Berényi család. (Karancs-Berényi, gróf).
Berényi család. (Karancs-Berényi, gróf).
Régi törzsökös magyar család, melly okleveles emlékezetét 1205-ig mutatja ki. II. András király korában élt Mihály, ki 1231-ben Pesten a domokosi szerzetesek* részére sz. Antalról nevezett egyházat és zárdát alapitott*.
A Dominicanus szerzetet azért nem irom dömés barát-nak, mert Dominicus = Domokos; Döme pedig = Demetrius.
Bel. Notit. nov. IV. 98.
I. Mihálynak fia Bertalan*, ennek fiai voltak Jób Kunched és Ders *, kik 1266-ban Palaeolog görög császár ellen vitézül harczoltak, Ders ott vitézül elesett.
Mocsáry Antal (ki a Berényi család levéltárát ismerte), „Nógrád vármegye ismerete“ I. köt. 168. lapján, és Lehoczky Stemmatogr. 48. l.
Lehoczky roszul irja ezeket Antal fiaiul; Mocsáry állitása szerint, ki 1266-ról oklevelet közöl annak bizonyságaul, hogy ezek Bertalan fiai voltak. E levélben: „Kunched, Job, filii Bartholomaei de Villa Berény“ neveztetnek. L. Fejér: Cod. Diplom. Tom. IV. vol. II. pag. 344.
Jób Szolnok vármegyei főispán volt, és Bodolo várát épité Erdélyben, életét – valószinüleg mint fogoly a hét toronyban végzé. Neje a «»vitéz családból volt*. Bizonyos az, hogy fia is volt Lovrant nevü, kinek Karancs-Berényben Nógrád vármegyében sirköve uj egyház épitéskor megtaláltatott. E sirkövön e körirat van: „Hic iacet Lovrant filius D. Jobi de Berin“ *.
Lehoczky szerint id. h.
Mocsáry id. h. 174. l.
Kunched Isaszegnél is harczolt Ernei bánnal, és érdemeiért Nógrád vármegyében a szent Erzsébeti pusztát kapta adományban 1266-ban*.
Lehoczky id. h. – Mocsáry szerint 170. l. Berényi Ferencz 1636-ban iktattatott be Sz.-Erzsébeten. – Ez utóbbi uj adományczimén történhetett.
Dersnek fia volt I. András * a győri ütközetben IV. László király szeme láttára hősileg viselte magát, és sebeket kapott, miért nemességében 1274-ben megerősitetett*.
Lehoczky a nemzékrenden I. Andrást Kunched fiának irja, a szövegben pedig Ders Andreas-nak nevezi. – Hogy I. András Dersnek (De Ersnek) fia volt, bizonyítja gr. Berényi Tamás zemplini főispán fölött „Szorgalmatos Abner“ czím alatt mondott halotti beszéd. Nagyszombat, 1747. 19. l. és ennek első neje gróf Barkóczy Terézia „Stimulus Mortis“ czimü halotti beszéde. Pozsony, 1738. Minek azért lehet hinni, mert a szónak származási előadását a család levéltári adatai szerint irta.
Az imént idézett két halotti beszéd szerint András a győri ütközetbeli vitézségeért Valkó vármegyében Neuna várát kapta. Lehoczky is igy említi. Mocsáry beszél csupán a nemesség megerősitéséről.
I. Andrásnak fia I. László, három fiut nemzett, ugymint II. Lászlót, Balást, fővadászmestereket, és I. Jánost *, a budai társas káptalan kanonokát.
Bel. id. h. Lehoczky is; de ez utóbbi nem irja Jánost papnak, sőt inkább tőle negyed izig ágazatot közöl.
Ezek közül II. László terjeszté tovább a családot fia Simon által.
Simonnak fia volt I. Ferencz, ki Nyitra megyében Bodok vára örökös ura volt. Neje Köbölkuthi Erzsébet.
Lássuk most az eddigi leszármazást az
I. táblán.
I. Mihály 1231.; Bertalan már Berényi; Jób szolnoki főispán; Lovrant.; Ders; Kunched.; I. András 1274.; I. László; II. László; Simon; Balás. I. János budai kanonok.; I. Ferencz (Köbölkuthi Erzse). Lásd a II. táblán.
A családfa végén álló I. Ferencznek Köbölkuthi Erzsétől fia volt II. András*. Ez I. Ferdinand korában élt, és ennek hive volt Szapolyay ellenében, miért emez által birtokaitól is megfosztatott*. Azonban I. Ferdinand által viszont jószágokkal adományoztatott. 1550-ben királyi adományban kapta Nógrád megyében Kazár helységet, Gömörben Belnát kis-belnai Bertalan és János magvaszakadtán*. Továbbá 1558-ban Zerdahelyi Istvánnal, Pilinyi Bálinttal, és Muraközy Mátyással Nógrád vármegyében Karancskeszi, Mihály-Gerge és Tarnócz helységben, és a nagy-aranyi pusztán Nógrád vármegyében részbirtokot kapott kir. adományban*. Neje kettő volt. Az első Theszéri Margit*, a második Onori Kata*. Az elsőtől gyermekeiül emlitettnek Pál, Benedek 1552-ben, és Boldizsár, ki nejével apponyi Katalinnal – szintén mint testvérei – gyermekeket nem hagyván, a Theszéri javakat is apul testvére II. Ferencznek hagyományozta*. Második nejétől Onori Katalintól fia volt Zsigmond, kinek magvaszakadt, Erzsébet pelérdi Pelérdy Péter neje, és II. Ferencz.
Bel és Lehoczky I. Ferencznek fiául teszik Boldizsárt is. Azonban látni fogjuk, hogy Boldizsár I. Ferencznek II. András fia után unokája volt. Ugyancsak Bel és Lehoczky Jusztinát is I. Ferencz leányaul irják, más kútfő után alább azonban ezt III. András leányául látandjuk.
Berényi Tamás fölötte mondott halotti beszéd. 20. l.
Mocsáry id. h. 170. l.
Mocsáry id. h. 170. l. a sz. Benedeki Convent oklevelére hivatkozva.
Hogy II. Andrásnak Theszéri Margit volt a neje, világosan kitünik a Báthory Theszéri-féle ismeretes régi, és most végeldöntés alatt álló zálogos pörben bemutatott nemzéktáblákról, hol ez a sz. Benedeki Convent okleveleivel igazoltatik.
Bel. id. h. Onori Katalint II. András nejéül irja. Ezt bizonyítja oklevél is a sz. Benedeki Conventből, igy kellett tehát mind a két nőt feleségeül vennem. És mivel az érdekelt pörben II. Andrásnak csak Theszéri Margit nejétől gyermekei tétetnek ki, és ezek különböznek a Bel által előadottaktól, csak mind a két feleségnek elfogadása által hiszem a valóságot kiderítve.
Geneal. Authem. Cod. Mss. 207. tom. II. 1580-ban. És lásd testvéreivel együtt a Báthory-Theszéri perben M. 34. sz. alatt.
II. Ferencz (II. András fia) I. Ferdinand király korában az egész Magyarország fő hadi biztosa volt*. Neje kettő volt. Az első Marsovszky Katalin, a második tőkés-ujfalusi Ujfalusy Istvánnak leánya Dorottya, ki előbb nepsiczi és paczolai Sárkány György bajmoczi várkapitánynak özvegye volt. Ezektől fölösen megszaporodott családa. Vagyonában is igyekvék magát biztosítani, 1608-ban uj adománylevelet szerzett Rudolf királytól Berény és Kis-Bárkány helységre, és a Telki pusztára Nógrád vármegyében. 1627-ben Tarnócz helységbe, 1636-ban pedig Sz.-Erzsébeten iktattatott be*. Gyermekei a következők, az első nejétől:
Gr. Berényi Tamás fölötti halotti beszéd. 20. l.
Mocsáry id. h. 170. l.
Zsófia, 1611-ke óta Boronkay Jánosné, és Zsigmond.
Második nejétől születtek III. András, ki ügyvéd, és 1633-ban Pozsony vármegye jegyzője volt*. Ennek hitvese Ocskay Anna (Ocskay Zsigmondnak «»nagy-szelcséni Zsuzsannától született leánya) volt, kitől csak leányai lettek, ugymint: Katalin Csuzy Péterné, Jusztina*, 1. Révay Györgyné, 2. Palugyay Mártonné. Zsuzsanna Rudnay Györgyné 1653-ban. Eképen III. András fiága kihalt.
Geneal. Auth. Cod. Ms. 207. tom. II. E gyermekeket sem Bel, sem Lehoczky nem említi. Én itt az id. kézirat után, melly pörben használtatott, adom.
Geneal. authen. id. h.
II. Ferencznek gyermekei voltak még: Borbála gróf Eszterházy Jánosné, József korán elhalt, Klára sz. Klára-rendi apácza, Erzsébet gróf Zichy Miklósné, és végre
I. György, ki egyik legnevezetesebb emberévé vált a családnak. Előbb (1642-ben) Nyitra vármegye alispánja volt*, ugyanazon évben báró lőn*. 1659-ben mint I. Leopold követe járt Erdélybe Kemény Jánoshoz, és Barcsay Ákoshoz*, 1662-ben kir. táblai báróvá lőn, és Pétervásárát (Heves vármegyében) nyerte örökségül. Engedélyt kapott I. Leopold «»király, hogy Bodok várát Nyitra megyében felépithesse. Már előbb 1651-ben Pálfi Pál nádortól adományt kapott Nógrád megyében Panyi Darócz, Homok Terennye helységbeli, és Devecser pusztai rész birtokára, ugy egész Mizerfára, mellyekbe 1652-ben beiktattatott*. Neje kettő volt. Az első Kereszturi Zsuzsanna (Keresztúry Andrásnak Elefant Judittól született leánya), a második Eszterházy Zsófia. Ezektől következő kilencz gyermekei lettek*:
Geneal. authen. id. h.
Hist. herald. Handbuch. Gotha 1855. 47. l.
Mocsáry id. h.
Mocsáry id. h.
Geneal. auth. id. h. – és Lehoczky. – Bel csak második nejét említi.
1) Katalin Sándor Jánosné.
2) Julianna.
3) Zsuzsanna nagyságos Pogrányi Ferenczné.
4) Mária Plugyay Jánosné.
5) Báró Tamás, elesett Érsekujvárnál.
6) Báró III. Ferencz, ennek két neje volt, első kis-sennyei Sennyey Erzsébet, második Koksay Éva. Az elsőtől született: Ádám, kinek két neje közül egy sem hagyott férfigyermeket. Az első nejétől Koháry Zsófiától születtek: Mária Anna báró Andrássy Györgyné, és Erzsébet, 1. gr. Eszterházy Ádámné, 2. gr. Nádasdy Boldizsárné*. Második nejétől báró Bossány Judittól lett Klára Taródy Istvánné *. Ádám ága is kihalt. – III. Ferencznek második nejétől Koksay Évától csak leányai lettek, ugymint: Zsófia, Seplényi László tábornagy neje, Mária Anna mint báró Zay András jegyese halt meg*. És Katalin Splényi Gábor tábornok neje. Igy III. Ferencz férfi-ága is elenyészett.
Gróf Nádasdy Boldizsárt csak Bel id. h. említi.
Csak Geneal. auth. id. h. emlittetik Taródy István.
Bel id. h. – A geneal. authen. tábláján báró Zapf olvastatik.
7) I. Péter birta Nagy-Tapolcsányt, neje b. Hölgyi Anna Hölgyi Gáspár leánya volt, kitől csak egy leánya maradt: Mária Terézia * 1. gr. Erdődy Józsefné, 2. gr. Csáky jegyese lőn, de egybekelés előtt meghalt*.
Bel id. h. Lehoczky e Pétert grófnak irja. Leányát Terézt a Geneal. auth. táblája Pál leányának teszi.
Bel id. h. Lehoczky e Pétert grófnak irja. Leányát Terézt a Geneal. auth. táblája Pál leányának teszi.
8) I. Pál, kinek neje divékujfalusi Ujfalussy Jánosnak leánya Éva volt, három leányt és egy fiut nemzett. Leányai Erzsébet, 1. báró Ujfalussy Pálné, 2. gróf Forgách Ignáczné. – Éva Kis-Mártonban Ágoston-rendi apácza. Julianna gróf Breüner Antalné; és fia Imre, ki a most is virágzó Trencsén megyei beczkói ág törzse lévén, alább emlitetik, és a III. táblázaton maradékaival együtt látható.
9) II. György, ennek fia volt III. György, ki nejével divékujfalusi gróf Ujfalussy Klárával a mostanig lenyuló korosi vagyis nyitrai, ugy a bodoki és karancsberényi ágat alapitá, s kitől a IV. táblázatot kezdjük el.
Most lássuk egy tekintettel az eddig ismertetteket a
II. táblán:
I. Ferencz (Köbölkuthi Erzse), kik az I. táblán.; II. András 1550. (1. Teszéri Margit, 2. Onori Kata).; Pál 1555. † Benedek 1552. † Boldizsár † (Apponyi Kata); II-ik nejétől Zsigmond † Erzse (Pelérdy Péter); II. Ferencz 1608–1636. (1. Marsovszky Kata. 2. Ujfalussy Dora).; Zsófia (Boronkay Ján.). Zsigmond †. III. András (Ocskay Anna).; Borbála (gr. Eszterházy Ján.). József †. Klára, apácza. Erzse (gr. Zichy Mikl.); I. György 1642. báró (1. Keresztury Zsu. 2. Eszterházy Zsófia); Kata (Csuzy Péter); Jusztina (1. Révay György, 2. Palugyay Márton).; Zsuzsa (Rudnay Györgyné).; Kata (Sándor Ján.). Julianna. Zsuzsa (Pogrányi Fer.). Mária (Palugyai János). Tamás, elesett Érsekujvárnál.; III. Ferencz (1. Sennyey Erzse. 2. Koksay Éva).; Ádám (1. Koháry Zsófia. 2. báró Bossány Judit.); Zsófia (Splényi László). Mária (b. Zay Andr.). Kata (Splényi Gáb.).; Mária Anna (báró Andrássy György). Erzse (1. gróf Eszterházy Ádám. 2. Nádasdy Bold.). Klára (Taródy Istv.); I. Péter (b. Hölgyi Anna).; Mária Anna (1. Erdődy Józs. 2. Csáky gr. jegyese).; I. Pál (Ujfalussy Éva).; Erzse (báró Ujfalussy Pálné). Éva, apácza. Julianna (gr. Beüner Antalné).; Imre (Zichy Borb.); Lásd a III. tábl.; II. György; III. György (gr. Ujfalussy Klára).; Lásd IV. táblán).
E táblán látjuk, hogy I. Györgynek két unokája, ugymint Imre, (I. Pálnak fia), és III. György (II. Györgynek fia), egyszerre két ágon indítja sarjadásnak a családfát. Mindkettő grófságot is szerzett. Lássuk előbb Imre ágát* a
Lehoczky stemm. 49.
III. táblán:
Gróf Imre (Zichy Borbála) mint a II. táblán.; Gróf II. Zsigmond (Luzsinszky Éva).; Thadé †; IV. Zsigmond † 1838. (Pongrácz Julianna).; Nep. János sz. 1794. (Erkeseröi Andrássy Teréz).; Leo, szül. 1829. jan. 29. Gizella, sz. 1830. máj. 2. (Adamóczi Ambró Mór.). Janka, sz. 1834. april 24. (b. Reviczky Alfredné).; Antal, szül. 1795. vág-ujhelyi prépost.; Alajos, sz. 1799. cs. k. kam.
Imre ezen trencséni vagy beczkóinak nevezett ágnak törzsöke grófi rangra emeltetett. Nejétől Zichy Borbálától született fia Zsigmond fentartá ez ágat egész mostanig. A családfa végén Nep. János áll, született 1794-ki april 14-kén, cs. kir. kamarás, nőül vette 1823-ki február 12-kén erkeserői Andrássy Terézt (született 1800. nov. 19.), kitől gyermekeit a táblázat mutatja.
Testvérei: Antal, vág-ujhelyi prépost, szül. 1797-ki sept. 24. és Alajos, cs. kir. kamarás, született 1799-ki márczius 9-kén.
—
A másik ágazat, mellyet III. György indít le, bokrosabb a fölebbinél, ezt mutatja a következő
IV. tábla.
III. György (gr. Ujfalussy Klára). Lásd a II. táblán.; II. Tamás Zemplin főisp. (1. gróf Barkóczy Teréz, 2. gróf Herberstein Mária).; Anna Maria (gr. Csáky Ant.); IV. Zsigmond; V. Ferencz (b. Altman Magd.); VI. Ferencz † 1847. II. Gábor. Bálint.; Lajos cs. kam. Erzsébet szül. 1796. (báró Orczy Györgyné).; Kata (báró Viczay Józsefné).; III. Tamás (gr. Haller N.); IV. György.; Mihály †. Teréz. I. Gábor †. Borbála. IV. László. V. András † 1816. (gr. Batthány Sidonia).; Miklós; VII. Ferencz, sz. 1817. (b. Orczy Ágnes). Augusta. Sidonia (gr. Degenfeld-Schönburgné). Luiza.
III. György ki a tulsó lapon; még Ujfalussy Klárával: IV. Ferencz, elesett Landaunál 1710. jul. 11. Judit (b. Zay Andrásné.). IV. András; János, budai kanonok.; III. Zsigmond, pécsi püspök. IV. György (gr. Hochburg Anna Maria). Éva. Bora (gr. Eszterházy Ján.). III. László †. József. Klára, apácza. Erzse (gr. Zichy Miklósné).
III. György, cs. kir. tanácsos, szintén grófi rangra emeltetett 1700-ban*. Számos gyermekei közül
Lehoczky Stemm. I. 167.
II. Tamás alsóbb iskoláit és a bölcsészetet Nagyszombatban, a törvényt Bécsben és Hollandiában, Utrechtben tanulta. Hivatalos pályáján Zemplin megye főispánjává, a hétszemélyes tábla ülnökévé, cs. kir. kamarás és val. belső titkos tanácsos lőn. Az 1739-ki mirigy uralkodása korában a Tiszán inneni kerület korm. biztosa volt. A morva határszéli kérdések eligazitására kir. biztosul volt küldve. Meghalt 1747-ki junius 3-kán, kora 58-dik évében*. Első neje Szalai gróf Barkóczy Terézia gyermekszülés után 1738-ki sept. 20-kán, kora 43-dik évében* meghalván, másodszor elvette nőül gróf Herberstein Mária Teréziát. Gyermekei – kik a nemzékrenden láthatók – első nejétől születtek. Már előbb neje volt Károlyi Éva is, és ez volt anyja fiának V. Ferencznek*.
Fölötte mondott halotti beszéd „Szorgalmatos Abner“ czim alatt, nyomt. Nagyszombatban 1747. – Ott a 37. lapon halála évszáma sajtóhibából áll 1737-re téve, a végső lapon ki van igazítva 1747-re.
Gr. Barkóczy Terézia fölött halotti beszéd Stimulus Mortis czím alatt nyom. Pozsonyban 1738.
L. gr. Berényi Ferencz felett mondott halotti beszédet (Oratio funebris) Géczy Andrástól.
IV. Ferencz katonai pályán szolgálván, Landaunál 1710-ki julius 11-kén vitézül elesett.
III. Zsigmond pappá lett, és III. Károly által poroszlói bold. asszony apátjává neveztetett ki, 1718-ban Romából, hol doctoratust nyert, visszajövén, 1719-ben esztergomi kanonokká, 1722-ben az akkori primás a latere kanonokává, 1734-ben helytartói tanácsossá, később malliai czimz. püspökké, a primás érsek helyettesévé, valamint a pécsi püspökség, Baranya és Tolna megyei főispánság helyettesévé is kineveztetett; végre pedig (1740-ben) pécsi püspökké, és a nevezett megyék főispánjává, és val. belső titkos tanácsossá neveztetett ki*.
Mocsáry id. h. 171.
IV. Andrásnak fia János szintén papi pályára zentelte magát, és budai kanonok volt.
IV. Györgynek gróf Hochberg Anna Máriától gyermekei nem maradtak.
II. Tamásnak a táblázaton látható gyermekei közül V. Ferencz (született 1721-ki jun. 1-jén) ügyes tanult ember volt. Az anyai magyar nyelven fölül tudott németül, francziául, olaszul, oláhul, latinul és illyrül. Volt Konstantinápolyban a török követtel, mint katona részt vett az 1741- és 1744-ki táborozásokban III. Tamás és Gábor testvéreivel. Meghalt 1775. aug. 5-kén. Eltemettetett a laszkári kastélyban*. Neje báró Altman Magdolna volt*. Gyermekei II. Gábor Ugocsa megye főispánja*, Bálint és VI. Ferencz, ki 1847-ben halt meg. Ezen utóbbinak gyermekei Lajos, cs. kir. kamarás, és Erzsébet, szül. 1796. nov. 17-kén. Csillagker. hölgy, és 1814-ki oct. 15-ke óta báró Orczy György, cs. kir. kamarás neje.
Oratio funebris gróf Berényi Ferencz fölött Géczy Andrástól.
Geneal. Authen. Cod. Ms. 207. tom. II. nejeül b. Révay N. tétetik.
Mocsáry id. h.
III. Tamás (II. Tamás fia) 1742-ben Erzsébet császárné apróda, Haller gróf nejétől nemzé IV. Györgyöt.
V. András a porosz háborúból sebekkel tért haza. Meghalt Bodok várában 1816-ki sept. 3-kán, kora 85-dik évében*. Gr. Batthyán Szidonia nejétől fia Miklós, cs. kir. kamarás. 1853-ki sept. 11-kén halt meg. Gyermekei: a) VII. Ferencz, született 1817-ben, 1855-ki junius 9-kén, nőül vette báró Orczy Ágnest, ki született 1826-ki april 14-kén b) Auguszta; c) Szidonia, 1839-ki jul. 23-kán neje lett gróf Degenfeld-Schönburg Adolf, cs. kir. kamarás, és kapitánynak d) Luiza.
Mocsáry id. h.
Czimere a családnak, mit 1431-ben nyert*, arany mezőben egy koronán ülő mókus, fölötte csillag, a vért sisakjának koronáján ugyanaz. Erre vonatkozó családi jelszava: „Quo non ascendam.“
Lehoczky és Bel. id. h. – Adami scut. gentil. tom. I.
