b) II. Zsigmond ága.
b) II. Zsigmond ága.
II. Zsigmond (I. Zsigmondnak fia) fiatal korát Homonnán Druget János udvarában tölté, utóbb Szepes megyei insurgens kapitány és azon megyének 1650–1665-ig alispánja volt. Nejétől péchújfalusi Péchy Katalintól fia III. Zsigmond, kinek első nejétől lipóczi Keczer Borbálától leánya Éva Berzeviczyné, kitől Róth vonalon gr. Telekiek származnak, második nejétől Szent-Iványi Borbálától Zsigmond, ki magnélkül halt meg, II. János és III. István.
II. Jánosnak Stansith Horváth Zsófiától fia Imre, ennek óvári Pongrácz Klárától fia Farkas és ennek Andaházy Annától József-István, a gróf Csákiaknak volt jószágigazgatója és szepesi jegyző; ennek Johny Francziskától fia István magnélkül halt el; leánya Görgey Antalné.
III. István Szepes vármegyének 1729–1749-ig alispánja, és négyszer követe; nejétől kapivári Kapy Zsófiától származott utódai kath. vallásuak. Fia Ferencz Xav. népszerű és tehetséges férfiú, egyszerre Szepes és Gömör megyének (ez utóbbianak 1764-től 1770-ig) alispánja; s négyszer Szepesnek országgyűlési követe. Két neje volt, 1. Dessewffy Zsuzsi, 2. Kanitz Borbála. Első nejétől született fia Pál-József, ki Gömör megyének két ízben nemesi fölkelési kapitánya volt, és báró palocsai Horváth Annátóli két fiában Alajosban és Dienesben kihalt, – és Mihály, második nejétől fiai Ignácz, Ferencz és János.
Mihálynak esztelneki Jancsó Annától fiai Károly alezredes, és Miklós nőtlenűl haltak el. Antal Sáros vármegye követe, kinek Dessewffy Annától fia Ágoston, két országgyűlésen Sáros vármegye követe, 1848-ban első alispánja. Lakik Sáros vármegyében. Nejétől szinyei Merse Reginától több gyermeke van.
Ignácznak, kinek neje Zoltán Janka, – magvaszakadt.
Ferencz Xavérnak, ki kerületi táblai ülnök volt, Gerhardt Krisztinától több gyermeke közt Ferencz volt Máriássy ezredbeli kapitány, 1848-ban a szepesi nemzetőrség őrnagya. Gábor 1847-től egri megyei kanonok, és volt kir. táblai főpap. Mihály 1848-ban Szepes vármegye alispánja. Lakik Márkusfalván. Nejétől Jekelfalussy Konstantiától több gyermeke van.
János Görgey Zsuzsánnával több gyermeket nemzett; ezek közűl Ádám előbb Szepes, utóbb (1859.) Abaúj vármegye cs. kir. főnöke, nejétől Raisz Nepomucenától három fia és hat leánya van. Fiai Márk, Mátyás és György, a két előbbi dragonyos főhadnagy (1858.)
Jánosnak másik fia Tiborcz szepesi czimzetes kanonok, 1848-ban a papságot odahagyva, honvéd lett s százados; – Gyula mint honvéd százados esett el Bicskénél. Sándor huszár kapitány 1848-ban. János született 1822-ben Sándornevű gyalog ezeredből mint százados lépett át 1848-ban a honvéd sereghez, augusztusban a tiszántúli mozgó nemzetőrség parancsnokavá neveztetett, mint ilyen Arad cernirozásával bizatott meg, innen utóbb Görgei és Dembinszky hadjáratában mint osztály parancsnok vett részt, Buda ostrománál egy volt az elsők közűl, kik a várfalait meghágták. Többször tüntetett vakmerő vitézségeért a forradalmi kormány által ezredessé, 1849-ben Szegeden tábornokká neveztetett, és érdemjellel is földíszítetett. A forradalom után halálra ítéltetett, ez kegyelem útján 18 évi várfogságra változtatván Olmüczben töltött hat évi sulyos fogság után haza eresztetett, a midőn is Dessewffy Arisztid özvegyét Szinyei Szidoniát nőűl vévén, Szepesbe megtelepedett.
Testvérének Jeromosnak neje Bobeszt Zsófia.
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja – a paizs vörös udvarában hármas természetes színű domb emelkedik, kétfelől három, három rózsa virít, a középső dombból pedig egy pánczélos, és zárt sisakos vitéz emelkedik ki, jobb kezével feje fölött vízirányosan buzogányt emel; balkezével mellén kettős keresztet tart.*
A család alapitványáról lásd 1825-ki országgyűlési jegyzőkönyv III. köt. 1252. lap.
