Ernst vagy Ernusth család. (Cháktornyai †).
Ernst vagy Ernusth család. (Cháktornyai †).
Történeti név évlapjainkban, mely azonban alig egy századig élt. Mátyás király alatt tünt és emelkedett fel, és I. Ferdinand korában már elenyészett.
Némelyek szerint törzse zsidó volt; „Mátyás király korában – irja Thurnschwamb – Ernst János keresztelt zsidó kincstárnok volt, és e hivatalban utóda lőn fia Zsigmond a pécsi püspök.“ – Istvánffy hazai irónk ellenben svéd eredetüeknek állitja, midőn Zsigmondról tévén emlitést, erről irja: „fia volt ez – ugymond– a Sveciából eredt, de Magyarországba polgárosult *, és több várat és uradalmat szerzett Ernesti Jánosnak, kit a magyarok Hampó-nak neveztek.“
Ernesth János 1462-ben budai polgár volt. L. Teleky Hunyadiak kora XI. köt. 29. lap.
Wagner * mind a két állitást elfogadva, ugy egyezteti össze, hogy nemzetére svéd, vallására pedig zsidó lehetett Ernst János, ki Mátyás király korában megkeresztelkedvén, ügyessége által nemcsak kincstárnokságig emelkedett, de ezenfelül adományban több várral is jutalmaztatott. Igy kapta Thurócz megyében Szklabina várát, Zólyomban Lipcsét, és Zalában Csáktornyát, – honnan családja előnevét irta. 1470-ben pedig mint kincstárnok Mátyás királytól a legdicsérőbb oklevélben Thurócz vármegye főispánjául neveztetett ki. 1474-ben Horvátország bánja, és Zólyom, Kőrös vármegyék főispánja volt. Meghalt 1480-ban. Két fiut hagyván hátra, Zsigmondot és II. Jánost.
Wagner Collect. Genealogico Historica Ill. Hung. Familiarum Dec. II. pag. 20–24. tárgyalja e családot.
Zsigmond 1475-től 1505-ig pécsi püspök volt. Istvánffy szerint okos, jámbor, és Ulászló király előtt kedves ember. Végrendeletileg Belgrád és Szabács vár megerősitésére tizezer tallért hagyott.
II. János a Hansel névből nyerte a Hampó nevet, mint jámbor és egyszerü ember *. Bátyja Zsigmond püspök halála után a beszterczei kamara részéről a rézkereskedés reá maradt. Lakott Tóth-Szlanán, birtoka pedig a Dráva mellett Csáktornyán volt. A rézkereskedést a Fuggerok- és Thurzók-nak három évre, évenkint 20 arany forintért kihaszonbérelte. 1493–1508-ig főlovász-mester volt, midőn Horvát-, Tót- és Dalmátország bánja lett. 1495-ben iktattatott be a munkácsi uradalomba *. Élt még 1519-ben is, midőn Lajos király hozzá irt levelében sürgeti *, hogy Jajcza várához zászlóaljat segélyül sietve inditsa el. Neje Margit Sagani herczegnő, alsó-lindvai Bánffy Miklós özvegye volt. Ettől egy fia
Thurnschwamb szerint.
Leleszi Conv. Protoc. fol. 11.
Wagner Dec. II. 23. közli a levél töredékét.
Ferencz királyi udvarnok, 1526-ban a mohácsi ütközetben esett el. Ennek gyermekei:
III. János minden maradék nélkül 1527-ben halt meg.
Gáspár, ki az egész Muraközt, Kaproncza, Sabiacus (?) és Prodavistya és több várat birt, élt 1540-ig, nőül vevén Keglevich Péternek Anna leányát, de szintén magnélkül fiatal korában elhalván, birtokai a kir. ügyész kezébe kerültek.
A családfa igy áll:
János kincstárnok † 1480.; Zsigmond pécsi püspök † 1505.; II. János Hampó bán 1519. (Sagani Margit); Ferencz kir. udvarnok † 1526.; III. János † 1527.; Gáspár † 1540. (Keglevich Anna)
A család czimere – mint fölebb a metszvény mutatja – egy hátulsó lábain fenálló kettősfarkú oroszlán, első jobb lábával vállán buzogányt, a másikkal egy csúcsosan kidomborodó paizst tartva; mint azt Wagner egy 1495-ik évbeli pecsét után közlé.
