Rakovszky család. (Nagy-rákói és Kelemenifalvi és nagy-selmeczi.)
Turócz vármegyei eredetű igen régi törzsökös nemes család, elszármazva az ősi fészekből több, nevezetesen Liptó, Zólyom, Árva, Hont, Szatmár, Heves, Nógrád stb. megyékbe is. Eredete a XIII. század elejeig terjed fel. Első ismert gyökeik Márton udvari káplány és testvére László, kik a sajói szerencsétlen ütközet után a király, IV. Béla kiséretében voltak. Hűségök jutalmául ezek IV. Béla királytól 1245-ben kapták Turócz vármegyében Rakov vagy Zanasan földjét.* Ezek tulajdonképen a Jeszen családból valók voltak, és nemességöket III. László király már 1204-ben megerősítette. A nevezett Rakov földjét azonban tőlök nem sokára Loránd, Urinnak bátyja (frater) hatalmaskodólag elfoglalván, azt 1283-ban IV. László király nekik ujra visszaadatta.* Lászlónak fia László 1286-ban azon földnek egy részét eladta Latibor fiának Jakabnak.*
Regestrum de Turócz, Engelnél Monumenta Ungarica p. 84. Bel. M. Notit. nova Hung. II. 339. Katona, Hist. critica V. pag. 1075. és a családi levéltár.
Ugyan ott.
Családi levéltár, és Regestr. de Tur. pag. 93.
1363-ban I. Lajos király Rakói Mátyásnak, Rakói Pál fiának (Rak et Paulus filii Mathie de Rakov) nemességét megerősité.*
Családi levéltár és Regestr. de Turocz, u. ott. pag. 93. ez utóbbi szerint Rak és Pál voltak Mátyásnak fiai: „Rak et Pauli filiorum Matthiae” és Bel id. h. 339.
1356-ban (Sabbatho prox. ante fest. b. Jacobi ap.) Rakovszky Miklósnak (Nicolai de Rakov) fiai Pál és Demeter magok és testvéreik Jakab, János és Lőrincz neveikben is egy részről, és András, Rakói István fia maga és Pál, valamint István, Miklós fia nevében is más részről birtokcserélői szerződésöket a sz.-benedeki convent előtt bevallják.*
Családi levéltár, és Regestr. de Turócz p. 93.
1399-ben Lőrincz, Rákói Pál fia, Márton, Jakab és György fiai neveikben, Pétert, kis-rakói Pál fiát kis-rakói birtokrésze eladásától eltiltja a turóczi convent előtt, (Feria 3. prox. post festum Epiphan. Dom.)*
Családi levéltár Rakovszky István közlése szerint.
1414-ben Zsigmond király meghagyja a turóczi conventnek, hogy Jakabot, Rakovszky Lőrincz fiát, a kis-rakói birtok iránt kis-rakói János ellen támasztott pörében idézze meg, és az ügy megvizsgálására Tarnóczy Márk fiát Jánost, nagy-rákói Tamás fiát Istvánt vagy pedig Valentfalvy Lászlót küldje ki.*
Ugyan ott.
1410. körül született rákói és kis-jeszeni II. Mátyás, kinek atyja szintén Mátyás volt (Mathiás Matyasovich de Rakov et Kis-Jeszen). Ezen II. Mátyás Turócz megye alispánja volt és állitólag 1496-ban halt meg. Ettől kezdve a család leszármazása ízről ízre lehozható, mint ezt a következő táblázatok mutatják:
I. tábla.
Mátyás † 1496. turóczi alispán; I. György † 1565. alnádor; I. Simon blatniczai várkapit.; I. János turóczi alispán 1565.; I. Menyhért; I. István kapit.; Lőrincz; Jeromos; Mária.; I. Albert (Kiszely Anna); I. Miklós Csehországba költöz. (Salome); Dorottya (Beznák György); II. Mátyás.; I. Márton turóczi alips. 1574. és kamar. tanácsos (Krivay Dora); Bora (Kubinyi Gáspár); Dávid.; Dora.; I. András (Szmrecsányi Margit); Folyt. a köv. lapon.; Anna (Szmrecsányi János); II. János likai kapit. 1588. (Pottornyai Margit); Folyt. a IV. táblán.; II. Miklós.; Zsófia (Zmeskal Gábor)
I. András, ki az előbbi lapon. (Szmrecsányi Margit); Zsófia (Rutkay Mihály); II. András posthunnus (1. Baan Kata 2. Rutkay Fruzsina); Kata.; Ilona.; III. János (Kubinyi Ilona); II. György (Dubszky Katalin) Kata (Detrich Ferencz); Ilona (Zolnay Péter); Zsófia (Révay Zsigmond); II. Menyhért turóczi követ † 1707. Ónodon (Huszár Klára); Folyt. II. táblán.
II. tábla.
II. Menyhért, ki az I. táblán. turóczi követ † Ónodnál 1707. (regóczi Huszár Klára); Sára (1. Ilovay Pál 2. Akács György); Imre (Korossy Mária); Magdolna 1723. (Marsovszky Gábor); Mihály orszbir. jegyz. (Gosztonyi Klára); Ignácz.; Miklós (Szögényi Zsuzsa); István kapitány (Zombory Ilona); Antal. †; Gábor. †; Gáspár (1. Beniczky Angelika 2. Révay Emerika);
Folyt. III. táblán.; Mária.; János kapit. (Tarko Anna); József.; Teréz.; István őrnagy; Antal; András.; Farkas (Nagy Kata); Emerenczia; Lőrincz; Boldizsár †; III. Menyhért (Balczer Apollónia); László †; Ferencz; Kata (Sántha Ágost.); Karolina (Nemák Imre) 1862.; János zólyomi plébános; Kata (Farkas); Amand. †; Antal lak. Berzcel. (N. N.); Angelika (Paczolay Pál); Antonia †; Kálmán † 1853.; Valéria (Pogány János); Oktavia (Schindler Ödön); Amália (Piry János); Gejza.; Mária.
III. .tábla.
Miklós, ki a II. táblán. (Szögényi Anna); Flórián Turócz v. jegyző; József †; Mihály †; József Kis-Hont v. alispán; Klára; Ferencz †; György piarista; Elek 1787. 1815. szatmári alisp. ker. tábl. ülnök (Plathy Zsuzsa); Bora (Morócz István); György (1. Halassy Emer. 2. Koller Anna); Folyt. VII. táblán.; Alajos sz. 1782. nov. 28. barsi plébános.; József gömöri főszbiró 1829. (Török Janka); Pál †; Ferencz †; Anna †; Ágoston turóczi főszbiró 1827–42. (Beniczky Margit); Flórián †; Adolf turóczi főszbiró 1827–32. (Detrich Czeczil); Amália.; Lajos †; Emilia †; Móricz †; Oktavia †; Vilma †; Ferencz.; Ferdinand.; Károly (Vagyon Judit); Konstanczia.; Mária (Keviczky); János (b. Mausburg Angel); Izabella.
IV. tábla.
II. János, ki az I. táblán. (Pottornyay Margit); Ferencz (Tholt Bora); IV. János (Kubinyi Anna); Folyt. V. táblán.; Péter (Kubinyi Kata); János (Ordódy Anna); László (Sembery Mária); Imre (Rajcsányi Anna); Menyhért †; Zsuzsa (b. Szobek); Magdolna (Lissovényi Sámuel); Péter (Kisfaludy Kata); Sámuel kapit.; János; Elek (Detrich Janka); Kata (Prónay László); Bora.; Márton tábornok 1812. báró.; István alispán (Draskóczy N.); Sándor (Rutkay Krisztina); Janka (Zathureczky Izrael); Kata (Géczy László); Elek (Rudnay Erzse); Gábor (Hellebranth Judit); Károly; Albert (Révay Zsuzsa); Pál elesett 1778.; Imre †; Mária (Halácsy Márton); Lajos kapit.; Antal Pálszerzetes
V. tábla.
IV. János, ki a IV. táblán. (1. Kubínyi Anna 2. Horváth Mladoss. Anna †); Péter † 1703.; János (Okolicsányi Mária); II. István (Guzich Julia); Folyt. VI. táblán.; Péter (Görgey Julianna); János †; Sándor; Péter.; János.; Lajos (Ugróczy Mária)
VI. tábla.
II. István, ki az V. táblán. (Guzics Julianna); János (Okolicsányi Julia); Miklós (Görgey Mária); IV. István (Okolicsányi Rozália); Miklós †; VI. István † 1832. jan. 20. kir. táb. ülnök (Gaszner Seraphin); VII. István lak. Lonthón (Majthényi Ilona); VIII. István; III. István liptói alispán 1770.; Elek zólyomi alispán 1775.; Tamás †; V. István tartom. biztos 1815.; János (Radovics Anna); Antal. †; Tamás zólyomi főadószedő 1829.; Elek alezredes (Plessen Bora); Ferencz Pest v. jegyző (Tarkó N.); Antal liptói főszbiró 1827–29.; Albert (Huszágh N.); István; Móricz; Petronella; József †; Ferencz (Majthényi Magdolna); Magdolna.
VII. tábla.
György, ki a III. táblán. (1. Halassy Emer. 2. Koller Anna); Lőrincz.; Antal.; Janka (Huszár Mihály); Teréz (Beniczky Márton)
A táblázat élén álló II. Mátyásnak három fia maradt: I. György Simon és János, ki fiaiban Lőrincz és Jeromosban kihalt.
I. György a XV. században a család legnevezetesebb embere volt. A „de Rakó” előnév mellett a kis-jeszeni nevet is használta. 1541-ben Turócz vármegye alispánja volt, 1542-ben Révai Ferencz alnádor mellett itélő mester lett, 1543-ban követ a királyhoz a beszterczei törvényczikkek megerősitése végett. 1552-ben Izabellához Kassára, sőt tán a lengyel királyhoz is követségben járt, valamint 1555-ben I. Ferdinand király által nevezetes ügyben küldetett Lengyelországba Izabella udvarába.* 1558-ban már beszterczei kapitány, alnádor és kir. udvarnok volt.* Mint Turócz megyének egyik főcsaládbeli embere, Révay Ferenczczel a főispánnal együtt családi czímerét Turócz megye hivatalos pecsétéül kezdé használni.* 1563-ban I. Ferdinand királytól családja nemességének és régi törzsökös származásának megerősítését nyerte egy új czímerbővitő nemes levélben, melyben többi közt ez mondatik: „ex fide digna enim nonnullorum fidelium nostrorum relatione compertum habemus vos ex antiqua et de patria optime merita familia originem, stemmaque ducere.”* A következő 1564. évben ismét kiküldetésben járt Bornemisza János püspökkel és Alaghy Jánossal Balassa Menyhért elleni vádak vizsgálatára, midőn Munkácshoz közel Kászon faluban munkás életének a halál véget vetett. György mint latin költő is jeleskedett.* Csak egy fia maradt Menyhért, de ebben ága kihalt.
L. Budai Fer. Polgári hist. lexicon III. 147–149.
Családi levéltár, és Lehoczky Stemmat. II. 334.
Bel M. Notitia nova II. 314. Turócz megye e családi czímerekkel sokáig nem élt, ismét visszatérvén a régi szokás szerint a főtisztviselők pecséteihez. De 1639-ben ismét elfogadá azokat; 1715-ben pedig az ónodi szomorú esemény után törvény czikk juttatá a Rakovszky czímert Turócz megye czímerébe.
Családi levéltár.
Horányi Memoria Hungar. III. ki Lehoczky II. 333.
Simon blatniczai várkapitány volt. Ennek fia I. István, királyi kapitány. Ennek hat gyermeke maradt: 1. Mária, 2. Albert, kiről alább, 3. Miklós, ki Salome nevű nőt vévén feleségül, Csehországba telepedett, 4. Dorottya Beznák Jánosné, 5. III. Mátyás, és végre 6. I. Márton.
I. Márton 1579-ben és 1592–1595-ben Turócz vármegye alispánja volt, utóbb kir. kamarai tanácsos. Szintén versköltő mint nagybátyja,* irt egy könyvet „De partibus Republicae et causis mutationum, Regnorum, imperiorumque” etc. mely Miksa királynak ajánlva Bécsben 1590-ben nyomtatott.* Nejétől Krivay Dorottyától született gyermekei kihaltak.
Horányi Memoria Hungar. III. 138. Bel id. h. 312. a jegyzetben.
Ebben magát néhol Rakóczy-nak, másutt rákói Rakovszkynak írja; és ez időben állandósult meg a család Rakovszky neve Rákó ősi birtok helyről származtatva.
I. Albertnak nejétől benedekfalvi Kiszely Péter leányától Kiszely Annától öt gyermeke maradt, ugymint: 1. Anna Szmrecsányi János neje, 2. I. András, kiről alább, 3. II. János kinek ágát a IV. táblán láthatjuk; 4. Miklós, a ki kihalt, és 5. Zsófia Zmeskal Gáborné.
I. András feleségül vette Szmrecsányi Margitot, ettől születtek: Zsófia Rutkay Mihályné és II. András atyja halála után, ennek két neje volt, az első Báan Kata, a második Rutkay Fruzsina. Ezektől három gyermeke maradt: Kata, Ilona és III. János.
III. János hitves társától Kubínyi Ilonától nemzé II. Györgyöt, a ki nejétől Dubszky Katától született három leánynak és egy fiúnak II. Menyhértnek lett atyjává.
II. Menyhért Turócz vármegyének jegyzője, és Árva megyének alispánja volt; 1707-ben az előbbinek országgyülési követe a szövetséges rendek ónodi gyülésére, hol társával Okolicsányi Kristóffal a béke mellett szónokolván, a fellobbant kedélyek áldozatai lőnek, Turócz megye pedig, zászlói és pecséte összetöretvén, a megyék sorából kitöröltetve, megsemmisítetett. A forradalom után a megye visszaállítatott és örökemlékűl mind a két követnek, a főispán Révay családéval együtt családi czímere a vármegye pecsétczímerébe helyeztetett.* II. Menyhértnek felesége regőczi Huszár Klára volt. Ettől hat gyermeket hagyott maga után, mint következnek: 1. Sára Illovay Pálné, utóbb Akács Györgyné, 2. Imre, kiről alább, 3. Magdolna Marsovszky Gáborné, 4. Mihály, országbirói hivatal jegyzője, kiről alább, 5. Ingácz, kihalt, és 6. Miklós, kiről és gyermekeiről alább leszen szó.
1715. évi 46. törv. cz.
Emlitett Imre Korossy Máriát vette nőül, ettől fiai maradtak: Gábor, Antal és István; ez utóbbi a Nádasdy ezredben kapitány volt. Felesége Zombory Ilonától a táblán látható hét gyermeke közűl kettő a katonai pályának szentelte életét: János kapitány volt, nejétől Tarkó Annától gyermeke nem maradt, a másik István őrnagyságig vitte, de testvéreivel együtt szintén magnélkül halt meg.
Emlitett Mihály, ki az országbirói hivatal jegyzője volt, Gosztonyi Klárát tartotta nőül, ettől fia Gáspár – úgy látszik – Zólyom megyébe szakadt, első hitvestársa Beniczky Angelika volt. Gyermekei Farkas, Menyhért, Emerentia, Lőrincz és Boldizsár. Ezek közűl
Farkas 1827–29. körül Zólyom vármegyének főszolgabirája, neje Nógrád megyéből P.-Szántóról Nagy Katalin volt. Ettől gyermekei: László, kihalt; Katalin Sánta Ágostonné Deménden, János a beszterczei megyében pappá lévén, zólyomi plébános lett, Ferencz, Karolina Nemák Imréhez ment férjhez.
III. Menyhért szintén Nógrád megyéből házasodott, feleségül vévén Balczer Apollóniát, kivel Berczelen s egyéb helyütt Nógrád megyében birtokot kapott; ennélfogva ága Nógrád megyébe származott át. Gyermekei közűl él Antal, volt táblabiró Berczelen, kinek a táblán látható gyermekei közűl egyetlen fia Gejza él.
Miklós (II. Menyhért fiának) hitves társa Szögényi Zsuzsanna volt, ettől a táblázaton látható tíz gyermeke született. Ezek közűl két György volt, az egyik kegyes iskola rendi szerzetes, a másik házasságban élt előbb Halassy Emerentiával, utóbb Koller Annával, ezektől gyermekei: Lőrincz, Antal, Janka Huszár Mihályné, Teréz Beniczky Mártonné.
Miklósnak gyermekei közűl Florián Turócz megyei jegyző, József a mult században Kis-Hont megye alispánja volt.
Elek 1787-ben a József császári rendszer alatt Szatmár vármegye alispánja; majd kir. tanácsos és már 1810–1815-ben a Dunán inneni kerületi tábla ülnöke. Birt Pettenfalván. Feleségétől Plathy Zsuzsannától kilencz gyermeke maradt; ezek közűl
Alajos barsi plebános, szül. N.-Rákón 1782. nov. 28-án.
József Baktiban lakott s Gömör s Kis-Hont megyének 1827. 1828-ban al-, 1829-ben főszolgabirája volt 1835-ig. Nejétől Török Johannától hat gyermeke született, de mind magtalanúl elhalt.
Ágoston Turócz megyének 1827–1842. években főszolgabirója volt. Feleségétől Beniczky Margittól a táblán látható gyermekei közűl Károly 1845–47-ben Turócz vármegye alszolgabirája volt.
Adolf Turócz megyének 1827–1832-ben főszolgabirája 1833–1849. főjegyzője, egyszersmind 1843–44-ben országgyülési követe volt. A forradalom után a beszterczei cs. kir. törvényszék elnöke. Nejétől Detrich Czecziliától gyermekei közűl János (Iván) 1861-ben Turócz vármegye helyettes alispánja volt. Neje báró Mausburg Angelika.
A IV. tábla élén álló II. János 1565-ben Turócz vármegye alispánja,* 1588-ban Lika vára kapitánya volt.* Feleségétől Pottornyay Margittól fia Ferencz Tholt Borbálát vette nőül, ettől nemzé IV. Jánost és Pétert. Amannak ága az V. táblán látható.
Bel, Notitia nova II. 214.
Családi levéltár. E Likava vári kapitány – úgy látszik – egy személy a Rákóczy családnál emlitett Jánossal.
Péternek hitvesétől Kubínyi Katalintól három fia maradt, úgymint János, ki leányában Zsuzsannában báró Szobeknéban kihalt; László és Imre.
Lászlónak gyermekei közűl Sámuel kapitány volt, másik fia Péter nemzé Eleket, ez pedig Detrich Jankától Istvánt 1790–92-ben Liptó vármegye alispánját és követjét, és Mártont, ki a katonai pályára lépvén, altábornagyságig emelkedett, és érdemeiért M. Terézia rendjét nyervén, 1812-ben czímerbővitéssel báróságra emeltetett; de ága kihalt.
Imrének nejétől Rajcsányi Annától négy gyermeke maradt, ezek közűl fia Sándor és Elek. Amaz Albert fia által nagy atyja volt Pálnak és Imrének, két jeles katonának, Imre, az ifjabb, Szileziában az Oberschordelidorfi csatában 1779. octob. 18-án ágyú golyó által lábát veszítvén, harmadnapra meghalt; bátyja Pál huszár kapitány szintén ott esett el, egy lövés és tizenegy szúrás következtében, miután a 24 éves korú hős szétveré a porosz négyszöget. Sírkövén, melyet az ottani templomban gróf Merci állítatott, e fölírás van:
„Hic Requiescit heros Paulus Rakovszky, qui perruptis cuneis inimicis sibi necis, nostris, suisque victoriae causa fuit; dum enim cuneum struere, nostrosque ab aditu montis arcere conaretur, soluto agmine, sibi ad mortem, Caesari ad victoriam additum aperuit, jacet undecim vulneribus confossus et totidem viis ad trimphum gloriosus, dum per hunc solum plena victoria stetit.”
Eleknek* fia Gábor, ennek egyik fia Lajos kapitány volt, magnélkül halt meg, másik fia Pál, ki Antal név alatt szerzetes volt.
Ki tán azon Elek, a ki Lehoczky szerint (I. 214.) 1790-ben Turócz megyei első alispán és követ volt.
Az V. tábla élén áll IV. János, ennek fia közűl Péter, 1703-ban, János pedig unokáiban halt meg. II. István azonban egy máig leszármazó ágnak terjesztője lett.
II. István (VI. táblán) Guzics Ilonától nemzett két fia János és Miklós által két ágra terjeszté családját.
János gyermekei közűl III. István Liptó vármegyének alispánja és kir. tanácsos volt. Meghalt magtalanúl. Elek Zólyom vármegyének alispánja és 1790-ben országgyülési követe volt. Nejétől Langer Katalintól született gyermekeiről alább.
János fiának iratik egy más István is, ki 1810–1815-ben a beszterczei kerület tartomány biztosa, továbbá János, ki Radovics Annától nemzé ifjabb Antalt, 1825–1829-ben Liptó vármegye főszolgabiráját.
Eleknek a zólyomi alispánnak következő négy fia maradt:
1. Antal, tán az, ki Abauj megyében Györkében lakott és 1827–1833-ban azon meggye főszolgabirája volt.
2. Tamás 1829–1833-ban Zólyom vármegyének főadószedője volt. Ennek fia Albert Zólyom megyében 1834–37-ben esküdt, 1838-ban al-, 1841-ben főszolgabiró, 1849-ben alispán. Fia ifjabb István.
3. Elek alezredes, nejétől Plessen Borbálától fia Móricz 1839–40-ben Liptó várm. aljegyzője, 1845–47-ben úti főigazgatója, 1849-ben alispánja.
4. Ferencz Pest vármegyének volt jegyzője, ennek gyermekei közűl Ferencz Zólyom megyében 1831-ben esküdt, 1832–33-ban al-, 1834–37-ben főadószedő.
II. Istvánnak másik fia Miklós Görgey Máriától egyik fia IV. István, ki Okolicsányi Rozától nemzé VI. Istvánt, ki a kir. tábla ülnöke és kir. tanácsos volt. Meghalt 1832-ben január 20-án. Nejétől Gászner Szerafintól egyetlen fia VII. István, lakik Hont megyei birtokán Lonthón, többi közt idejét történelmi tanulmányokra szentelve, és e szakban több becses dolgozatot is közlött folyóiratokban.
Nem találjuk a táblázaton a következőket: Kálmánt, ki 1849-ben Zólyom megyének tiszteletbeli aljegyzője, és Istvánt, ki ugyan ott 1861-ben rendszerinti esküdt volt. Ezek valószinűleg a zólyomi ágon Farkas, Tamás, vagy Albertnak gyermekei?
A család legrégibb idők óta csak a „nagy-rákói” előnevet viselte, azonban a XVI. században János megszerezvén a család liptói ágától a Liptó megyei jószágokat és ezek közt a „nagy-selmeczi-t is, innen előnevét „de Nagy-Selmecz” írta. Utóbb, a XVIII. század elején felosztván a család maga között Turócz, Liptó és Zólyom megyei birtokait, a turóczi-ág (mely a II. táblán áll) „de Nagy-Rakó és Kelemenfalva;” – a liptói ág pedig (III.–VI. táblán) „de Nagy-Rakó és Nagy-Selmecz” előnevet viselt királyi beleegyezés (consensus regius) folytán.
Megjegyzendő, hogy a Féja család, mely előnevét szintén a Turócz megyei N.-Rákóról irja, egy ágon magát „Rakovszky”-nak kezdé neveztetni, azonban e családnév őt nem illetvén, miután a Rakovszky családdal sem gyök-származási sem osztályi semmi összeköttetésben nem áll, annál fogva a Rakovszky család azon név használata miatt a Féja család ellen a m. kir. udv. kanczellaria előtt annak idejében tiltakozott is.
A család czímere, – mint följebb ábrázolva is van, – a szélent osztott paizs felső vörös udvarában egy, térdig kiemelkedő magyar vitéz, jobb kezével öklébe szoritott kivont pallóst, a balkezében zöld pálmaágat tartva; fölötte, jobbról félhold, balról arany csillag ragyog; alatta a fehér udvarban kiterjesztett rák látható, (a család ősi Rákó birtoknevére czélozó). A paizs fölötti sisak koronájából a leirthoz mindenben hasonló vitéz emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
