Mikes család. (Zabolai, gróf.)

Teljes szövegű keresés

Régi székely család. Előnevüket előbb Papolczról, utóbb mostanáig Zaboláról irják, egy ág ideig zágoni előnevet is használt.
Ősi czímerük a paizs udvarában oroszlán, utóbb a grófság nyerésekor e czímer tetemesen bővűlt. A báróságot Mikes Mihály és Jakab 1693-ban, a grófságot ugyan azok 1698-ban nyerék.*
Lehoczky Stemmat. I. 169.
Ismert törzsük az 1500. körül élt Mikes Miklós, kitől a leszármazás* következőleg mutattatik ki:
Kővári L. Erdély nev. családai 183.
Miklós 1500.; I. Benedek.; Miklós.; Gábor (Bessenyei Bora.); Erzse (Ajtai Mihály.); Mihály 1584. (László Anna.); III. Benedek.; György 1591. (Szörcsei Ilona.); II. Benedek 1603. (Kemény Zsófi.); Kata (Basa Tamás.); I. Zsigmond.; Pál (Torma Éva.); Orsolya (László Mihály.); Boldizsár 1630. (Daniel Zsófia.); Kelemen † 1758 a kibujdosott.; György 1660. (Kassai Anna.); Mária (Daczó Fer.); Erzse (Henter Ferencz.); Petronella (Nyáradi Zsigmond.); Mihály (Daczó Bora.); Zsófi (Csegezi Tamás.); István (Domokos Anna.); II. Zsigmond 1609–1635. tanács. úr. fő lovász mester (Imecs Bora.) Folyt. a következő lapon.; Zsuzsi.; Judit.; János. †.
«» II. Zsigmond, ki az előbbi lapon. 1609–1635. tanács. úr, fő lovász mester (Imecs Bora.); II. Mihály 1649. kanczellár (Paczolai Bora.); I. Kelemen rendek elnöke 1659. Háromszéki főkapitány 1679. (Kálnoki Zsuzsi.); János (1. Péchi Anna 2. Géczi Zsuzsi.); Ilona (Tordai János.); Anna (Székely Zsigmond.); III. Mihály gróf 1698. † 1721. Három sz. főkapit. (gr. Bethlen Druzs. † 1721.); Pál 1685. † 1721.; Ferencz † 1727. udv. tanácsos (gr. Esterházy Kata.); Pál. †; Mihály. †; Zsigmond. †; István 1744. Fejér v. főisp. (gr. Petki Roza.); Antal 1761. oszt. Háromszéki fő kir. bíró (gr. Haller Zsuzsi.); Mária (gr. Kornis Antal.); Mihály (gr. Teleki Kata.); János † 1815. fő korm. tan. (gr. Mikes Róza † 1821.); Kata (b. Huszár József.); Zsuzsa (b. Szentkereszti Zsigmond.); Antal † 1819.; János (gr. Mikes Róza.); Károly (b. Bornemisza Róza.); Zsuzsa (gr. Kornis Zsigmond.); Árpád.; Leopoldina.; Róza.; Sarolta.; Klára (Bornemisza Pál.); Erzse (gr. Teleki János.); Mária (b. Huszár József.); Karolina (Macskási Pál.); Bora (Cserei Miklós.); Róza (gr. Vas Tamás.); Zsófi (Szabó Lajos.); Zsigmond.; Julia (gr. Haller Antal.); Anna † 1717. (1. b. Bornemisza Pál. 2. b. Dániel István.); Róza (b. Szent kereszti György.); István (b. Dujardin Bora.); Sára (gr. Ibarra Ignácz.); Róza (gr. Mikes János.); Mária (gr. Teleki József † 1846.); Zsigmond (Ugron Julia † 1836.); István † 1836. (b. Orbán Klára.); Bora (gr. Mikó György.); Róza (b. Toroczkay János.); Benedek (gr. Miko Eszter.); Kelemen † 1849. (gr. Miko Róza.); Miklós.; Etelka.; Aladár.
Benedeknek a törzsnek unokái veszik az első ismert uj adományt Papolcz, s több ősi javakra; t. i. Mihály 1584. aprilis 1-én egy részre, a más részekre György ugyan azt azon évi aprilis 30-án, mit 1591-ben megujjíttat.*
Capit. Albens. Lib. Reg. 1584. I. 346. és 347. Kővári szerint.
György testvérével Benedekkel 1603-ban Székely Mózses mellett a Barczán Básta foglyává lesz, de csakhamar kiszabadúlnak.*
Wolph. Bethlen V. 410. 499.
Benedek unokája II. Zsigmond, zabolai előnévvel főnemes az orbai székben, 1609. oct. 16-án Báthori Gábortól nyert donatiót pávai Bene Istvánnal.* 1611-ben Brassóba vonult, és Báthori Gábortól megbélyegeztetett, de Bethlen Gábor feloldá.*
Kemény Jos. Not. Capit. Albens. 238.
Engel Monumenta Ung. p. 399.
Valószínűleg a másik (I.) Zsigmond III. Benedeknek fia volt, kit Bethlen Gábor követségekre használt, és ki Szalánczi György magvaszakadtán Zágont kapta 1626. jun. 26-án.* Fia Pál és tán fia Farkas is, kik 1685-ben követek Schaffenberg tábornokhoz, a diploma elhozójához. Nevezett Pál Tököli mellett harczolt, vele kibujdosott, s Bukarestben vesztegelve, hol magára haragítván az oláh vajdát, az titkon beküldé az erdélyi hadak császári tábornokához, ki fogarasba záratá, hol szőrnyű kínok közt kivégezteték.* Nejétől Torma Évától fia Kelemen, Rákóczy híve, ki Rákóczyval 1711-ben Törökországba kibujdosott. Honn 1717. jan. 25-én nótáztatatott. A Rákóczy-féle emigrationak legtovább élő tagja, egy Konstantinápolyban élő nénjével 1717–1758-ig kedélyesen levelezett. E gyönyörű leveleit először Kulcsár adá ki 1794-ben, most ujolag Toldy Ferencz a Nemzet Classicusai közt bocsátá közre 1861-ben.
Cap. Albens. Lib. Reg. 1626. VI. 357.
Mikola Hist. geneal. 22.
II. Zsigmond, kiről már emlékezénk, I. Rákóczy alatt tanács ur, fő lovász mester, említetik az 1635-ki lustralis könyvben is. Ennek nejétől Imecs Borbálától fiai Mihály, Kelemen, és János. Ez utóbbi két feleségétől sem hagya utódokat, különben volt II. Rákóczy Györgynek kővári kapitánya. De ennek halála után a várban fogva tartott Ugron István, Basa Péter és mások által a várőrség felbujtatván, ő fogságra vitetett, és Barcsai által Váradra küldetvén, ott meg is halt.
Mihály a testőrző lovas katonaság alkapitánya, nejével Paczolai Borbálával kapja 1649. május 22-én Maros-Ujvárnak felét. I. Rákóczy György Lengyelországba küldötte a korona megnyeréseért,* hasonlóan oda II. Rákóczy Györgynek is követe volt 1656-ban és megajándékoztatott. Velenczében szintén járt követségben. 1657-ben kanczellár lett 1660-ban Barcsay által száműzetett.* Fiatal korában regényes kalandja volt, megszeretvén királyfalvi Tarnóczi Sebestyénnek leányát Sárát, János és Pál testvéreivel a szentléleki kastélyt, hol Tarnóczy Sára lakott, 1630-ban megrohanták, hogy a hölgyet elragadják, de rajta érték őket, és ez okon Mihály kifutott a hazából, miután jószág és fejvesztés mondatott reá; de 1639. april. 9-én kegyelmet nyert.* Gyermekei nem maradtak. Testvére
Joh. Bethlen Hist. libr. 2.
Joh. Bethlen Hist. libro 8.
Mikola Historia geneal. p. 22.
Kelemen derék kormányférfi, több követségben járt, 1659-ben itélő mester, (s Enyedi szerint) Háromszéki főkapitány; 1662. nóta kikerülése mián Apaffi hűségére tér, itt tanács úr, és a székelység generálisa, az ellenzéki Béldi Pálnak s másoknak legnagyobb buktatója, végre országos elnök, Béldi Pál számkivetése után a rendek megegyezésével 1679-ben az uzoni kastélyt nyerte.* Meghalt vízkorságban 1686-ban. Cserei szerint – ki hazafiatlanságról vádolja – báróságot nyert.* Feleségét Kálnoki Zsuzsánnát két szobaleánya fojtá meg Brassóban, miért mindkettőnek ugyan ott fejét vették.* Két fia maradt Mihály és Pál. Ez utóbbi kihalt.
Joh. Bethlen libro 2. et. 3. Az 1679: 10. és 11. artic. –Kazy Hist. libro 8.
Cserei Mih. Hist. 64. 86. 95, 97. 101. 109. 132. 168. 177.
Cserei Mih. Hist. 352.
Mihály, eleinte kormány embere, Háromszék főkapitánya, királyi táblabíró, és kormányszéki tanácsos; 1703-ban a Rákóczy mellett fölkelt Háromszék ellen megy, de Hermánynál elfogatik, és szinte megölik; utóbb Rákóczy híve és tábornoka, a forradalom után ismét Leopold híve, kitől grófságot nyert. Meghalt 1721. jan. 6-án, és őseihez a csík-somlyói klastrom sírboltjába temettetik.*
Cserei Mih. hist. 207–229. és 327–465.
Később többen viseltek nagyhívatalokat. A legutolsó Kelemen Szeben ostrománál esett el 1849. jan. 9-én ágyúgolyó által, mint a forradalmi magyar lovasság főparancsnoka; tüzes fiatal ember – úgymond Kőváry. – A most élők közűl János 1848. előtt szinház, conservatorium s minden művészeti egylet elnöke, pártfogója, ellenzéki tag, s 1848-ban a kolosvári nemzetőrség főparancsnoka. A nők közűl Erzsébet, gróf Teleki Jánosné, egyike a legmelegebb keblű s legeszesebb honleányoknak.
Az utolsó időkben a család rendes lakhelye nagyobbára Kolosvár, és temetkező helyül ott a barátok egyháza alatti sírboltot választák.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages