Boér család. (Szkoréi, bérivoi és kövesdi).
Boér család. (Szkoréi, bérivoi és kövesdi).
Erdélyi család, mely – mint Kőváry irja* – a nemzeti fejedelmek korában veszi eredetét. E korban Fogaras földén egy Boér három fiának három falut hagyott: Szkorét, Berivojt és Kövesdet. A fiak közül mindenik saját falujáról vett előnevet, és igy háromféle* Boér családot alapitottak.
Kőváry Erdély nev. Családai 51–52. lapon, ki után vannak nagyobb részint ez adatok.
Mikola id. munkája 58. l. csak két ágat Bérivoit (Birvojit) és Kövesdit emliti.
A szkoréi ág gyengébb házasságokat téve, – emlitett iró szerint – hamar lehanyatlott.
A bérivoi ág szerencsésebb volt, és maig is a tehetősbek sorában áll.
Czimerök mostan használt pecsétjük után: lóháton ülő férfi, ki jobbjában feje fölött kivont kardot tart.
Ez ág családfája következő:
I. Sámuel; II. Samu. 1709. (Tóth Zsuzsa); II. József (Pap Mária); Antal (Sárpataki Zsu.); Miklós. András.; I. István (Domokos Anna); II. István. 1731. tartom. biztosi segéd.; I. József (Kereszturi Bora); Antal (Sándor Erzs.); I. Ferencz (Orbán Kata); Imre (Vajna Ilona); György. (Henter Cziczelle); János; Karolina (Bisztrai István); II. József (Vajna Anna); III. Ferencz (Juhász Jozefa); II. Ferencz (Szeredai Anna); Antal (Czikó Ant.); Kálmán. Bálint. Gyula.; Imre (gr. Harrach Francziska)
A táblázaton állók közül II. Ferencz kir. táblai ülnök volt. Fia Antal 1848-ban Fogaras vidék képviselője. – III. Ferencz 1854-ben katastral munkálatok felügyelője.
A kövesdi ág jeles embereket adott a hazának. Közülök Simon, mint hadi biztos Erdélyből Rabutin mellett, jelen volt 1697-ben a zentai ütközetben a török ellen, hol midőn a törököt megverték, s a hullákat fosztogaták, egy muskotélyos a császár arany pecsétjét az elesett török fővezér nyakából levoná. Boér Simon ezt meglátván, magához váltá, és Eugen herczeghez vivé, tudtul adván, hogy a fővezér is elesett. E tett használa is Simonnak, mert utóbb fogarasi főispán lőn*. Meghalt 1729-ben, kora 68-dik évében. Simon ily családfát alkotott*:
Cserey Mihály Historiája 261. lap.
Mikola id. m. 58. l.
Simon (2. neje Kopasz Klára); András kanczelláriai Registrator.; Ferencz krasznai főisp. (Thorma Éva); József Huszár család alapitója.
Ferencz a somlyói várban magyar katonák századosa volt Rákóczy mozgalma kezdetén, és annak föl is adá a várat, maga pedig bement Erdélybe. Itt Rabutin törvényszéke elé állíttatik, majd kikéredzik Oláhországba, holott ismét a kuruczokhoz áll*. Legutoljára krasznai főispán volt. Fia József Huszár nevet vőn fel, és alapitá a báró Huszár családot.
Cserey Mih. id. h. 322. 347. l.
András ágából kövesdi Boér Ferencz Torda vármegye alszolgabirája 1794-ben. Gergely a Guberniumnál fő-posta- és szállásmester 1794-ben.
