Pásztélyi Kovács család.
Pásztélyi Kovács család.
Ung vármegyei nemes család; a czímeres nemes levelet Kovách Pásztélyi Simon nyerte saját, úgy fia György, testvérei János, László és Erzsébet nevökre és ezek utódaira is II. Ferdinand királytól 1625-ben.*
Az eredeti czimeres nemes levél Pásztélyi János birtokában.
Ung megyében fekszik Kis-Pásztély, Rosztoka-Pásztély, Koszttyova-Pásztély, melyek közűl az elsőben székelt a család, sőt 1852-ben Kis-Pásztélyban Pásztélyi János, ottani nemesek hadnagyának halála után jelenleg is, bár jelenléktelenebb birtokkal ellátva a családnak több tagja lakozik.
Czímere a családnak az itt látható ábra szerint* a paizs vörös udvarában zöld téren szétterjesztett szárnyakkal álló holló, csőrében hegyes kést tartva. A paizs feletti sisak koronáján két szemközt álló nyúl látható, mindkettő első lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék.
A czimer-metszvény hibás pecsétnyomat után a hiteles leirás beküldése előtt készülvén, a paizs udvara vizirányos vonalai által kék színt mutat, holott annak függőleges vonalok által vörös udvart kellene képeznie.
A család nevezetesebb tagjai voltak Pásztélyi János, a munkácsi püspöki káptalan nagyprépostja; született 1741-ben. Jeles tehetségei és tudománya folytán már 1787-ben Kassára püspöki helyettesnek neveztetett ki; jelen volt az 1790/1-ki nevezetes országgyülésen a káptalan részéről, és több országos munkálatok kidolgozásában vett részt.* 1799-ben lett káptalani nagyprépost. Ennek testvérei András ungvári kir. kamarai erdőmester, és István ügyvéd.
1790. évi 67. törv. cz. hol hibásan Pastellinak van irva.
Továbbá Pásztélyi András 1830-tól 1855-ig görög kath. esperes, és szentszéki tanácsos. Ennek fia János, 1859-ben Beregh-Ugocsa megyei cs. kir. segédbiró, 1861-ben Bereg megyei választott szolgabiró.
