Magyar családbeliek.
Magyar családbeliek.
Legelső, kit történelmi emlékeinkben Magyar vezetéknévvel élve találunk azon Pál mester, ki 1327-ben I. Károly király gimesi várának várnagya volt: és ezen évben Komárom megyében a Konkolyi Thege családból nősűlt Hindi Tamástól Konkolyt megvette, és arra valamint Mercse helységre is királyi adományt vitt, mivégett a Konkolyi családdal perbe keveredett. 1352-ben M. Pál e birtokot Hindy Tamás fiának Benedeknek el- és illetőleg visszaadta.* M. Pál birtokszerzési szorgalmát mutatja egy másik 1327-ről Ábrám, Szőlős és Csopak helységről szóló ítélet levél.* Ugyan csak e Magyar Pál 1328-ban csókakő várnagyúl is íratik.* Neje Nádasdy Margit* volt, ki miután fi testvére nem volt, 1322-ben atyja minden javaiban örökösűl tétetett. M. Pál utódok nélkül halt el. Özvegye 1371-ben tett végrendeletet.*
Eredeti okmányok.
Fejér Cod. Diplom. tom. VIII. vol. 3. p. 258.
Fejér Cod. Diplom. tom. VIII. vol. 7. p. 210.
Nádasdy máskép Csupon, vagy néhol Csapon is.
Kaprinai Mss. B. tom. IV. p. 80.
Más családbeli Magyar Balás volt az, ki Mátyás király kormánya alatt közlegénységből felső magyarországi kapitányságra, majd erdélyi vajdaságra, egyszersmind dalmát- és horvátországi bánságra felvergődött, és az adonyi uradalomnak adományos birtokosa volt. Meghalt 1490-ben Kassa táján. Egyetlen leánya maradt Benigna, kit az atyai végrendelet az egész hátramaradt vagyon örökösévé, és az atyai akarat a vitézsége által felemelkedett Kinisy Pál nejévé tett. Benigna Kinisy Pál halála után Kamicsáczi Horváth máskép Miszlenovich Márk királyi udvarnokhoz ment nőűl; ennek is lova felbukta miatt történt halála után Benigna harmadszor az egyszerű nemes Kereky Gergelynek nyújtá kezét. Azonban nemsokára e férjét meggyilkoltatá; miért a királyi törvényszék száműzetésre ítélé; de 1520. april 4-én már kegyelmet nyert. Vezeklése emlékeűl egy magyar ima könyve maradt fen.*
Jászay Pál. A M. Nemz. napjai a mohácsi vész után 374–386. l. – Pray IV. 154. – Teleki Hunyadiak kora XII. 133.
Ismét más Magyar családhoz kell számítanunk azon Magyar Bálintot, ki mint jeles katona részt vett Pécs védelmében, 1551-ben Lippa megvételében,* 1556-ban Babocsa ostromában. De vitézségére árnyat vett ragadozási indulata, mely szerint a Tóthi Lengyel családtól Fonyód és Szigliget várat hatalmasúl elfoglalta: de ezeknek visszaadására őt az 1563. országgyűlés* kötelezé, és egyszersmind mint nyilvános gonosztevőt is megbüntettetni rendeli. 1568-ban a Bocskay féle összeesküvéssel is vádoltatott, de nem sülvén reá semmi, fölmentetett. Magyar János bereczki kenéz volt. 1426-ban.*
Forgách, Comment. 25.
Kállay, Székely Nemz. 266.
Protokol C. Neograd. anni. 1726. 1755.
