Piacsek család.
Piacsek család.
Trencsin vármegye eredetileg czímerleveles, utóbb birtokos család. A czímeres nemes levelet Piacsek Miklós és György 1694. aug. 20-án I. Leopold királytól kapták, mely azon évi feria 5-ta post Dominicam 2-dam Epiphaniae Trencsin vármegye közgyülésén kihirdettetett.
Miklósnak három fia volt: Miklós, András és János, Györgynek szintén három u. m. János, József és György, kik 1723-ban a Trencsin megyei nemesi vizsgálatkor a följebbi armalis nyomán produkáltak.*
Szontagh Dán. közl.
Trencsin vármegye nemesi összeirásai a következő adatokat nyujtják a családról:
1748-ban a felső járásban laktak: József, Miklós, György, a középső járásban: András.
1768-ban Predméren: György és fiai János és Antal,
Vág-Beszterczén: Mihály és ennek fiai Mihály és János, és másik János egyedül.
1803-ban Predméren: János és Antal,
Vág-Beszterczén: János és ennek fiai János, Ferencz, Károly és Thadé, továbbá József.
Klobusiczon: József, és ennek fiai Imre, József, Antal, Károly és János.
1837-ben Predméren: János és Antal,
Vágh-Beszterczén Jánosnak örökösei: János, Károly, Tadé, József és Ferencz; és ez utóbbi Ferencznek fiai Mihály és Bálint;
Klobusiczon: Imre, Károly és János.
Ns. Podhragyon: Józsefnek fia Antal.
Mindezen adatokból azonban a család származási tábláját el nem készithetvén, csupán e töredék nemzékrend közölhető:
Antal-Miklós (Marczibányi Borbála); Kristóf cs. k. tábornok.; Miklós krassói alisp. 1778. kir. tan. 1792. 1815.; József (Podhraszky Julia); Anna (Vattay); Francziska (Kubicza János); Pál 1859.; Imre (Tresztyánszky N.); Kristóf 1862.; Antal N.-Podhragyon. Trencsini cs. k. törv. sz. elnök 1860–2.; Károly trencsini cs. k. főnök 1852. (Wachtler Mária); Szidonia (Sipeky Sándor); János gárdista 1825.; Bora (Novákyné)
E családfa élén álló Antal-Miklósnak fiai közűl Kristóf cs. kir. tábornok volt,
Miklós, 1778. jan. 7-én Trencsin vármegyétől nemesi bizonyitványt vett ki, és azt lakta helyén Krassó vármegyében publicáltatta 1782. évi octob. 15-én; a nevezett vármegyében 1788-ban alispán és kir. tanácsos volt, utóbb (1792.) a m. kir. udvari kanczellariánál udvari titoknok, innen nyugalmazva 1815-ben még élt, s egyszersmind kir. udvarnok volt. Előnevét Krassó megyei Herés-ről és Oláhság-ról irta, mely helységekre kir. adományt nyert. Fia Pál 1859-ben birja a nevezett községeket.
Józsefnek Podhraczky Juliától fia közűl János m. kir. testőr, Antal Trencsin vármegyében 1827-ben esküdt, 1832-ben alszolgabiró, 1837-ben főszolgabiró 1848-ig; a forradalom után 1850–52-ben Trencsin megyei cs. kir. törvényszéki elnök; birtokosa a nemes-podhragyai jószágnak. Testvére
Károly 1838–41-ben Trencsin vármegyei főszolgabiró, a forradalom után 1852-ben Trencsin vármegye cs. kir. főnöke volt. Birtokos Klobusiczon. Egyetlen leánya Szidonia Sipeky Sándornak hitvese.
A családból a papi pályán is kettőt találunk: János 1803-ban pozsonyi, 1808-ban esztergami kanonok lett, meghalt Pozsonyban 1809. dec. 31-én.*
Memoria Basilicae Strigoniensis 181.
József szemczi plebános, született Talloson 1782. mart. 9-én.
Flóris 1842-ben Nyitra megyében esküdt volt.
A család czímere – mint azt Piacsek János eszt. kanonok viselte – a paizs kék udvarában hármas zöld halmon fekvő arany koronán könyöklő kar, kezével egy sas-szárnyat tartva. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sasszárny között fehér galamb áll, csőrében zöld gallyat tartva.
