török Hedvigától Miklós, a kivel a család Erdélybe Hunyadba származik át. Miklósnak (kit 1671-ben ír meghaltnak) neje Gámán Sára, kinek fiától Pétertől közli az alább következő családfát; azonban míg ez következnék, álljanak itt ismét a következő kétségtelen adatok.
E Struza nem 1299-ben volt k.-sebesi Kenéz, mint Kővári írja, hanem I. Lajos király korában, mint az oklevelek mutatják.
1455-ben Macskási Jakabot és nejét Annát a sz Ferencz rendi confraternitásba fogadja Capistrán János.*
Kaprinai Mss. B. tom. XVIII. p. 40. Ezt emliti Mikola is, pag. 54.
1488-ban Macskási Imre magvaszakadtán Macskási János és unoka öcscse Fiáth László a szörényi bánságban és sebesi kerületben több jószágra kir. adományt kap I. Mátyás királytól.* Ez oklevélben királyi emberűl neveztetik M. Jakab. A beiktatás 1481-ben az aradi káptalan által történt, és ekkor a beiktatás nem csak Macskási János, hanem Jakab részére is történt.*
Teleki, Hunyadiak kora XII. 130.
Teleki, Hunyadiak kora XII. 179.
1489-ben mint királyi ember (homo regius) említetik Macskási Mihály.*
Teleki, Hunyadiak kora XII. 454.
Már a XVI. században bírnak a Macskásiak Hunyad vármegyében, tehát ha később tették is át lakásukat, de Erdély már birtokosai közé számítá; ugyan is 1535-ben rapolti Thárnok Péternek leányai Fruzsina* Gerlistyei Miklósné és Kata Baládffy Andrásné, továbbá rápolti Belai Barnabás leánya Anna Gyulay Mihályné Erdélyben mind azon javakban, melyeket bakai Macskási Gáspár fiai János és György birnak, kérik magukat magvaszakadás czímen beiktattatni, de ellene mondtak rápolti Thárnok János és Macskási János és György.*
Egy 1536-ki oklevélben e Fruzsina (valószinűleg tévedésből) Belái Barnabás leányaúl íratik.
Az oklevél Arpádia I. év 194. 195.
A következő 1536. évben a nevezett nőszemélyek Mayláth István vajda parancsa folytán a fejérvári káptalan által ismét beiktatást eszközölnek Hunyad megyei Rápolt és Oláh-Rápolt helységre, mert mint az oklevél szól, Rápolthi (Thárnok) Jánosnak bevallása és kötelezettsége szerint ez őket illeti. De az oklevélre jegyzett hátírat szerint ismét tiltakoztak bakaji Macskási János és György.* E falukhoz járult még Tóthfalu, Bulbak helység, a bakaji rész jószág (Hunyadban) és a szarakszói rész jószág (Fejérben).*
Az oklevél Arpádia I. év 195. 196.
Az oklevél Arpádia I. év 175.
Nevezett Macskási György élt 1556-ban is, midőn őt Petrovich Péter az I. Ferdinand király ellen egyesítendő sereg ügyében Szebenben járatta.*
Fasching, Nova Dacia VI. 66.
Az eddig eléadottakból látjuk, hogy a Tinkováról előnevezett Macskási család tagjai is akkori szokás szerint írták előneveiket újabb egyes birtokaikról is, így már a Thárnok Macskássiak Rápoltról, Gáspárnak fiai pedig Hunyadban Bakaj-ról, majd ismét Gáspárnak unokája Ferencz Rápoltról, és másik Ferencz újabb bírtokáról Abafájáról, utóbb a Dobóka megyébe szakadt ág Sz.-Márton-ról; sőt – úgy látszik – maga e helység Sz.-Márton is Macskás nevét a Macskásy családtól nyerte. Mert a Macskási nevet a család, mint láttuk már 1411-ben használta és azt nem Erdély valamelyik falujáról vette, hanem a temesi bánságban a Temes völgyén fekvő Zaguzsen mellett folyó Macskás pataktól, hol lehet, hogy régen hasonnevű helység is volt. Ezekből azt is kell következtetnünk, hogy szentmártoni Macskásy és tinkovai Macskásy családok csak egy törzsnek, s mint láttuk Struza fiaiban elég terepélyes ágazatokon oszló törzsnek ivadékai, s illetőleg két fő ágazata.*
Mikola, Hist. geneal. Transilv. p. 54. is csak két lineának állitja a Macskásyakat; de különböző családnak nem mondja.
Igy a már említett Thárnok és Rápolti előnevű, vagy is sz.-mártoni Macskássy ágazatból fölmutathatjuk a következő töredék származási fát.*
A b. Bornemisza levéltárban lévő családfáról közli Török Antal.
N.; Thárnok macskási Péter (neje Ilona.); Jób.; Gáspár Macskási de Bajka.; Ágnes (Macskási Mihály.); Margit (Vajda Istv.); Sára. (Ombozi Miklós.); tán: Bálint.; Ilona.; Thárnok M. János. 1535.; Fruzsina. (Gerlistyei Miklós.); Kata (1. Baládffy András. 2. Kéméndi Miklós.); Györgxy 1535. 1556.; János 1535.; I. Ferencz Macskási de Rapolt † 1603.; Pál.; János.; György.; Anna (Földvári Ferencz.); II. Ferencz. †; Anna (Felvinczi.); Klára (Kún János.)
Az ezen családfán álló I. Ferencz, rápolti Macskásy néven fordúl elő, és 1603-ban Hunyadban pestisben halt meg.*
Wolph. Bethlen. tom. V. p. 535.
A szentmárton-macskási Macskásy ágazatról Hodor Károly közöl legtöbb adatot.* Ugyan csak tőle van szerencsém közölni a következő származási-fát is, melyet azonban egyebeken kívűl azért sem tarthatok hitelesnek, mivel rajta Zsófia Pousa Kristófné 1309-ben jegyeztetik élőnek, testvérétől Balástól való unokája I. Ferencz pedig 1615-ben él, és igy a nagynéne és unoka öcs közt teljes 300 év áll. Ennélfogva a köv. táblázaton Balás és fiai Boldizsár és Gáspár közé valószínűleg még nehány nemzedék hiányzik.
Hodor, Doboka várm. 167–172.
A kérdéses származási fa ím ez:
I. János.; Márton. (Gesztrági Erzse.); Zsófia 1309. (Pousa Kristóf.); Anna. (Deső Ferencz.); Margit. (Nádasy János.); Orsolya (1. rődi Csek György. 2. Tomory Demeter.); Balás (győrfalvi Henke Ilona.); I. Boldizsár (noszolyi Gávay Ilona.); I. Gáspár. †.; I. Mihály (petr. Horváth Klára 1609–14.); II. Gáspár.; Menyhért. (Kolon Kata előbb Ölvesi Gáspárné.); II. Boldizsár.; I. Ferencz 1610–1615. (1. Nyakazó Margit. 2. Kemény Anna.) előbb Bethlenné.); Ilona 1640. (1. hidv. Mikó József. 2. Damokos Tam.); II. Ferencz fejed. udvari alkapit. 1640.; III. Gáspár 1660.; I. György.; Anna (galgói Rácz Péter.); II. Mihály 1640. (Bethlen Judit.); III. Boldizsár 1686. b. szolnoki főispán. (1. Huszár Margit. 2. Kapy Anna.); III. Mihály elesett.; Judit. (Bethlen István.); Erzse. (Rhédey János.); 1-től III. Ferencz. †; I. László 1703. «»(gr. teleki Erzse.); 2-tól Kata. (Kemény Sámuel.); Krisztina. «»(1. Bethlen László. «»2. Várady István.)
E táblázathoz Hodor jegyzetei szerint adhatók, hogy M. Miklós 1315-ben mind vajdai helyettes említetik egy oklevélben. – 1448. mart. 14-én M. Pál és György rokonok Kolosmonostorott egyezkednek az alvajdai széken, és Szucsákban birtokosok.
I. Mihályt 1610-ben Fogaras várkapitányául írja. Az I. Ferencz utódai által 1757-ben kezdett s 70 évig folyt kir. táblai perből tűnik ki, hogy I. Ferencz nejével Nyakazó Margittal 1615-ben Bethlen Gábortól Búzás-Bocsárdot előbb fiágra, azután a nőágra is kapja adományban. És e Ferencz két várat, egy kastélyt, és 60 falut birtokolt.
III. Boldizsár neje brenhidai Huszár Margit jogán jutott Abafáján birtokhoz, és innen egyik fiának abafáji predikatuma.* E III. Boldizsár 1680-ban B.-Szolnok vármegye főispánja, és országos követ a török és német császárhoz, 1688-ban a császári hadak vezére, 1690. jun. 23-án a kormányszék követe Szebenben Haisler tábornokhoz* 1691-ben Tökölyi elleni hadak egy részének vezére.* Ekkor egy Macskási is elesett, de úgy látszik ez III. Mihály volt. III. Boldizsár utóbb tanács úr, de majd fiával Lászlóval együtt nótát kap, ettől utóbb fölmentetik; a grationalisok 1696–97. évről szólnak. – 1698-ban fiával Lászlóval együtt királyi hívatalos az országgyűlésen. Boldizsárnak másik fia III. Ferencz, ki Szent-Márton-Macskáson birt és lakott, ennek leánya Bora előbb diósi Hencz Jánosné, utóbb (már 1691-ben) macskási Ördög Istvánné. Ez Ördög István a napa, Somay Bora jogán birt fodorházi birtokát gr. Székely Lászlónak zálogosítá el. Eddig Hodor.
Cserei Mih. Hist. 272.
Inczédy Pál stb. Napló följegyzései 119.
Szalay, Magyarország tört. V. 456. 459. és ott alúl a jegyzet. Lásd. Cserei id. h. 157.
A táblázaton III. Boldizsárnak fiáúl írá még Zsigmondot és Gáspárt, kík ítt lehagyvák, mert az egykorú Mikola nem említi; továbbá Hodor szerint Erzse, Rhédey Jánosné, és Judit iktari Bethlen Istvánné, I. Ferencz leányai lettek volna, a táblázatra Mikola tudomása után az elesett Mihály leányaiúl kellett ezeket igtatnunk.
Végre Hodor K. Dobóka vármegye Esmertetésében említi még a sz.-mártoni Macskási családból. 1420-ik évre macskási Thárnok Jánost, és ennek nejét a Bethlen családból. – 1495–1502. évre mint szörényi bánt említi Macskási Pétert. 1629-ben Mihályt, és nejét Bethlen Katát, (vagy jobban Juditot).
Végre Hodor szerint ez ágazat kihalt Györgyben 1720. táján.* E Györgynek atyját megmondani nem tudjuk, de róla írja Bethlen Miklós, Macskási Györgyöt a gubernátor (Bánffy György) megvereté.*
Hodor Doboka várm. 172.
Bethlen Miklós Önéletírása, kiadta Szalay L. II. 362–363.
E táblázathoz kell adnunk, hogy II. Mihály 1609-ben Szatmár megyei Nagy-Zsadányban és Vámos-Orosziban birtok részt nyert királyi adományban;* és ugyan e megyében mint ecsedi Báthori István egyik hagyományosa Ecseden, Dobón, Kis-Naményban egy egy telket nyert.*
Szirmay Szatmár várm. II. 142. 249.
Szirmay Szatmár várm. II. 70. 140. 248.
I. Ferencznek, hogy neje Kemény Anna volt, szintén írja Kemény János is.* Ennek fia I. György 1660-ban N.-Várad védői közt szerepelt.*
Kemény János Önéletírása, kiadta Szalay 13. 27.
Szalárdy János, Siralmas krónika. 539.
És most már áttérhetünk a Macskásyak most élő tinkovai ágára, mely kétség kivűl utóbb vette ismét föl e legrégiebb jogos előnevét.
Kővári L. a tinkovai Macskásiak családfáját a följebb említett származtatás nyomán Péteren, a Toldalagi Kata férjén kezdi meg, két fiáúl Jánost és Farkast említve, de már itt az egykorú Mikola* ellenében tévedve, mert a nevezett író szerint ezen most emlitett János nem volt fia Péternek, hanem testvére. E hiányt Mikola szerint kiigazítván, egy más észrevételt pedig utóbbra hagyván, áljon itt a családfa:
Mikola, Hist. geneal. Transilv. p. 54.
Miklós † 1671. (Gámán Sára.); János 1720. harminczadi inspector. (Mikó Bora.); Péter † 1712. (Toldalagi Kata.); Miklós ezredes.; Péter hunyadi főispán. (1. Tóth Kata. 2. Gyulai Judit.) Gábor.; Ferencz. (Nemes Krisztina.); Farkas ezredes 1733. (Béldi Klára.); György.; Ferencz.; Farkas.; Imre százados † 1813. (Lugosi Anna.); Antal.; Péter. (Keresztúri Teréz.); Pál őrnagy. (b. Bornemisza Anna.); Folyt. a köv. lapon. Imre.; Ignácz.; Gáspár.; Lajos udv. h. főkir b. (gr. Haller Karolina.); Boldizsár. (1. Endes Roza. 2. Hollaki Mária.); János. (1. Csukás Beti. 2. Hatfaludi l.); Péter. orsz. fő posta mest. 1830.; József.; Lajos. (Daczó Bora.); Polixena. (Túri Józs).; Anna. (b. Győrffy Zsigm.); Kriszt. (b. Gamera Gusztáv.); Imre. (Máriafi Luiza.)
Pál, ki az előbbi lapon. őrnagy. (b. Bornemisza Anna.); Klára (b. Teleki Pál.); Anna. † 1843. (gr. Splényi Mihály.); Pál † kolosi főisp. (gr. Mikes Karolina.); Karolina † 1854. (b. Kemény Albert.); Ferencz. (1. gr. Bethlen Juli. 2. gr. Grundemann Julia.); Pál. (Morvai Mária.); Antal.; Róza.; Klára. (gr. Lázár Miklós.); 1-től Miklós.; 2-tól István.; Ferencz.
E családfán álló Jánost cs. kir. harminczadi inspectorúl Mikola írja;* ellenben egy másik adat szerint Macskási János Hunyad megyének főispánja 1693-ban, midőn egy kisfia Miklós meghalt.*
Mikola, Hist. geneal. Transilv. p. 54. ki szerint négy fia, három leánya maradt.
Baranyi, Imago Vitae et Mortis czímű Halotti Prédikácziók. 513. lap.
Péterről, a Toldalagi Kata férjéről, Kővári írja, hogy nem csak személyével, de pénz és gabnával is támogatá a császárí tábort. De rá következvén a karloviczi béke, a temesi bánsággal együtt az ő jószága is a török kezébe esett. Péter szót emelt, és I. Leopold kárpótlást rendel; I. József kárát 21 ezer forintban kifizetni rendeli, de meghalván; Eleonora császárné alatt 4000 ftot csakugyan kifizetnek. Mire Péter a többiek reményében felindúl Bécsbe, de Budán 1712. meghalt.
„Fia Farkas 1729-ben ismét sürgeti, s 1733-ban a hátralevő 16 ezer forintba a kormány jószágot igér. Ez igéretet azóta majd minden országgyűlésen sürgeték, így 1811. 1838. 1841-ben is“; de sikertelenűl, és többi közt Tinkova jelenleg a Házi család birtoka.
Ez alatt kapta János iscriptioban Papfalvát Kolosvár mellett 1720-ban.
A család nagyobbára katonai pályát választott, és mint Kővári írja, szerfölötti erő, a család egyik tulajdona. Imre ( † 1813.) mint gardista, malomkövet elbirt vinni. A most élők közűl Pál Kolosmegye főispánja, Lajos Udvarhelyszék fő király bírája volt;* Péter országos főpostamester.
E Lajos 1836. april. 14-én Krassó megyében kihírdetteté nemességét. Krassó megyében legutóbbi időkben a család csak Bunyát birta.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages