I. Az idősb vagy István vonala.
I. István 1523-ban Ferencz testvérével együtt dadai Bodó János hűtlenségén II. Lajos királytól annak javait adományban kapta. 1526-ban a mohácsi vészből megmenekülvén, Perényi Péter által siklósi várkapitánnyá tétetett, és János király pártját követte. AAzonban Mária királyné igyekezett az ügyes férfiút s kivált a vízen való hadakozásban jártas katonát I. Ferdinand részére áttéríteni, s miután ezt végre sok vonogatás után, kivált a Ferdinand részén álló öcscse Ferencz közbenjárása folytán is elérte, azután Révay István folytonosan s állandóan minden kisérletek daczára I. Ferdinand hive maradt, és a Dunán naszádosok kapitánya lett. 1528-ban pedig mint csapat vezér harczolt János király vezére Athinai Simon ellen, kivel Kassa táján sept. 25-én ütközött meg, de szerencsétlenül, s azon idő óta róla többé emlékezet sincs a történelemben; de a családi okmányok szerint még élt 1545-ben, a midőn testvéröcscse Ferencz, akkor már nádori helytartó testvéri szeretete jeléül szerzeményeiből Trebosztón, Jahodnik, Bisztricska, Sámbokret és Neczpal helységekben 50 teleknyi birtokrészét örökösen bevallotta ezen Istvánnak. Igy lett István Trebosztónak ura, a honnan trebosztói-nak is neveztetett. Neje Sövényházi Dorottya volt, kitől születtek gyermekei: Borbála, Erzse, és II. László.
II. László Turócz vármegye alispánja volt 1561–70-ben. 1555-ben vette nőül Pálffy Erzsébetet, kit 1556-ban martius elején vitt haza Trebosztóra. E feleségétől született tizenhárom gyermeke, mint mindjárt megfogjuk nevezni; meghalván első neje 1576-ban, már azon évi november 25-én ismét oltárhoz vezette a Frangepániak tersaczi ágából Tersaczky Orsolyát. Ettől két gyermeke lett. Meghalt 1592. mart. 3-án Trebosztón. Első nejétől gyermekei voltak:
1. István, szül. 1557-ben sz. Péter és sz. Mátyás napja közti kedden, róla alább.
2. Zsófia szül. 1558-ban sz. Mátyás után való szombaton, férjhez ment Czobor Istvánhoz.
3. Anna szül. 1559-ben sz. kereszt napján viradóra. Mint hajadon halt meg.
4. Magdolna szül. 1561-ben sz. Imre napján viradóra. Meghalt pártában.
5. Kristóf szül. 1562-ben dec. 28-án. Meghalt ifjú korában.
6. Miklós szül. 1864-ben szent Margit napján. Magnélkül hatl ki.
7. Márton szül. 1565-ben Mindszent napján. Róla alább.
8. Boldizsár szül. 1567-ben sz. Erzsébet napján. Magnélkül halt meg.
9. Pál szül. 1568-ban sz. Simon nap előtt való vasárnapon. Utódok nélkül mult ki.
10. Egy leányka, hat hónapos, halva lett 1570-ben.
11. János szül. 1572-ben august. 13-án meghalt maradék nélkül.
12. Krisztina szül. 1573-ban octob. 13-án. Felnőlvén, férjhez ment Ujfalussy Jánoshoz.
13. Ismét Boldizsár szül. 1574-ben mart. 13-án.
A második házasságból Tersaczky Orsolyától születtek: Gáspár, kiről alább, és Zsuzsa, ki utódok nélkül halt meg.
Ezen előszámlált fi magzatok közűl csak István, Márton és Gáspár nősültek; az elsőnek ága leányában kihalt. Márton ága a trebosztói bárói vonalt képezi, Gáspár vonala egyedül maradt meg a nemesi renden, s utóbb trebosztói és bisztricskai ágra szakadt; táblázatát az III. táblán láthatjuk, róla később szólandunk. Most lássuk
Istvánt, a ki Szatmár vár kapitánya volt 1588-ban. Neje Dersy Margit, az előtt Móré Jánosnak, utóbb Zékely Benedenek, s csak harmadszor lett Révay István felesége. E nejével kapta István 1588-ban Móré János hűtlenségi bélyegén Szatmár megyei Madarász helységet: valamint ugyan ez évben és 1591-ben Szatmárott egy nemes telket, két szőlőt és két malmot. Ez utóbbi évben Szatmár városát a kir. tábla elé is idézte Madarész helység miatt. Meghalt 1598. sept. 18-án. Egy leánya maradt Erzsébet, kit nagybátyja Révay Márton nevelt fel, s kit Petróczy Márton vett nőül ennek neje volt már 1616-ban,a midőn Szatmár megyei egész Madarász helységet 6000 forinton Dóczy Andrásnak és nejének Paczóth Juditnak elzálogitá. Első férje Petróczy halála után férjhez ment másodszor Sámbokréty Györgyhöz, de gyermeke ettől sem maradt. Meghalt Zsámbokréten 1641. maj. 24-én és ott octob. 20-án a templomban eltemettetett.