Emődy család.
Emődy család.
Lakhelye jelenleg leginkább Nyitra vármegye, azelőtt Bars, Hont s több megyékben is.
Czimere a paizs udvarában egy hátulsó két lábán álló grif, első jobb lábában kivont kardot, a másikban nyilat tartva. Ugyanez alak ismétlődik a paizs fölötti sisak koronáján is. A paizst szokás szerint foszladék környezi *.
Gelb: Gaudium Europae. Tyrnaviae 1699.
Az Emődy (Emewdi) név már a XIII. század végén előfordul, midőn 1281-ben Mihály és Ompud az egri káptalan előtt elismervén, hogy Emődy Farkas bizonyos jegy-ajándoki ügyben eleget tett, annak Zemplin megyei Turonya helységet visszaadák *. E Farkas Paschalisnak fia volt; Mihály és Ompud pedig vejeiül iratnak. Ezenkivül János fiától Sándor nevü unokája lett volna *. Hogy azonban ezek ez itt tárgyalt család ősei közül valók voltanak-e? nem állithatom.
Szirmay C. Zemplin. not. top. 265.
Lehoczky Stemmatogr. II. p. 115.
A Nyitra és Hont megyei itt tárgyalt Emődy családnak ismert törzse Emődy Mátyás, máskép Dedessy-nek is iratott, és 1612-ben Hont vármegye alispánja volt *. Élt 1616-ban is. Nejével Palásthy Judittal a következő családfát * alkotá:
Lehoczky Stemmatogr. I. p. 196.
Theszéry-Deméndy-féle perből.
Emődy Mátyás Hont v. alispán 1612. (Palásthy Judit); István; Mihály †; György honti alisp. 1634. (Szelesényi Mária); Anna; Zsuzsa; Kata; Zsigmond; Ilona (Bogády Miklós); Rozina (Sámbokréty Pálné); György; Imre; Mihály; Erzsébet (dolinai Draskóczy Miklósné); Ádám; II. Mátyás 1740. (Baloghy Julianna); III. Mátyás (Ghillányi Klára); János
A törzsnek fiai közül György 1630-ban Hont vármegye jegyzője, 1634-ben alispánja, 1646-ban Bars megye követe volt *.
Lehoczky Stemmatogr. I. pag. 188. 195. 196.
Ádámnak fia II. Mátyás az, ki 1699-ben Nagyszombatban tanuló. Ennek unokája ugy látszik azon János, ki 1837–1840-ben Nyitra alispánja, és az 1839-ki országgyülésen követe, utóbb pedig a Besztercze bányai kerület főtartományi biztosa volt.
