Pongrácz család. (Szentmiklósi és óvári).

Teljes szövegű keresés

Pongrácz család. (Szentmiklósi és óvári).
Liptó vármegye egyik legrégibb ős családa. Első tudható törzse Hauk Palkó,* ki 1230-ban kapta II. András királytól adományban Magyarfalut. Hauk Palkónak fia volt Lőrincz,* ki a családi genealogiák szerint a sajói ütközetben mint csapatvezér vett részt. Birta Magyarfalun felűl Paloucha és Sigra földét, valószinűleg még Lipche, Cseremne, és Salamonföldét is. Ennek két fia volt I. Bogomér és I. Serefil,* kik a családot viselt méltóságaik és birtokszerzéseik által mindinkább kiemelték.
Hauk Palkót Lehoczky Stemmat. II. pag. 312. cseh nemesnek irja; utánna több genealogián s könyvben is a családot csehországi eredetűnek találjuk. A liptói 1391. évi regestrumban M. Akad. Történelmi tár IV. köt. 3–42. lap. ugyan nem fordúl elő az, hogy Hauk Palkó cseh lett volna, meg lehet azért, mert az érdekelt regestrum az okleveleknek csak rövid kivonatjait adja, hanem a Liptő megyei jegyzőkönyvek szerint, midőn 1725-ben az átalános nemesi vizsgálatkor a Pongrácz és vele rokon törzsű Szent-Iványi nemzetség produkált, akkor a valószinűleg eredetiben és egész terjedelmében felmutatott okmányok alapján a megyei jegyzőkönyvekbe olvashatólag eléfordúl a család őseiről azon állitás, hogy Csehország nemesei közűl származnak. (de nobilibus Bohemiae originem trahentibus). Ezen állitást igazolni látszik a liptói regestrum szerint Bogomér főispán által 1286-ban nyert kiváltság-levél is (Tort. tár IV. 25. l.), melyet a nevezett Bogomér s fiai stb. „super exemptione de numero hospitum, et aggregatione in collegium nobilium” kapott. A hospitum szó alatt csak jövevényt értvén.
Laurentius, a liptói regestrumban eléjő Lautyni alakbna.
Némelyeknél Seraphin-nak is irva.
I. Bogomér már 1263-ban Comes czímmel fordul elő, mely czím mellett a Liptó megyei jegyzőkönyv szerint a Liptó vármegyei főispánságot kell értenünk. Ez évben kapta Bogomér a vezveresi sikságot.* 1269-ben szintén IV. Béla királytól adományban kapta a Gybe vize és Szepes vármegye határa közt fekvő puszta erdőt, melyben a turapolai és vihodnai rétség feküdt, és a vanicsi patak folyt.* Ugyancsak 1269-ben IV. Béla királytól csereadományban kapja Paloucha és Sigra földét, Nádasd földét vagy helységét,* mely királyi csereadományt 1270-ben V. István király is megerősité. 1273-ban a Gibe folyam között fekvő erdőre IV. Lászlótól nyert megerősítést. 1283-ban Lipcse, Cheremne és Salamonfölde birtokait cserélte el IV. László királylyal, kitől azokért Broboch helységet kapta;* e csereadományt átirta 1283-ban Miklós zólyomi főispán. 1285-ben királyi megerősitést nyer Nádasd, Vezveres és Magyarfalura. 1286-ban pedig fiaival ugy testvérével I. Serefillel és ennek fiaival együtt IV. László királytól de numero hospitum eximáltatik, és az ország nemesei közé soroztatik (valószinűleg már csak megerősitőleg, már előbb gyakorlatilag az ország nemesei között állván) egyszersmind Nádasd, Vezveres, Magyarfalu, Broboch, Vasich és Csorba helységek és falvak birtokaiban, valamint I. Serefilnek fiai is Szent-Péter, Szent-Miklós és Hogfalva birtokaikban is megerősítetvén.* 1288-ban IV. László királytól I. Bogomér megerősitő adományt nyert Broboch helységre is.* Ennyi királyi adományokkal tetéztetett I. Bogomér főleg azon érdemeinél fogva, melyeket IV. Béla, V. István és IV. László királyok alatt az okmányok tanusága szerint Lengyel- és Oroszországba viselt követségei és több ütközetben kimutatott hősies vitézsége által szerzett magának. Ugy látszik ezek után I. Bogomér nem sokára az élők sorából kiszólíttatott. Öt fia maradt: Miklós, Bodó, II. Bogomér, János, és Lőrincz;* a kik közűl
Történelmi tár IV. köt. 24.
Történelmi tár IV. köt. 26.
Ugyan ott 24. 25.
Ugyan ott 25.
Ugyan ott 25–26.
Ugyan ott 25.
Némely genealogiai táblák Dienest is említenek, mint karthausi barátot, de erről alapot nem lelünk.
Miklós és Bodó, testvéreik neveikben is 1298-ban a szepesi káptalan által határjárást eszközöltetvén, bobrochi birtokuk és a szepesi sz. Mária egyházi apát jószágai közt határköveket állíttattak. 1310-ben pedig ugyancsak Miklós, II. Bogomér, János és Lőrincz mester az esztergami és szepesi kanonok I. Károly királytól vásárjogot nyertek Broboch helységre nézve.* Ezen öt fiú közűl csak a három elsőnek voltak tudomás szerint gyermekei, nevezetesen:
Ugyanott 25.
Bodónak fiai voltak István és László, ezen Lászlónak fia volt Sebestyén, a ki az osztályban nyert Liptó-Szent-Ivány helységről neveztetve, a Szent-Iványi család törzse lön.
Miklósnak fia volt Pál (1339.), ennek Benedek, ki Szmrcsányi birtokáról kapta nevét, a Szmrcsányi család őse lön.*
Némely genealogiák szérint még ettől eredt volna a Serrey (?) és egyik Vida család is.
II. Bogomérnak fiai voltak Tamás és András, ki 1391-ben a Bebekféle birtokvizsgálatkor családi okmányait felmutatá, Tamásnak fia István, a ki osztályrészül Nádasdot nyerte, és a nádasdi Báan családot alapitá; a minthogy mind ezen elésorolt családok a vérközösségen felül jelenleg is közös czímerrel (koronából kiemelkedő kürt és férfi kar) élnek.
Visszatérve Lőrincznek másik fiára I. Serefilre, elmondtuk erről már, hogy 1286-ban testvérével együtt az ország nemesei közé iktattatván, Szent-Péter, Szent-Miklós és Hogfalva helységekre IV. László királytól megerősitő királyi adományt nyert; mely körülményből biztosan következtethetvén ama birtokok ősi voltára, valószinűleg vélhetjük, hogy azokat I. Serefil még atyja után osztályképen kapta. I. Serefilnek két fia volt: I. András és I. Miklós, a ki a Potornyay családnak válván törzsévé, itt csak I. Andrásnak fiairól kell szólanunk.
I. András két fiúnak lett atyjává, I. Pongrácznak és II. Serefilnek; a kik 1368-ban fiaikkal, ugymint amannak II. András, I. János és I. Péter nevezetű, emennek pedig I. Jakab és Fülöp nevű fiaikkal együtt I. Lajos királytól Szent-Miklós helységre, Jaloch melléke másnéven Hakylise, Perbenye, Thraduk, Javor és Vicaryaylise helységre uj királyi adományt nyertek, mivel pedig ezen oklevél egyik függő pecséte a boszniai határokoni táborozáskor elveszvén, uj kettős pecséte is tüzvészkor megolvadt; nevezett I. Pongrácz, ki ekkor már de Szent-Miklós (de Sancto Nicolao) neveztetett, 1368-ban I. Lajos királytól a nevezett birtokokra megerősitést és egyszersmind Sz.-Miklós helységre vásári kiváltságot nyert.*
Ugyan ott 27.
A két testvérnek I. Pongrácznak és II. Serefilnek megnevezett fiaik közűl I. András és I. Jakab 1391-ben, midőn Liptó vármegyében Bebek Imre országbiró birtokjogi vizsgálatot tartott, családaik nevében Szent-Miklós s a hozzá tartozókra nézve ama 1368. évi adomány-levéllel jogaikat igazolták. Általok a család, mely ekkor még csak a Szent-Miklósi névvel élt, két ágra oszlott; I. Pongrácztól ered a szent-miklósi vonal, mely mai napig virágzik, és II. Serefil ágára, kinek két fiát ismerjük a családi táblázatokból, ezek voltak: I. Jakab és Fülöp. Amannak fia volt III. András, ki 1424-ben unoka-öcscsével II. Miklóssal együtt Liptó megyei Andrásfalva nemzetségi birtokhelységükre vásárjogot nyertek. Andrásnak maradékiról tovább mitsem tudunk,* valószinűleg kihalt. Fülöpnek fiául János iratik, a ki atyja volt Lehoczky szerint 1. Györgynek, 2. Hedvignek előbb Somossy György, utóbb Peszeki Péter nejének, 3. Jánosnak és 4. Miklósnak, kikben II. Serefil ága elenyészett.
Lehoczky id. h. s némely család-nemzékrendi táblák – egymástól azonban különbözőleg – ezen III. Andrástól is eredeztetik a dengeleghi Pongrácz családot, azonban ezen Szatmár megyei nemzetségnek, mint okmányok mutatják – s alább látni fogjuk, a szent-miklósi Pongrácz családtól különböző eredete van.
I. Pongrácznak 1368-ban már élő fiai voltak, mint említők: II. András, I. János és I. Péter. Ezek közűl Péter magnélkül halt ki. I. János csanádi püspöknek íratik.* II. András 1391-ben a Bebek országbiró alatti birtokvizsgálatkor szent-miklósi s többi birtokaikra nézve unoka-testvérével I. Jakabbal együtt jogaikat okmányosan igazolta.*
Pray Hierarchia II. 295. lapján találunk ugyan a csanádi püspökök közt Jánost, ki 1380–1395-ben volt püspök, de családi nevét onnan ki nem tudhatni.
Történelmi tár IV. 27.
II. Andrásnak fiai voltak II. Miklós és Márton. Amazt már említők, mint 1424-ben az Andrásfalvi vásárjog közszerzőjét. Márton magnélkül halt el.
II. Miklósnak négy fia* maradt: II. Pongrácz, I. István, II. Jakab és III. János; mind a négyen magokat Sz-Miklós-ról nevezteték. Ezen négy testvér közűl III. János ága kihalt, hasonlóan II. Pongráczé is, csak hogy ez még nemzett s hagyott fiakat maga után, míg a másik kettő máig virágzó vonalaknak lett törzsévé, és pedig I. István a nemesi, II. Jakab pedig a mágnási családnak lön alkotójává.
Itt nem egyeznek meg a családfák, némelyek III. Andrásnak István fiától is származtatják II. Pongráczot és testvéreit, de kevésbé valószinűséggel. Átalában a család származási kimutatásában, – mely csupán a liptói regestrum folytán is II. Andrásig és I. Jakabig öt izen hitelesen kimutatható – épen e nemzedéknél vehető észre a tétovább homály, mely még családi okleveles kutatás várt.
A négy testvér közűl II. Pongrácz,* ki néhol eredetéről liptói-nak,* majd Berencs váráról berencsinek,* szakolczainak, legtöbbször s legállandóbban azonban szent-miklósi-nak neveztetett, az Albert király halála utáni trónkövetelési viszályok közepette emelkedett történelmi nevezetességre, a midőn a lengyel Ulászló pártján mint Giskra híve (1441.) féktelen dúlások és pusztitásai által lön ismeretes. Történetiróink legnagyobb részének állitása szerint szent-miklósi Pongrácz, Szakolczának hatalmas ura, az ország akkori zavaros állását s a felföldi folytonos háborgatásokat használva, a körülményekhez képest majd az egyik majd a másik párthoz csatlakozik, és – Teleki szavai szerint – „mindig csak rablás után törekedve… a Vágmentében hol ravaszsággal, hol erőhatalommal kiterjedett és szép birtokot szerze magának.”* Igy foglalá el Berencs, Sztrecsen és Óvár várakat, melyek közűl a két utóbbi királyi vár lévén, mint ilyen még 1439-ben Albert király által nejének Erzsébet királynénak ajándékoztatott.* Nem lehet czélja, e tárgyánál fogva úgy is terjedelmes munkának teljes életrajzokra kiterjeszkedni, melynélfogva csak azt jegyezzük meg, hogy Pongrácz az 1444-ki budai országgyülésre akkor mint Ulászló párthíve megjelent, azonban a gyülés parancsára elfogatott, és örökös fogságra itéltetett;* azonban úgy látszik királyi kegyelemből nem sokára megszabadult, és aug. 11-én már mint szakolczai kapitányt találjuk, és ez idő óta életpályája fényesebb, de nem menthetőbb szakába lépett, ugyanis a hatalmas pártfőnököt,* Hunyadi János a haza szent ügyének megnyerni óhajtván, vele szoros barátsági és szíves testvéri, mondhatni véd- és daczszövetségre lépett 1444. aug. 11-én Temesvárott.* A következő évben a Vágvidékére Ország Mihálylyal együtt II. Pongrácz is orsz. főkapitánynak neveztetett.* Azonban Pongrácz, kit a nép turóczi királynak nevezett, teljesen ezután sem változott, sőt ujabban megzavarta a felső vidékek bátorságát pusztitásai által, magára haragította Giskrát, a szentgyörgyi grófot, a császárt (Fridriket), sőt az egész országot.* Maga védelme miatt még előbbi évben az ország elébe idéztetett, de a védlevélnek sem adva hitelt, nem jelent meg. Most közelebbről szakolczai várában, melyet Schlik Gáspártól a német király emberétől foglalt el, Giskra és a szent-györgyi gróf által túlnyomó erő által szorongatva, Fejérváron az országgyülés előtt megjelent, hol Hunyadi Jánosnak, ki a vele 1444-ben kötött szövetségre visszaemlékezett, közbenjárására az ország rendei ismét megbocsátottak a szinleg megalázkodott pártosnak; ki azután is maradt az előbbinek, és 1448–49-ben a Komorovszkiféle zavarok alkalmával ismét az általa elfoglalt várakból névszerint Nyitrában Berencs, Barsban Óvár, Trencsinben Sztrecsen várakból pusztítva futotta keresztül az egész felső vidéket, sőt az itt nyert zsákmánynyal sem elégedve meg, Ausztriába, Morva s Lengyelországba is becsapva, dúlt, tüzzel vassal adót zsarolt, és az egész környéket rettegésbe hozta, sőt vakmerősége által elragadtatva, maga s társai nevében Fridrik római királynak egyenesen hadat izent.* Megfékezésére úgy az országban, mint kivül főleg Fridrik által ismét intézkedések tétettek. Fridrikkel 1448. aug. 5-én kelt szerződésben kiegyezett, de szavát ekkor sem tartá, miért 1450-ben Fridrik részéről Cillei Ulrik által Szakolczába ismét keményen megszoríttatott, és ekkor ismét Hunyadi által, – ki az ország belső lecsendesitését szivén hordá, szabadíttatott meg,* miután kérelmére ez Pongráczért a kezességet magára vállalta. Igy folyt Pongrácz élete mind végig. Hunyadi János halála után a Hunyady ház, hogy a hatalmas pártfőnökkel, ekkor már liptói főispánnal, kiért annyiszor már kitette magát, érdekeinek teljesen (Mátyás király érdekében) a király-választás alkalmára megnyerje, ujra véd- és dacszövetséget kötött, miért is az özvegy Szilágyi Erzsébet és testvére Szilágyi Mihály 1457. april. 14-én kötelezték magokat, hogy szent-miklósi Pongrácznak s fiainak III. Pongrácznak és Venczelnek (máskép László)-nak, továbbá III. Pongrácz testvéreinek II. Istvánnak, II. Jakabnak és III. Jánosnak felejtvén minden viszálykodást, Berencs, Sztrecsen, Óvár várakat Zsolna városával együtt visszaadandják.* Ezek után – úgy látszik – Pongrácz csakugyan a Hunyadi ház érdekében állandóan működött, sőt ennélfogva a nevezett Szilágyiak neki ujabb azon évi julius 20-án a legkeményebb eskü és irtózatos átkok alatt amaz igéretét és védelmi szövetségét megerősítette.* Az 1458. jul. 13. pozsonyi gyülés végzésénél fogva meg is kapta Pongrácz családja Erzsébet királynétól Sztrecsen és Óvárt,* melyeknek eképen a család törvényes uton birtokába jutott. II. Pongrácznak a megnevezett két fia maradt: Venczel és III. Pongrácz Berencsnek urai, kik 1508-ban éltek, de mag nélkül halván el, II. Pongrácz ágát sirba vitték.
Többeket azon körülmény hozott tévedésbe ezen II. Pongráczra nézve, mivel korában egy másik Pongrácz erdélyi vajda, a Hunyadi ház rokona is szereplt; de ez utóbbi mindég de Dengeleg, az előbbi pedig de sz. Miklós iratik; s bár sz.-miklósi Pongrácz-czal szövetségre is lépett a Hunyadi ház, mint akkor másokkal is történt, de őt soha vérségének nem nevezte.
Engel Gesch. III. 48.
Szalay M. orsz. tört. III. 80.
Teleki Hunyadiak kora I. 373. Engel III. 48. 67. Szalay III. 50. 109.
Ugyan ott X. 43. lapon az oklevél.
Teleki I. 373.
Lehoczky és családfák szerint Szilágyi Anna lett volna, Szilágyi Erzsébettel Hunyadi Jánosnéval egy testvér, de erre okmányos adatunk nincs, sőt erről Szilágyi Erzse 1457-ben Pongráczban kötött szerződésben sem szól, s atyafiának sem nevezi. – Lehoczky őt teljesen összetéveszti az erdélyi vajdával dengeleghi Pongrácz Jánossal.
Lásd az oklevelet Fejér, Gennus, incunabula et virtus Joan. de Hunyad. pag. 63., hol magnificus czímmel jelöltetik.
Teleki I. 468–469.
Ugyan ott 504.
Ugyan ott II. 109.
Ugyanott 130–132. és X. 237. 276.
Az oklevél Kaprinai Diplomatar. I. 197–199. közölve.
Fejér, Genus, etc. Joan. Hunyadi 234. lapon közölve az oklevél. Lásd Teleki II. 522.
Engel, Geschichte III. 210.
II. Pongrácz többi testvéreiről azon kivül, mit rólok az 1458. évre a Szilágyiakkal kötött szerződésre vonatkozólag említettem, még a következőket tudhatni:
III. János a Hunyadi ház híve, és egyik jeles vezére volt, kinek Rozgonyi Sebestyénnel együtt 1459-ben I. Mátyás király oklevelileg kikötötte, hogy mindaddig, míg Fridrik császár és egyéb versenytársai ellen hadakozni fognak, évnegyedenkint négyezer forint zsoldpénzt fizetend.* A családfák szerint Zay-Ugróczon lakott. Egyebet róla nem tudhatni. A családfai jegyzetek szerint 1483-ban Mátyástól kegyelmet nyert. Magnélkül múlt ki.
Kaprinai, Diplom. II. 356. az oklevél olvasható.
I. István szintén csak de Szent-Miklós irta magát, 1447-ben már nős volt, feleségül a Turócz megyében Blatnicza várában székelő Neczpáli Lászlónak leányát Neczpáli Cziczellét a Corbaviai grófnénak Neczpáli Zsófiának nővérét birta.* 1474-ben kir. adományt nyert a családfai jegyzetek szerint, de mire, azt meg nem mondhatjuk. Nejétől Neczpáli Czecziltől egy fia maradt IV. Pongrácz, kitől a Pongráczok nemesi ága leterjedt, kiről azonban a családfa közlése után fogunk emlékezni.
Teleki X. 203. lapon oklevél. Tehát nem Lazan Zsófia, mint egy családfán áll.
II. Jakabról csak annyit mondhatunk, hogy a Szilágyiakkal 1457-ben kötött szövetséglevélben említetik. Egy fia volt III. Miklós, kinek ivadékától a Pongráczok mágnási ága ered; mielőtt azonban a két fővonal két törzséről IV. Pongráczról és II. Miklósról adatainkat közölnénk, lássuk egymás után a család leszármazási táblázatát:
Hauk Palkó 1230.; Lőrincz 1241.; I. Serefil 1283. 86.; I. Bogomér 1286. főispán.; Bodó 1286. 93.; I. Miklós 1286. 1310.; II. Bogomér 1286. 1310. Lőrincz eszterg. kanonok 1310.; János 1298. 1310.; István 1339.; László; Sebestyén a Szent-Iványiak törzse.; Pál 1339.; Benedek a Szmrcsányiak törzse; Tamás 1339.; István Baán cs. törzse.; András 1391.; I. András 1299.; I. Miklós 1286. 1323. Pottornyai cs. törzse.; I. Pongrácz 1368. Sz.-Miklós; II. Serefil 1368.; II. András de Szent-Miklós 1372.; I. János csanádi püspök 1368.; Péter 1368. †; I. Jakab 1368. 94.; III. András 1424. vásárjog. †; Fülöp 1386.; II. János; II. Miklós 1424. vásárjog.; Márton. †; II. Pongrácz de Sz.-Miklós liptói főispán 1440. 1458.; III. Pongrácz 1508. †; Venczel 1508. †; I. István 1457. 74. (Neczpáli Czeczil); IV. Pongrácz bajmóczi kapit. 1508. (Majthényi Marg.); Folyt. VI. táblán.; II. Jakab 1457. 74. (N. N.); III. Miklós kir. udvarn. 1508. pallósjog. (Korlátkői Kata); Folyt. II. táblán.; Margit (Majthényi János)
II. tábla
III. Miklós, ki az I. táblán. kir. udvarnok 1508. pallósjog. (Korlátkői Kata); Gergely.; I. Gáspár Óvár ura 1548. 70. (Szunyogh Bora); Bora (Borsiczky János); I. Kristóf elesett 1562.; Jeremiás (Forgách Klára); Mária (Vizkeleti Istv.); I. Ferencz †; I. Dániel 1560–1591. 1608. báró † 1616. (Majláth Anna); Fridrik 1575. 88.; Zsuzsa (Syrmiensis Teodor); András. †; Bora.; IV. János (szlavniczai Sándor Erzse); Bora (Révay Ferencz); Ilona.; Erzse 1633. végrend. (Justh Andr.); II. Dániel (1. Révay Erzse 2. Dubinszky Erzse); Mihály (Kerekes Erzse); László. †; Julianna (1. b. Luzénszky Sámuel 2. Lapsánszky János); György váczi püspök 1669–1676.; III. Dániel †; II. Ferencz 1690. (Dessewffy Anna); István (Lengyel Kata); Erzse (Majthényi Ferencz); Judit (Matyasovszky Menyh.); Zsófia (1. Mednyánszky Mihály. 2. Rajmann Mátyás. 3. Mérey Zsigm. 4. Szulyovszky Istv.); Anna (Zmeskal György); Ferencz 1690. báró (Zay Krisztina); Folyt. III. táblán.; Ádám. †; Imre phari cz. püsp. † 1724.; János 1690. báró (Rutkay Magda); Folyt. V. táblán.; Gáspár ezredes (Révay Julianna); Folyt. IV. táblán.; Mária (Althan Mihály); Éva (Majthényi Pál); Anna (Haczai János); Zsuzsi (Kisfaludy Mózses); Eszter (Apponyi Miklós)
III. tábla.
Idősb. grófi ág.
Ferencz, ki a II. táblán. 1690. báró (Zay Krisztin); István (Kruspér Éva) †; Antal (Racsai Anna); Mihály (Majthényi N.); Ignácz (Jaklin Bora) †; Antonia †; Antal †; András; Mária (Apponyi László); András gróf 1762. (gr. Forgách Kata); Antal sz. 1766. † 1837. (Motesiczky Anna); Karolina (b. Pongrácz Károly); Julianna (gr. Berényi Zsigmond); Tekla (Motesiczky János); Ádám † 1826. (Zerdahelyi Teréz); Anna (Bossányi István); Erzse (b. Lengyel Gáspár); Rudolf sz. 1798. cs. kir. kam. (gr. Pongrácz Szidonia); Kajetán †; István sz. 1836.; Adolf sz. 1837. udvardi káplán.; Edvárd sz. 1840.; Gusztáv sz. 1841.; Ludmilla sz. 1845.; Mária (Motesiczky István); Franciska (gr. Nyáry Károly); Vinczentia (gr. Nyáry Edvard); Szidonia (gr. Pongrácz Rudolf); stb.
IV. tábla.
Ifjabb grófi ág.
Gáspár, ki a II. táblán. ezredes (Révay Julia); Gáspár 1743. gróf lett (b. Hörmeck Anna, kitől 24 gyerm.); Eufrozina (Szent-Iványi Mih.); László †; József. †; Ferdinánd cs. kir. kam. † 1798. sept. 6. (gr. Szirmay Kata); Bálint cs. kir. kapit. volt testőr (b. Révay Mária); Nep. János sz. 1763. † 1845. cs. kir. kam. (1. gr. Andrássy Kata 2. b. Barkóczy Zsuzsi); Bora (b. Révay Károly).; 1-től Károly †; János sz. 1789. † 1843. cs. k. kam. helyt. tan. (Palásthy Janka); 2-tól Arnold sz. 1810. cs. k. kam. (Hackenau Karolin); Eugen sz. 1813. ezredes (Lónyai Vilma); István sz. 1814. † 1845. (Kállay Jozéfa); Ferencz sz. 1817. cs. kir. járásbiró (gr. Normann Ehrenfels Karolina); Mária (b. Weisz Fülöp); Szerafin alapitv. hölgy.; Irma sz. 1848.; Eugen sz. 1853.; Ilona sz. 1843.; Anna sz. 1844.; Béla sz. 1843.; Mária sz. 1844.; Dániel sz. 1841.; György sz. 1845.; Paula sz. 1846.; Frigyes sz. 1850.; Eugenia sz. 1852.; Kelemen sz. 1853.; Konstanczia sz. 1826.; János sz. 1830. n.-váradi pap.; Károly sz. 1831. katona.; Karolina sz. 1835. alapit. hölgy.; Gizella sz. 1837.
V. tábla.
A bárói ág.
János a II. táblán. 1690. báró (Rutkay Magda); József 1723. 1750. Szobotiston lakott (1. Tarnóczy Julia 2. Sándor Mária); 1-től Imre 1791. kapitány (b. Luzénszky Franciska); 2-tól János 1791. (Jankovich Krisztina); János (b. Fischer Janka); Magdolna (Jankovich József); József sz. 1772. † 1843 (gr. Péchy Mária); János sz. 1793. † 1850. (b. Fischer Amália); Péter †; Lajos sz. 1798. katona (Csák Anna); Vilma (b. Schneider József); Eleonora (gr. Forgách Kálmán); Gusztáv.; Janka (Szily István); Emilia (b. Pongrácz Sándor); István Patvarczon (1. b. Stürkh N. 2. Jezerniczky Kata); 1-től több gyerm.; Sándor (b. Pongrácz Emilia).; Mária.; László.; Imre (b. Moravecz Fáni); Fáni (b. Bekenzelt); Jozefa.; József Bicsiczen katona (Körmendy Krisztina); Jusztina (Körmendy Istv.); Tadé Beczkón (gr. Forgách Anna); Zsófia.; Zsigmond.; Pál.; Károly lak. Iványon (1. Pongrácz Kar. 2. b. Moravecz. N.); Julianna (Zerdahelyi György).; Miklós.; Teréz.; Fáni.; Szidonia.; Krisztina.
VI. tábla.
Nemesi ág.
IV. Pongrácz, ki az I. táblán. bajmóczi kap. 1508. (Majthényi Margit); IV. Miklós 1548. liptói alispán (Révay Erzse); I. Péter osztoz. 1551.; Folyt. XI. táblán.; I. Máté (v. Mátyás) 1548. 51. (1. Plavnai Horváth Hedvig 2. Palugyai Ilona); Folyt. XIII. táblán.; László †; Zsigmond; György (Plathy Dora); Folyt. VII. táblán.; Kristóf alispán (Baán Zsófia); Folyt. IX. táblán.; István (Doboza Luczia?); László (Palugyai Dora); Miklós; Zsigmond; András; Gábor †; Miklós †; Mátyás †; György (Luby Bora) †; Menyhért 1691. jesuita †; János (Ujlaki Judit); Éva (Bohus Dániel); János (Dessewffy Zsófia); Simon †; József (1. Driesch N. 2. Szent-Iványi Mária); 1-tól János főhadnagy; 2-tól Tamás; József Gömörben; Miklós Balogfalván.; Gedeon Balogfalván.
VII. tábla.
György, ki a VI. táblán. (Plathy Dora); János 1624.; György; Ferencz; Sámuel (Bulyovszky Magda); Szaniszló; Anna; János (Turánszky Zsuzsa); Sebestyén; Gábor; János; Menyhért †; György (Székely Bora); Márton szepesi kanon.; Benedek; Mátyás; Márton †; Benedek; Pál; Sebestyén; György †; Ferencz †; Sándor; Mátyás (Jancsó Krisztin); Sámuel (Bene Klára); Sándor; Pál; Józseás; Sámuel; Pál; Sámuel †; Ádám †; Pál; János; Sámuel (Görgey Zsuzsa); Folyt. VIII. táblán.; Imre; Gáspár †; Imre †; Mátyás Váradon püsp. jószág igazgató (1. Simonyi Erzse 2. Kende Róza); András; Mihály; 1-től János bihari jegyző (1. Csernyánszky Julia 2. Baranyi Magda); 2-tól György † 1796. bihari főjegyző szabolcsi alisp. sélyei kam. igazg. (Héber Róza); Mátyás bihari főjegyző temesi tbiró.; Magda (1. Barányi Miklós 2. Fekete ezredes); Klára † 1806. (1. Beliczay József 2. b. Kosztolányi László); Fáni (1. Béra Mihály 2. Száraz Mihály).; Róza (pribéri Jankovics János).; 1-től Julianna (b. Dessewffy Károly); 2-tól Teréz (Dessewffy Ignácz).
VIII. tábla.
Sámuel, ki a VII. táblán. (Görgey Zsuzsi); Zsigmond; György; György (Suhajda Bora); László (Lubi Teréz); György; Farkas (Patornyay Kata); Jónás.; Dániel (Párniczky Eszter); Sándor (Pongrácz Teréz); Lajos kir. testőr.; Dienes † 1850. (Péchy Berta); Adeodat (Pongrácz Vilma); Aladár.; Albert.; György.
IX. tábla.
Kristóf, ki a VI. táblán. alispán (Baán Zsófia); János (Akay Kata); István 1624.; Ferencz † 1670.; Dániel; Gábor; Kristóf (Görgey Zsuzsa); Márton †; Kristóf; István; Gábor; Gábor; Pál.; István; József; András; Ferencz; Sándor; Gáspár 1690. (Terchy Judit); Folyt. X. táblán.; Ádám katona † 1738. jan. 7.; László; Sándor †; Jakab †; Ferencz. † 1786.; István jezsuita; Gábor.; György (Prusinszky Erzse); György; Dániel; Dániel; József †; N. (félszemü).; István; István.
X. tábla.
Nógrád-Honti ág.
Gáspár 1690. ki a IX. táblán. (Terchy Judit); János; Mária †; Ferencz Pribelyen (Tihanyi Bora); Péter; Pál; László 1727. 35. (Mesko Anna); Zsófia (Ebeczky István); Mária (Sárközy Gáspár); Sámuel 1743. (Mesko Éva); Jób; Pál †; Zsófia †; Erzse (Tattay Imre); Pál (Plathy Janka); Pál †; Boldizsár Nógrád v. tbiró (1. Szulyovszky Anna 2. Dubraviczky Antonia); József katona †; János †; Janka (Cseryné) †; Sámuel (Tarcsányi Judit); József (Szedlenics Bora); Imre †; Sámuel Gyürkiben lak. 1861. volt esküdt; Miklós v. honvéd Pribélyen (Klementisz Erzse); Teréz †; Sándor †; István †; Mari.; Emma.; Ilka.; Sándor † 1861.; Miklós.; 1-től Antal nógrádi főszbiró és kam. igazg. üln. N. N.; Ede.; N. (Horváth Valér); Alajos †; Ferencz alügyész.; Károly nógrádi alispán 1861. (Dubraviczky Apollonia).; Tivadar (Plathy Ágnes); Julianna † (Egry Fer.); Ádám Lóczon.; 2-tól István.; Zsuzsi (b. Buttler Henrik); Paulina.
XI. tábla.
I. Péter, ki a VI. táblán. osztoz. 1551.; V. Pongrácz (Palugyay Zsófia); Ferencz 1541. (Szunyogh Polex); Folyt. XII. táblán.; Péter 1621–46. liptói alispán (Mocsáry Anna); György vagy Gergely; László; Magda (Palásthy Mihály); Zsófia (Bohus Dániel); Anna (Ujfalussy Pál); Pál 1624.; Menyhért †; Menyhért †; Ung-Szatmári ág.; Ferencz Ung várm.; Ferencz 1770.; Ferencz; Ferencz alispán.; Pál 1700. 1711. Szatmárban; László † 1769.; Pál †; László sz. 1750. † 1813. kapitány lak. Kis-Szekeres. (Spielenberg Fruzsina); Imre †; Teréz sz. 1788. † 1846. (1. Bányafy 2. Ilosvay Sándor); Károly sz. 1790. † 1847. (Ilosvay Fáni); József sz. 1792. † 1854. Csabolczon (Izsák Erzse) †; Imre sz. 1794. † 1836. fő sz. biró (Osváth Erzse); László sz. 1796. nyug. kapit. Darnón; Mária (Csomay Pál); Lila (1. Csomay Pál 2. Gáspár Fer.); Gejza sz. 1828. (Vetési Kata †) Piemontban; Imre.; Gyula.; Ilona.; Izabella.; Erzse.; Eduard sz. 1812. † 1851.; Sándor sz. 1817. † 1848.; Alajos sz. 1820. v. honvéd Tatárfalván; Károly sz. 1823. † 1860. honvéd, szinész (1. Lipcsey 2. Dercsényi)
XII. tábla.
Ferencz, ki a XI. táblán. (Szunyogh Polexin); Ákos (Radvánszky Anna); VI. Pongrácz 1624. (Joob Dora); István †; Mátyás †; Jeremiás 1624. (Palugyay Zsófi); Miklós; Jónás; Sándor; Mátyás †; Imre †; György; Mihály †; Károly; Miklós; István; János (Szent-Iványi Klára); Márk 1860. Andrásfalván; János; Péter; Gergely (Fuhrmann Janka); Fédor Andrásfalván 1862. (Schneider Ludmilla); Egyed.; István.; Imre † 1853; (Pongrácz Klára); Frida (Majláth Sándor); Antonia hajadon Andrásfalván 1862.; Kamilla † (Horváthné); Xaveria (Pongrácz Bonaventura)
XIII. tábla.
I. Máté, ki a VI. táblán. 1548. 51. (Plavnai Horváth Hedvig 2. Palugyai Ilona); Mihály †; András Péterrel cserél; Péter 1570. (Szent-Iványi Zsófi); Folyt. XIV. táblán.; I. Mihály (Drabeczky Margit); Folyt. XV. táblán.; Ferencz; Ferencz; Farkas; György; 2-tól János 1601. (Dávid Kata); Folyt. XVIII. táblán.; Bora; Pál; Pál; János; Ignácz; István †; András; András; István; Mihály; Ferencz †; Sándor; Pál; József †; Erzse (Visnyovszky Ádám)
XIV. tábla.
Péter, ki a XIII. táblán. 1570. (Szent-Iványi Zsófia); Benedek (Tarnóczy Kata); Kata (Mocsáry Balás); II. Máté 1621. 1634. hajnácskői kapit. (Baán Anna); Péter 1653. alispán 1680. (grad. Horváth Anna); Imre; Gáspár (Joob Éva); Menyhárt (Báan Judit); Gáspár (Szent-Iványi Magda); Péter; András; Kristóf; Ferdinánd; Boldizsár kapit. 1724. (Reviczky Erzse); Márton (Rédey Mária Erzse); Boldizsár sz. 1737. követ ar. sark. (1. Bohus Kata 2. Dacsó Apolló); Gábor alezr.; Mihály ezredes; Imre alisp. kir. tan. (1. Johny Bora 2. Potornyay Róza); János (1. Potornyay Ter. 2. Pongrácz Anna 3. Szirmay Anna); 1-től Éva (Földváry Károly); Lajos; József; András (Jósa N.); Tamás; Tamás; Miklós (Podhorszky Ágnes); Miksa; Gedeon
XV. tábla.
I. Mihály, ki a XIV. táblán. 1590. cserélt (Drabeczky Margit); Miklós; János; Pál †; Imre †; Mihály (Nedeczky Erzse); Fridrik; János; Oktáv; Márton †; Gáspár; György; Pál †; Ráfael; Miklós; Ferencz; György; András; János; János; Mihály.; András (Vály Erzse Perényi Zsófia); Kristóf abauji alispán (Bohus Zsófi); Boldizsár †; Márton †; Károly †; János †; Ferencz †; Ferencz Komjáthiban (Horkovics Teréz); János pap; András.; György (Barna Mária); Ráfael nőtlen; Antal.; Márk (beteg); Ferencz pozsonyi kamar. tan.; Ádám.; Athanáz.; Imre.; Imre; József.; Bernát kapit.; András 1665–1729. (Baros Éva); Erzse (Majthényi Mihály); Mária (Apponyi László); József 1728. 1798. (Kellio A. Mária); Folyt. XVI. táblán. Veronika 1742. (Ordódy János);
XVI. tábla.
József, ki a XV. táblán. 1728. 1798. (Kellio A. Mária); Honti és Trencséni ág.; József † 1722. kir. udv. trencsényi főszbiró (Ugronovics Julianna); Folyt. XVII. táblán.; A. Mária (Turcsányi Imre); Bora (Ordódy Károly); Márta (Baros Ignácz); Ádám Hontban † 1807. (Gál Teréz); Magda.; Fáni.; Peregrin † 1837. mart. 3. honti főútbiztos (Simonyi Juliána); Borbála † 1829 (Stummer Ignácz); Joachim honti fszbíró Pesten † 1831. (Fogarassy Mária); Izabella (1. Kókay N. 2. Fadgyas Rezső); Szidonia (Udvardy Antal); Zsigmond † 1855. (Kabzán Mária); Kálmán Deménden † 1853. nov. 21.; Irene sz. 1818. † 1854. (Végmann cs. kapit.); Móricz sz. 1820. v. honvéd nős; László sz. 1822. v. honvéd lak. Mecklenburgban; Róza szül. 1821.; Aglája sz. 1824. † 1855. (Román Kálmán cs. főhadn.); Paulina sz. 1826. † 1853.; György sz. 1831. † 1852. honvéd tiszt.
XVII. tábla.
József, ki a XVI. táblán. † 1822. kir. udvarnok (Ugronovics Julianna); István honti tbiró † 1832. (1. Misics Polex. 2. Okolicsányi Klára); János alezr. † 1840.; Gáspár trencsini alispán s törvsz. elnök (Jankovics Mária); Vincze tbiró † 1844. (Jankovics Mária); Jozefa † 1842. (b. Szobek Károly); Fáni (b. Pongrácz Lajos); Zsófia † 1860.; Julia † 1847.; Jusztin trencsini tbiró † 1856. (Fogarassy Jozéfa); Géza sz. 1842.; András sz. 1843.; Stefánia † 1861. (Schmialovszky Sándor); Julianna sz. 1830.; Sándor cs. tengerész † 1850.; Guidó gverilla kapitány Amerikában; Lajos Kő-Porubán képviselő 1861.; Miklós v. honvéd (b. Bakonyi Ilka); Béla sz. 1861.; Gabriella.; Natália (Baros Antal); István † 1854.; Ilka (Rudnay Frigyes); Berta † 1858.; 1-től Valburga (Fogarassy Sándor); 2-tól Gyula főszbiró † 1861. (Wagner Róza); Lajos sz. 1815. hont főjegyző lak. F. Tur. (Nedeczky Emma); Anna sz. 1817.; Szindonia sz. 1819. (Grünvald Sándor); István sz. 1821. honvéd őrnagy (Pákozdy Róza); Sándor sz. 1824. huszár őrnagy; Mária sz. 1825. (Lipthay Frigy.); Aladár sz. 1859.; Lenke sz. 1860.; Sarolta sz. 1849.; Jenő sz. 1852.; Béla sz. 1856.; Dezső sz. 1857.; Emma sz. 1859.
XVIII. tábla.
János, ki a XIII. táblán. 1601. (Dávid Kata); Mátyás; Péter †; András 1640. (Pottornyay Erzse); János †; Ilona (Abaffy Zsigm.); Dániel †; András 1664. †; Márton 1664. (1. Szent-Iványi Anna 2. Ugray Anna); Dániel 1664–1700. (Kiszely Zsófia); Folyt. XIX. tábl.; Mátyás 1664–1692. liptói alisp. (Szent-Iványi Judit); Pál 1663. †; György 1730 báró kanczel. ref. (Keresztury Kata); Krisztina (b. Vay Ádám); András (Vass Kata); Mátyás.; András alnádor 1750. (Okolicsányi Kata); János; László; Éva (b. Péterffy János); Pál kapitány (Kendeffy Kata); Kata (Szentpály József); György.; Judit (Vér Mihály); Gáspár (Kendeffy Kata); Pál kapit. †; György.; Boldizsár (Sarádi Anna); József (Eperjesi Veronika); Béla † 1849.; Ferencz.; János.; Pál (Cserényi Judit); Karolina.; Klára (Alsó Farkas); Dániel; Károly.
XIX. tábla.
Dániel, ki a XVIII. táblán. 1634–1700. (Kiszely Zsófia); János; János; László; Gáspár esztergami kan. † 1766; Ferencz liptói alisp. (Szent-Iványi Erzse); György.; László honti alisp. k. tan. 1789. ker. t. eln. (Tahy Antonia); Gáspár.; Dániel.; Antal kir. udvarn. Kamarai igazg. 1791. (Magócsi Ágnes); II. Antal (Szent-Iványi Kata); János.; Ferencz (Seldmayer N.); Sebestyén törsz. üln. Kassán 1860.; Elek nyug. kapit. † Lemberg.; Alajos lak. Andrásfalván (Borló Kata kitől 15 gyerm.); Károly nyug. főhadnagy; Antal cs. k. szbirói segéd; Ferencz Eperjesen, volt honv. örn. (1. Pichler Teréz; 2. Kurfely Georgina); Arnold lak. Tamásfalv. (Zatureczky Sarolta); Auguszt negyedi plébán.; Bonavontura lak. Gyöngyös (Pongrácz Xaveria); Bálint Tornában szbiró; Erneszt Kassán (Rezelly Hermin); Kornél Andrásfalván nőtlen; Lázár*) Zólyomb. (Turcsányi Eulália); Zoltán.; Péter liptói főügyész és primat. főügy. † 1851. (Kubinyi Jozefa); Adolf pap; Kázmér komármi főszbiró (Pongrácz Klára); Emil Andrásfalv. (Szent-Iványi Jozéfa); Farkas †; Klára (Pongrácz Imre) a XII. táblán.; Emanuel Hontban (Missicz Luiza); Hermina (Szent-Iványi Imre); Celesztina (Keszlerffy Károly); Péter 1862. Mikolán (Selymessy Janka); Sándor.; Mari.; Jerta.; Zsigmond.; Kázmér.; Etelka.; Emil.; Anna.; Mária.; Gejza.
*) Ezeknek testvéreik még: Szidonia. Paulina, Karolina. Luiza Porubszky Sámuel özvegye, a kik élnek; a 15 gyermekből négy meghalt.
 
Ezekből áll a terjedelmes család nemzékrende, egy terebélyes fa, melynek hajtásai az ország legtöbb megyéjébe szétágaztak, lehozva a mai nemzedékig, s teljesen s jóhiszeműleg összeszerkesztve, a mennyire ezt az előttem fekvő táblázatokról lehetséges volt.*
E családi táblázatok is IV. Pongrácz fiaitól s unokáitól kezdett izek s zármaztatásainál egymással a legszembetűnőbben ellenkeznek, mely ellenkezéseknek végleges bíztos kitisztázását csak hitlees családi okmányok összevetése eszközölheti.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages