Ernyey család.
Ernyey család.
Lakhelye Pozsony vármegye, melynek legrégiebb családai közé számitandó.
Az Erney név – mert a legrégiebb időktől szintén a XVIII. századig igy találjuk a család nevét irva – történeteinkben már az Árpádházi királyok idejében virágzott. Már az 1055–1073-ki időközben tünik fel egy Erney főispán, Salamon királynak Vid ellenében hű tanácsosa *. És Erney István a bánnak fia, 1303-ban Venczel király korában nádor volt *.
Thuróczy Chronic. Schwandtner Scriptor. I. p. 121–125.
Budai Fer. Polg. Lexicon I. 607.
De ha e két egyén nem a Pozsony megyei Erney-ek őse lett volna is, miről adatok nélkül elhatározva nem szólhatok, – egyéb adatok szólnak eme család régiségéről is. T. i. már 1301-ben Csáky Márk mester leánya örökösen bevallja * köröskényi * birtokát az Erney családnak; mit azonban nemsokára elvesztettek, mert – mint olvassuk – 1316-ban már I. Károly király visszaadja a köröskényi (vagy kereskényi) jószágot az Erney családnak *.
Coram Conventu Crucigerorum Domus Hospitalis Ecclae S. Stephani.
Alsó- és Felső-Köröskény Nyitra megyében fekszik.
Kolinovich G. Vita et gesta. Mss. az egyetemi könyvtárban. – Innen nagyobbrész mind ezen családróli adatok, melyeket Kolinovich a család levéltárából jegyzett ki.
Ezután megszakadnak a családi levéltár adatai a XVI. század végeig, midőn ismét a köröskényi birtok iránti viszonyokról szólnak legnagyobb részben a felmaradt oklevelek.
1578-ban Nyitra vármegye előtt Köröskény iránt folyik osztályos per egyrészről néhai Erney Miklós gyermekei, másrészről Ilona, Rácz Farkas neje között.
1584-ben Erney Ambrus neje Sipos Agatha tesz végrendeletet.
1588-ban Babindáli Magdolna köröskényi birtokát bevallja Erney Balásnak a nyitrai káptalan előtt.
1589-ben Erney Balás egyességre lép Pangi Benedekkel.
1590-ben Farkas Anna a nyolczados törvényszék elé idézteti Erney Balást Köröskény végett. – Ugyanez évben E. Balás pere a királyi táblára küldetik.
1591-ben Pangi Benedek bevallást tesz E. Balás részére.
1592-ben Nyitra vármegye törvényszéke előtt barátságos egyességre lépnek egyrészről Erney Balás, Jakab és Tamás, másrészről Erney Borbála.
1604-ben Banky Ferencz (tán Pangi) és Nagyváthi Ilona bevallást tesznek Erney Balás részére. Ugyanaz évben azt teszi Nagyváthi János is.
1610-ben Thurzó György adománya mellett Zili György magvaszakadtán Pozsony megyei Apaj helységben udvartelekbe iktattatnak be az esztergami káptalan által Erney Balás és Lukácsy György. Ellentmondott és perlekedett Thedy Magdolna, és többen.
1612-ben Erney Anna bevallást tett E. Balás részére, egyszersmind Nyitra vármegyétől végrehajtást nyer Vidos Erzsébet ellen.
Erney Balásra vonatkoznak még a következő adatok is. 1613-ban Somogyi Gáspár visszahuzza E. Balás beiktatása elleni ellentmondását. 1617-ben Thedy Gábor bevallást tesz E. Balás részére, 1619-ben pedig Thedy Gábor és Nagy Anna visszavonják beiktatási ellentmondásukat az esztergami káptalan előtt. 1618-ban Trombitás János az esztergami, – 1619-ben Csik János és István a nyitrai káptalan előtt tesznek bevallást részére. 1620-ban Thuróczy Péter Gergelyfalut vallja be Forgách Zsigmond nádor előtt Erney Balásnak.
Erney Lukácsra vonatkoznak a következő adatok. 1610-ben Macsedi Balás bevallást tesz az esztergami káptalan előtt E. Lukács részére. 1623-ban Lakatos Miklós bevallást tesz részére. 1624-ben Biró Györgytől zálogbirtokot vesz. 1638-ban erdőt cserél Muraközy Mártonnal. 1640-ben pert folytat Csik János ellen. 1641-ben Esterházy Miklós nádortól adományt nyer Apajban egy fél curiára. 1642-ben Muraközy Mártontól birtokot vesz zálogul. Ugyanez évben az érdeklett fél curiára a nádortól iktató parancsot nyert fiai részére is az esztergami káptalanhoz. 1647-ben Hidvégi Miklós örök bevallást tesz részére; tanuvallatást tétett Köröskény végett, és Szalatnay Páltól zálogon birtokrészt vesz. 1649-ben Köröskényi Ilona nagy-emőkei részbirtokát szintén neki zálogositja el. 1650-ben Nagy Brigittától vesz zálog-czimen birtokrészt. 1652-ben Belay Miklós bevallást tesz részére; – Katona Gergely, Brinyi Zsuzsa és Katalin birtokrészeiket reá ruházzák. 1653-ban Erney Lukács Pozsony megye szolgabirája volt. 1654-ben Biró Györgytől vesz zálogczimen egy részt, és Muraközy Istvántól is; – 1656-ban Rajcsány Ilonától is. 1658-ban Vesselényi Ferencz nádortól az Apaj helységbeli curiára adományt kap; és tanuvallatást tétett Gergelyfalvi kertje végett. 1659-ben Muraközy Márton özvegyével a nász-ajándok iránt egyességre lép. – 1662-ben Lakatos Miklós örök bevallást tesz részére. – 1664-ben Morocz Judittól zálogczimen birtokrészt vesz. 1665-ben fiának Erney Miklósnak lakóházát vall be. 1673-ban végrendeletet tesz.
1673-ban Erney Lukácsnak fiai János és István tiltakoznak a nővérük részére tett intézkedés ellen.
1680-ban E. Miklós tiltakozást tesz a leány-ág ellen az esztergami káptalan előtt.
1701-ben Erney Ádám és Gáspár az Apaj helységbeli birtokba iktattatnak, de ellentmondás történt.
1734-ben élt Erney Józsefnek özvegye Draveczky Katalin, és leánya Erney Erzsébet. Emlitett Józsefnek unoka-öcscsei voltak Ádám és Ferencz, szintén 1734-ben élők.
1741-ben Erney László esküdt Bazinban.
1762-ben E. Lázár élt.
1760–1768-ban E. István szegények ügyvéde.
A család nemzékrende * néhány ágon a XVI. századtól a mult századig igy jött le:
Geneal. authent. Mss. tom. I.
Erney Ambrus 1586. táján. (Csermeny Ilona); Jakab 1592.; Péter; Mihály; István; Tamás; András; István; Ádám; István; Ferencz 1734.; Lázár 1762.; Gábor
A család czimere a paizs udvarában egy hátulsó lábain álló oroszlán, első jobb lábában kivont kardot tartva, ugyanaz emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is; mint azt Erney Lukács 1653-ki, és Erney Lázárnak 1762-ik évi pecsétnyomatán láttam.
