Erdélyi család. (Somkeréki és gernyeszegi).
Erdélyi család. (Somkeréki és gernyeszegi).
Erdély régiebb családainak egyike, nagy részben Doboka megyében voltak birtokosok. A család két fő-ágra oszlott: somkerekire (falu Belső-Szolnok vármegyében) és gernyeszegire (helység Torda vármegyében). Ez utóbbi amabból később szakadt ki *.
Hodor Doboka várm. 73–78. lap., honnan nagyobb részint ez adatok.
1428-ban élt somkereki Erdélyi Gergely, ki Zsigmond királytól Alsó-Füldet nyerte Kolos megyében egyéb részjószággal együtt.
1448-ban Somkereki (Erdélyi) Miklós al-vajda volt.
1460–1462-ben Erdélyi István erdélyi vajda volt vizaknai Geréb Miklóssal.
1527-ben Erdélyi János Báthori Istvánnak tokaji kapitánya, de 1528-ban a várat Szapolyay Jánosnak visszaadta.
1547-ban Somkereki Erdélyi István élt, mint bonczidai Bánffy Miklóssal lakodalomra hivó levelök mutatja *.
Kemény Jos. Notitia Archivi et Cap. Albensis p. 213.
Erdélyi Sebestyén 1567-ben Szapolyay Zsigmond János követe Konstantinápolyba.
Ezeken kivül azon Erdélyieket, kiknek vér-ágazatát tudhatni, a következő nemzékrenden találjuk:
Erdélyi Ferencz; István; János 1456. (Szilagyi Jusztina); Márton; Tamás (Zsuky Orsolya); Ferencz; Erzse (Patócsy Miklósné); Gergely Gernyeszegen.; István 1590–1630. tordai főispán.; Gáspár; Borbála; Anna; Bertalan (Kemény Klára); Miklós; Lenárt (Bognitz Kata); Gergely (1. Kollatovich Margit. 2. Gyulai Valkai Anna); János 1605.; II. Miklós 1588. főispán.; Ilona (Farnasi Veress Benedek); Gáspár; Bora (Ombozy Jánosné); Sára (sz.-páli Korniss Mihály); Miklós; Kata (Czegei Vas György); 1-től István †; Anna; Erzsébet (Harinai Farkas Ferencz); 2-tól Zsuzsa (Daczó István) 1670.
A táblázaton állók közül Jánosnak neje Szilágyi Jusztina (Szilágyi Erzsébet nővére) Szász Zsombori, Devecheri és (Kolos megyei) Gyekei részjószágait férjének vagy annak halála után férje testvéreinek Tamásnak és Mártonnak hagyja 1481-ki ker. János ünnepe előtti második ferián a kolos-monostori Convent előtt. E János élt még 1524-ben is, midőn Ferencz testvérével együtt aláirta a maros-vásárhelyi gyülésen a szász nemzethez intézett felszólitást *.
Hodor Doboka várm. 74.
II. Miklós 1588–1591-ben Doboka vármegye főispánja volt. Birtokainak feje Gyulatelke vala. Testvére
János 1605-ben Gyulafi László alatt ezredes, harczolt Szamos-Ujvárnál.
A másik ágon Gergelynek fia István 1605-ben a kolosváriakhoz pénzért jár Bocskay részére. 1623-ban Bethlen Gábor küldöttje és megbizottja Mehemet basához *.
Pray: Bethlen Gabr. Principatus I. 16.
Bertalannak fia Gergely a gernyeszegi ágon István nevü fiában fi-ágon magbaszakadt. Ezen Gergelynek második nejétől gyulai Valkay Annától (Valkay Mihály leányától) született Zsuzsánna leánya Daczó Istvánné, s utódai öröklék a Gyulatelki és Gyulai birtokot.
1640-dik táján más gernyeszegi Erdélyi Gergely ivadékává vált az Ördög családnak, nőül vevén Szalay Ferencznek Ördög Katától született leányát Szalay Katalint. Ettől csak leánya Zsófia Bükk Lászlóné született.
Lenárt ágán Borbála Ombozy Jánosné, kinek leánya Margit Kemény Jánosné, ki után a báró Kemény család örökölte nagyobb részben Doboka megyei birtokát.
