Réső Ensel család.
Réső Ensel család.
Pozsony, Nyitra megyei nemes család, honnan egyéb megyékbe, nevezetesen Komárom és Pest megyébe is elszármazott. Nemességet Rudolf királytól nyert, 1574–1604. időközben, vagy legalább egy tanuvallatás után annyi biztos,* hogy Rudolf király uralkodása idejében már a család a nemesek sorában állt.
A családnak egyik, alább említendő jeles tagja II. Sándor, a hires törvénytudós, családja nevének s eredetének nyomozása közben több jegyzést hagyott maga után, melyek az Ensel névnek régiebb oklevelekben is eléfordulásáról tanuskodnak, a nélkül, hogy a család eredetére és nevének származására eldöntő adatokat nyujhatnának. Igy Jensul = Jensöl 1278-ban mint nagyszombati biró emlitetik. Fejér Cod. dipl. tomo V. vol. 2. p. 475. – Jenslin keresztnév előfordúl 1351-ben Pozsony megyei birtokosok közt. Fejér Cod. Dipl. tomo IX. volt. 2. p. 133. – 1340-ben előfordúl mint iktató királyi ember Jakabnak fia Jensel lásd Fejér Cod. dipl. tomo VIII. vol. 4. p. 483. Mindezek csupán az Ensel család névnek keresztnévbőli származását igazolhatják. A Réső név is, bár errenézve hasonló adatok kevésbbé hozhatók fel, valószinűleg egykor keresztnév gyanánt szerepelt. Hogy pedig a Jensel név egyszersmind családnévvé is lőn, tanusitja az, hogy 1457-ben e néven István és János a vajkai birtokosok közt emlitetnek, állitólag a pozsonyi káptalan levéltára szerint.
A család első kétségtelen ősei közül a XVII. század közepén éltek Réső Ensel Mózes és Gáspár, tán egy testvér atyafiak, az utóbbinak csak Péter fiától nemzett György nevű unokájáig ismerjük ivadékát.
Mózses Pozsony megyében a vajkai szék esküdtje volt 1640-ben, ennek fia Márton szintén Vajkán lakozott s két fiúnak atyjává lőn, úgymint Jánosnak, ki Vajkán maradt, és I. Mihálynak, ki 1647. táján szül. 1686. táján Nyitra megyében M.-Sookra telepedett, és 1715. Nyitra megye előtt Ensel alias Réseő néven nemességét igazolta, többi közt azt is, hogy elei már Rudolf király alatt nemesek voltak. Meghalt 1729. évben korának mintegy 82. évében. Hitves társa Tóht Ilona volt, kitől öt fia, egy leánya maradt, kik mindnyájan az egymással összeforrt Sók és Szelőcze helységben laktak. A fiúk közűl I. György Poroszlóra házasodott, hová halála után özvegye gyermekeivel Györgygyel, Jánossal és Mihálylyal együtt letelepedett, ezeknek utódaik Borsod és Heves megyékben laknak.
I. Ferencznek két fia maradt: Péter és II. György, amaz Modor városába telepedett, és fia György is ott lakott; II. Györgynek szintén két fia volt György és István, kik utósok nélkül enyésztek el.
I. Péternek feleségétől Verebes Annától három fia maradt, kik közűl István és János Szőnyre telepedtek és magnélkül haltak el, Ferencz pedig Tatába költözött, hol maradékai is laknak.
I. István 1698. febr. 23-án született. Felesége Lépő Erzsébet volt, kitől három gyermeke lett, ugymint: István, Ferencz és Rebeka ns. Kovács Jánosné. Most emlitett Ferencznek neje volt Kovács Erzsébet, kitől gyermekei ezek, a) Ferencz szül. 1754. aug. 20-án, b) István szül. 1761-ben, c) János szül. 1770. nov. 5-én, d) Sándor, e) Erzsébet ns. Tóth Ferenczné, f) Teréz Takács Ferenczné, g) Katalin thöbör-etei Nagy Györgyné; kik 1826-ban fiaik neveiknek bejegyzésével is Nyitra vármegyétől nemesi bizonyitványt nyertek.
II. Mihály Pozsony megyei Deáki helységből házasodott, nőűl vévén onnan Jósa Györgynek leányát Erzsébetet, és ettől született gyermekeivel András, Mihály, János, Ferencz, István és Benedekkel Nyitra vármegye nemesi sorába iktattatott. Nevezett gyermekei közűl István magnélkül halt meg, Mihálynak és Jánosnak csak egy egy leánya maradtak. Ferencz Pest megyébe Áporkára ment lakni, fiai voltak Mihály, Ferencz, István és János, János nemzette Mihályt, ki Farkasdon lakott, és maradtak János és István nevű fiai.
Benedek (II. Mihálynak Jósa Erzsétől fia) született 1732. april. 27-én, lakott Sókon, és Szelőczéről hitvestársúl vette Mészáros Juditot, kitől következő hat gyermeke született:
a) I. Sándor szül. 1757. május 29-én.
b) Gáspár.
c) Mihály.
d) János.
e) István, elhalt nőtlen korában.
f) Lidia, Császár Mihályné.
E hat testvérek közűl I. Sándor, Gáspár, Mihály és János, fiaik beiktatásával együtt 1824-ben sept. 9-ik napján kaptak Nyitra vármegyétől nemesi bizonyitványt. Ezek közűl
I. Sándor Farkasdról nősült, feleségűl vévén nemes Polgár Jánosnak Sörös Katalintól született leányát Polgár Erzsébetet, kitől négy fia és három leánya születtek, úgymint: 1. Erzsébet, ki 1826. január 31-én meghalt, Fülöp Istvánné, 2. II. Sándor, kiről alább, 3. Terézia Fülöp Andrásné, 4. Pál, 5. József és 6. Julianna.
A családnak egyik legkitűnőbb tagja, és a magyar törvénytárban jártasságáról országosan ismert hirű férfiú volt II. Sándor, született Nyitra megyében T.-Sóokon 1787. octob. 25-én. Iskolázását Révkomáromban kezdve, Losonczon, Pozsonyban folytatta és Debreczenben végezte, hol 1807-ben már a harmadéves papjelöltek közé jutott. 1809-ben borosjenői Tisza Lászlónak Lajos fia mellett volt nevelő; 1810-ben ismét pályáját folytatta, és noha szülei a papi pályán szerették volna őt látni, ő az ügyvédi pályára készült, 1811-ben ősszel az országgyülés alatt gyakornokoskodott, 1812-ben Szeghalmon tanítóskodott, onnan báró Wenkcheim József nemesi fölkelési ezredes mellett alhadnagyi ranggal segéd lett, 1815. april. 19-én kir. táblai jegyzőnek esküdt fel, és 1816. mart. 11-én ügyvédi vízsgálatot tévén, mint ügyvéd állandóan Pestre telepedett. 1821-ben mart. 14-én vette nőül Sörös Rachelt, kitől alább megnevezendő négy gyermeke született, ezt 1831. julius 12-én veszitvén el, 1832. maj. 19-én feleségűl vette Pákozdy Zsuzsannát, kitől alább megnevezendő öt gyermeke született. Réső-Ensel Sándor egyike volt Pest kitűnőbb s jelesebb kir. táblai ügyvédeinek, és mint a törvény tudományban mélyen jártas, Pest megye gyülésein és törvényszékein is szerepelt, s majd minden kiküldöttségben részt vett; mint szónok, főleg a sérelmi ügyekben tünt föl. Mint buzgó protestans 1848. jan. 2-án egyházi algondnokká választatott; a pesti takarékpénztárnak szintén tevékeny választmányi tagja, a forradalom alatt pedig az éjjeli biztossági ülések elnöke volt. Ezek mellett mellékesen a tudományosság terén is buvárkodott* és több értekezést is adott ki.* 1859-ben a protestans vallási patens el nem fogadása mellett harczolván, mint egyházi tanácsos, ezért birósági vizsgálat alá vonatott. Nemességét Pest megyében 1826. april. 1-én. Komárom megyében pedig, hol a család birtokos volt, 1828. jun. 2-án hirdetteté ki. Meghalt 1860. maj. 29-én. Első nejétől gyermekei: 1. Elek szül. 1822. febr. 15-én orvos, 2. Kálmán ügyvéd, szül. 1823. octob. 27-én, neje Danielis Hortensia. 3. Gyula ügyvéd szül. 1829. maj. 15-én. 4. Amalia szül. 1831. jul. 4-én Lázár Sándorné Nyitra megyében. Második nejétől gyermekei 1. Sándor, szül. 1833. febr. 1-én, h. ügyvéd és kir. táblai fogalmazó, a „Magyar helynevek magyarázója” czimű sok fáradsággal járó munkának és egyéb a lapokban megjelent történeti czikkeknek szorgalmas irója. 2. Linka szül. 1834. april. 8-án Bakos Ambrusné N.-Kőrösön, 3. Irma (meghalt), 4. József szül. 1842. nov. 8-án, jogtanuló és 5. Ilka.
Lásd nekrologjait a Pesti Napló 1860. jun. 2-ki 128–3093. sz. és Törvényszéki Csarnok 1860. jun. 5-iki 43. számában.
Kiadott értekezései ezek: 1) Béla király névtelen jegyzőjéről a Tudom. Gyüjt. 1832. évi 9. és 10. fűz. 2) Szanszkrit nyelv ismeretéről a Tudománytár 1837. évi kötetében 227–260. lap. – 3) Az adóról Jelenkor 1845. évi 31. sz. – 4) Az idegenekről Jelenkor 1846. évi 385. sz. – 5) Károlyi családról Magyar Sajtó 1856. évi 138. sz. tárczájában. – 6) Erdősi János protest. vallásáról a Prot. egyházilap 1859. évi folyamában.
A családfa következő:
Réső Ensel N.; Mózses vajkaszéki esküdt 1640.; Márton Vajkán lak.; Gáspár; Péter; György; János Vajkán; I. Mihály sz. 1647. † 1729. lak. M.-Sóok. (Tóth Ilona); II. Mihály (Jósa Erzse); Ferencz; I. Péter (Verebes Anna); I. István sz. 1698. Tardoskedden (Lépő Erzse); I. György Poroszlón; Erzse (Fülöp Mih.); Péter Modorban; II. György; György; János; Mihály; György Modorban; István; Ferencz (Kovács Erzse); Rebeka (Kovács János); György †; István †; István Szőnyön †; János Szőnyön †; Ferencz Tatában †; Ferencz sz. 1754.; István sz. 1761.; János sz. 1770.; Sándor; Erzse (Tóth Ferencz); Teréz (Takács Ferencz); Kata (Nagy György); András (Szecskár Éva); III. Mihály (Harancsik Kata †); János (Zimro Kata †); Ferencz Aporkán (Fekete Sára); István (Fülöp Bora †); Benedek sz. 1732, lak. Sóokon (Mészáros Judit); Mihály; Ferencz; István; János; Mihály Farkasdon; János; István; I. Sándor sz. 1757. (Polgár Erzse); Gáspár; Mihály; János; István †; Lidia (Császár Mihály); II. Sándor sz. 1787. † 1860. Pesten ügyvéd (1. Sörös Rákhel 2. Pákozdy Zsuzsi); Pál; József; István; Erzse (Fülöp István); Teréz (Fülöp András); Julianna; 1-től Elek szül. 1822. orvos; Kálmán sz. 1823. ügyvéd (Danielisz Hortensia); Gyula sz. 1829. ügyvéd; Amália sz. 1831. (Lázár Sándor); 2-tól Sándor szül. 1833. ügyvéd; Linka sz. 1834. (Bakos Ambrus); Irma †; József sz. 1842.; Ilka
Meg kell még emlitenünk Ensel Jánost, ki soprony megyei volt, és 1658-ban Wittnyédi István költségén Wittebergában tanúlt,* ott 1661-ben nyilvánosan védett értekezését „Disputatio theologica de electione et reprobatione” ki is nyomatta.*
Bartholomaeides Memoria Ungarorum 155. és Klein I. 70.
Meg van a Nemzeti Muzeumban.
A Réső-Ensel család czímere a paizsban két szemközt álló oroszlán, első lábaikkal egy jobbra hullámzó zászlót tartanak, a baloldali oroszlány feje fölött csillag ragyog. A paizst szokásos nemesi korona födi. Többi részletei ismeretlenek.
