Márton család. (Zsarolyáni és mándi.)
Márton család. (Zsarolyáni és mándi.)
Szatmár megyei régi adományos család, mely már a XIV. században Zsarolyány helység egy részét bírta, és egy ága bírtokos ott Szirmay szerint e század elején is. Az okleveles adatok azonban csak a XV. század végeig nyulnak fel, a midőn 1487-ben Szekeres és Zsarolyány helységek határ kérdései eligazítatván, az akkori többi bírtokosok sorában ott találjuk Márton Pétert is;* kinek I. Tamás fiátóli unokái által a család két fő vonalra szakadt; miután Gergely és Alberttól a mándi, II. Tamástól pedig a zsarolyányi vonal származott.
Szirmay. Szatmár várm. II. 218.
Pétertől kezdve a család leszármazása következő:*
Családi közlés, és II. Tamástól 1763-ig Szatmár megye levéltárábóli hiteles kiadvány szerint.
I. Péter 1487.; Tamás.; Simon.; Gergely.; II. Tamás 1590. új adomány közszerzője. Zsarolányi ág törzse.; II. Gergely 1582.; Albert 1582. a Mándi ág törzsei.; Péter. 1613. sz.-bíró.; Miklós.; János.; Albert.; István.; Mihály Szoboszlóra költöz.; III. Tamás 1633. sz.-bíró.; Péter.; N.; N.; N.; Mihály.; János.; Mihály (Csanádi Kata.); István.; József Ákoson 1763.; Mihály Szoboszlay nevezetű Czeglédre költ.; Folyt. a köv. lapon. János.; János.; István.1763.; Mihály.; Imre 1763.; Mihály.; István Hajdu ker. alkapit.; István.; Mihály. †; János.; Bálint. 1763.; István.; Dávid.; Sándor.; Mihály.; István.; János.; István.; Bálint.; Mihály.; János.
Mihály, ki az előbbi lapon. Szoboszlay nevezetű Czeglédre költözik.; János.; Sámuel Szoboszlai 1763.; József debreczeni ref. lelkész.; Sándor.; Gábor.; Mihály 1763.; Mihály.; József.; Mihály.; Lajos.; Mihály.; János.; Béla.; Károly.; Lajos.; László.; Imre.; Sámuel.; József.; Mihály.; Benő.; István.; József.; Sámuel.; Lajos.; József.; István.; Ferencz.; Benő.; Sámuel.; Mihály.; László.; József.; Kálmán.; Ferencz.; Ferencz.; Lajos.; László.; Ádám.; András.; Ferencz szül. 1833. író.
A táblázaton álló I. Gergelynek fiai II. Gergely és Albert, Mándy leányokat birván feleségül, 1582-ben Mánd helységbeli bírtokrészükre adományt nyertek.* Ez ág leszármazása melynek egy ága Dunántúl szakadt, s ott most is él, hiányozván táblázatunkon, a mándi Márton utódok közűl megemlitendők, mint ismertebbek: Márton István az 1790-óta pápai ref. tanár, ki Fejér megyében Iszka-Szent-Györgyön született 1760-ban nov. 23-án. (Atyja ref. lelkész volt), Istvántól a magyar irodalom több nyelvtani és hittani munkát mutathat föl. Meghalt 1831-ben.* Testvére József született Iszka-Szent-Györgyön 1771. mart. 2-án, Bécsben a magyar irodalom tanára, s a magyar akademia levelező tagja volt. Irodalmi munkássága, főleg a német nyelvtanok és szótárak által érdemeit szaporiták. Meghalt Bécsben 1840. jul. 26-án.* Gyermekeinek egyike Kovács Gyula muzeumi őr és természet tudósnak hitvese.
Szirmay Szatmár vármegye II. 242.
Magyar Irók II. 191.
Magyar Irók I. 313.
A zsarolyányi Márton ágat II. Péter alapítá, ki 1590-ben zsarolyányi birtokára új adomány levelet nyert. Négy fia közűl Péter 1613-ban Szatmár vármegye szolgabírája volt.* Fiának Jánosnak fia III. Tamás 1633-ban viselt szolgabíróságot.* Ez ágazat Szatmár megyében él, ámbár leszármazását adatok hiányában nem közölhetjük. Ez ágból volt azon Márton László öreg úr, ki még 112 éves korában a megyei ünnepély alkalmával oly szilaj lovat megült, mely előtte való napon egy legerőteljesb 30 éves fiatal embert lehányt a nyergéből. Miklósnak egyik fiá István, kinek ágán József Ákoson élt 1763-ban; másik fia Mihály Szoboszlóra költözött. Ennek három fia maradt: János, Mihály és István. Ezekközűl a két utóbbi ivadéka Szoboszlón maradt, és a Hajdú kerületben és Pest, Heves megyében terjedt el, közűlök István – mint a tábla megjelöli – a hajdú kerület alkapitánya volt;
Szirmay Szatmár várm. I. köt. 132.
Szirmay Szatmár várm. I. köt. 132.
Jánosnak fia pedig Mihály Czeglédre, és innen utódai Pest megyébe költöztek; nevezett Mihály, valamint utódai is a Szoboszlai melléknévvel éltek abusive. Ez ág tagjai közűl egy némely az ügyvédi, mások bírtokaikon a gazdászati pályán voltak foglalatosak. Ez ágból származott többi közt Mihálynak fia József is, ki Debreczenben ref. lelkész volt. Sámuel ágán Lajosnak, ki Nógrád s Heves megyei táblabíró volt, fia Ferencz született Abonyban 1833-ban, írói néven Abonyi Lajos, kedveltebb regényíróink egyike, s 1861. januártól Pest megye aljegyzője.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló pánczélos és sisakos vitéz, jobb kezével buzogányt tartva; a paizs fölötti sisak koronájából ugrásra készülő, természetes színű zerge emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
