a) Herczegi vagy idősb ág.
a) Herczegi vagy idősb ág.
Esterházy Ferencz 1584. Pozsony v. alispán. (Illyésházi Zsófia); I. Miklós szül. 1582. † 1645. 1626. gróf, nádor. (1. Dersffy Orsolya. 2. Nyáry Krisztina); I. Gábor † 1618. (Ujfalussy Anna); Zsófia (Révay Márton); Anna (Kéry János); I. Dániel báró. (Rumi Judit) L. III. tábla.; I. Pál báró. (1. Károlyi Zsuzsa. 2. Viczay Éva) L. IV. tábla.; Farkas kir. személynök † 1670. (Bóka Anna); Judit (Amade János); István † 1641. Pápa kapit. (Thurzó Erzse); László Vezekénynél † 1652. (Batthyány Eleonora); Mihály; Anna (Nádasdy Ferencz); I. Pál sz. 1635. † 1712. Herczeg nádor. (1. Esterházy Orsolya. 2. Thököly Éva); Mária (Drugeth György); I. Ferencz szül. 1641. † 1685. Zala, Somogy v. főispánja. (1. Illyésházy Ilona. 2. Thököly Mária) Lásd II. táblán.; Orsolya (h. Esterházy Pál); 1-től I. Mihály herczeg kir. udvarm. † 1721. (gr. Deschán Margit); II. Miklós tinini püspök † 1693.; Krisztina ágostai apácza. †; László ráthóti prépost 1680.; Orsolya apácza.; Gábor főispán 1690. (Traun Margit); Teréz (gróf Erdődy György); József † 1721. herczeg. (b. Gileis Mária Octavia); Teréz (gr. Aspremont); Anna (gr. Althan Mihály); Eleonora (gr. Pálffy János); Jozefa; Margit; Mária (Salm Károly)
*) Teréznek testvérei még: Julianna és Ádám.
József herczeg. † 1721. (b. Gileis Mária Octavia); Pál Antal sz. 1711. † 1762. Herczeg, tábornagy. (Visconti Mária); Mária Jozefa szül. 1712. † 1756. (gr. Lamberg Ferencz); Anna Mária sz. 1717. † 1718.; III. Miklós szül. 1714. † 1790. Herczeg, m. testőr-kapit. (gr. Weissenvolf Erzse); Antal szül. 1738. tábornok. † 1794. (1. Erdődy Teréz. 2. gr. Hohenfeld M. Anna); Mária sz. 1739. † 1794. (h. Grassalkovich Antal); IV. Miklós szül. 1741. † 1777. őrnagy. (gr. Ungnad Anna); Miklós szül. 1765. Herczeg, táborszernagy. † 1833. nov. 24.; Antal szül. 1767. alezredes. † 1790.; Mária Leopoldina szül. 1776. (H. Grassalkovich Antal); Mária Teréz szül. 1764. (gr. Csáky Ferencz); Herczeg Pál Antal szül. 1786. mart. 10. Britt nagykövet. (Hg. Thurn Taxis Teréz); Mária Leopoldina szül. 1788. (h. Lichtenstein Mór); Miklós szül. 1799. hadnagy volt.; Mária Teréz szül. 1813. (gr. Chorinszky Frigyes); Teréz Amália szül. 1815. (gr. Cavriani Károly); Miklós Pál szül. 1817. (Child Villiers Sarah Frid. Lady † 1853.); Pál Antal szül. 1843.; Alajos György szül. 1844.; Sarah Zsófia szül. 1848.; Miklós szül. 1851.
A táblázat törzsének Ferencznek Illyésházy Zsófiától Illyésházy István nádor nővérétől öt gyermeke maradt. I. Dániel és I. Pál ivadékát a III. és IV. táblázaton látandjuk. Zsófia Révay Mártonhoz, Anna ipolykéri Kéry Jánoshoz mentek nőül. I. Gábor aranysarkantyús vitéz Bethlen Gábor fogságában, de hive is volt *. Meghalt 1618-dik után *. Első neje az osgyáni Bakos családból, a második Ujfalussy Anna volt. Gyermekei Farkas kir. személynök 1670-ben halt meg. Szerzé Cseszneket és Gáthát. Nejétől Bóka Annától gyermeke nem maradt. Nővére Judit Amade Jánosné.
Kazy Hist. R. H. tom. I. p. 172. 173.
A „Trophaeum Estoras“ szerint 1618-ban, de bizonyos hogy később.
Legídősb és legjelesb fia Ferencznek Miklós 1582-ki april 8-án született Galanthán. Protestansból a kath. vallásra térvén, és 1611-ben a gazdag Magócsy Ferencz özvegyének Dersffy Orsolyának kezét megnyervén, és igy a vagyont erényeivel párositván, fokonként mind magasabb és magasabb polczra lépett. Mátyás király mindjárt uralkodása elején hadi kapitánynyá, tanácsossá, és Gábor, Dániel, Pál testvéreivel báróvá – és az ország nagyjai közé emelte. 1617-ki october 6-án Bereg, 1618-ban pedig Zólyom megyei főispánjává, tanácsossá, és kir. fő-udvarmesterré neveztetett ki, mint ilyen II. Ferdinand koronzásánál ő vitte Magyarország zászlaját, és ekkor sz. István kardjával arany-sarkantyús vitézzé üttetett. Ugyanez évben nádorrá is ki volt jelölve. Mint fejedelmének tántorithatlan hive, és az 1622-ki nikolsburgi béke egyik főtényezője, azon évben kamarássá és országbiróvá neveztetett ki, és Kis-Martont kapta adományba. A következő évben a Nyitra vizénél a törökön fényes győzelmet aratott. Végre 1625-ben a sopronyi országgyülésen nádorrá választatott, 1626-ki aug. 10-én pedig Fraknó várával és uradalmával jutalmaztatott, s utódaival együtt Fraknó örökös és szabad grófjává emeltetett *. 1645-ben még ő eszközlé a Rákóczy Györgygyel kötött egyességet is. Meghalt ugyanez évben sept. 11-én, és tetemei Nagy-Héflánból, hol rendesen lakását tartá, Nagyszombatba vitettek, és ott az általa épitett egyetemi egyházban, családi sirboltjába takaritattak. Miklós mint iró is figyelmet érdemel fenmaradt munkái által *. Második neje Bedeghi Nyáry Krisztina Thurzó Imre özvegye volt, ettől és első nejétől gyermekei a következők:
Lásd az oklevelet a „Trophaeum Domus Inclytae Estoras“ oklevelei közt. Lehoczkynál Stemmat. tom. I. P. 2. p. 24. És Esterházy Miklós munkái a Nemzeti Könyvtárban 345.
Lásd jelesül kidolgozott életrajzát Esterházy Miklós munkái előtt Toldy Ferencztől a Nemzeti Könyvtárban.
a) István gróf, tanácsos és kamarás, arany-sarkantyús vitéz és Pápa vára kapitánya volt. Meghalt 1642-ben, kora 26. évében. Nőül atyja mostoha leányát Thurzó Erzsébetet vett el, kivel a Sempthei urodalmat kapta. Ettől leánya Orsolya testvérének Esterházy Pálnak lőn nejévé.
b) Mária grófnő homonnai Drugeth György neje lőn.
c) László gróf, szép férfiu, szül. 1626-ki dec. 30-án. Tanácsos, Sopron vármegyei főispán, szintén pápai várkapitány. Elesett Vezekénynél 1652-ki aug. 26-án a török elleni csatában *. Nejétől Batthyány Eleonora gyermektelenül halt meg utánna 1654-ben.
Lásd Hoffman Pál pécsi püspöknek a Vezekénynél elesett négy Esterházy fölött mondott halotti beszédét.
d) Mihály gróf szintén magnélkül halt meg.
e) Anna grófnő a szerencsétlen Nádasdy Ferencz országbiró neje volt.
f) Ferencz grófról a Fraknói ifjabb vagyis grófi ág törzséről alább leend szó.
g) I. Pál szül. 1635-ki sept. 8-án Kis-Martonban. László bátyja halála után 1652-ben soproni örökös főispán, és cs. kir. tanácsos, Leopold király megkoronázása után pedig mindjárt arany-kulcsos és udvari tanácsos, 1661-ben fő-udvarmester és vezér-őrnagy lett. 1663-ban Zrinyi Miklóssal együtt hadakozott a török ellen, utóbb Montecuccoli vezérlete alatti táborozásokban kitüntetvén magát, 1667-ben alsó-magyarországi főhadvezéré neveztetett, s az elégületlenek ellen Lőcsenél és Györknél győzelmesen harczolt. 1667-ben tábornagy lett. 1681-ben nádorrá választatott, és a kapuvári urodalmat kapta királyi adományban. 1683-ban Fraknó várából a török által ostromolt Bécs segélyére is megjelent. 1686-ban Buda bevételére husz ezer főből álló sereget gyüjtött, és Leopold király részére a férfi-ág örökösödését tárgyazó törvényczikk elfogadására egyik főtényező volt. Ennyi érdemeiért 1687-ben elsőszülötti jogra romai sz. birodalmi herczegi rangra emeltetett *; már előbb (1681-ben) II. Károly spanyol király által az arany-gyapjas rendet is megnyerte. Másfelől e kegyelmek az elégületlenek bizalmát annyira megcsökkentették iránta, hogy azok a királyi felség s közöttök leendő közbenjárását a béke-alkudozásokban el nem vállalták, melyet annálfogva Pálffy János főhadvezér, utóbb országbiró és nádor hajtott végre a szathmári békekötés által 1711-ben. III. Károly király megkoronázásakor 1712-ben a herczegi czimet fi-ága részére örökre megerősité. Meghalt ugyanez évben Kis-Martonban martius 26-án, és ott a családi sírboltban eltemettetett. Fraknó várát szép képekkel és nagy fegyvertárral látta el. Vallásosságáról több általa irt munka tanuskodik, Sőt – mint vélik – a „Trophaeum Estoras“-féle munka is az ő müve *. Első neje Esterházy Orsolya, a második Thököly Éva volt. Ezektől gyermekei következők, és pedig az elsőtől:
Ez oklevélben fordul elő legelőször a Nimrod-, Atilla-tóli Estoras-féle származtatás. Lásd Kazy III. köt.
Az Elogiumokat Ritter irta; a többiben Bezeredj Ádám és Jeszenszky Ignácz titkárai voltak segélyére.
1) Mihály herczeg cs. kir. tanácsos, kamarás, Sopron vármegye főispánja, kir. udvarmester, meghalt 1721-ki martius 24-én. Neje gróf Deschán Margit Rhodi Marquise-től csak leányai: a) Teréz gr. Aspremont Jánosné, b) Anna gr. Althan Mihályné, és c) Eleonora gróf Pálffy Jánosné maradtak. Igy fi-ágon kihalván, a herczegség József öcscsére szált.
2) Mikós-Antal gróf 1681-ben esztergami kanonok, szent István vértanuról nevezett prépost és tinini püspök. Meghalt 1695-ben ifju korában *.
Memoria Basilicae Strigoniensis p. 161.
3) Krisztina grófnő, a sz. Ágoston-rendi apáczák fejedelem-asszonya Kis-Martonban.
4) László gróf pozsonyi kanonok, és B. Szűz Máriától czimzett rátóti prépost, meghalt 1693-ban.
5) Orsolya grófnő, Kis-Martonban sz. Ágoston-rendi apácza.
6) Gábor gróf, szül. 1673-ban. Arany-sarkantyús vitéz, Zala és Somogy vármegye főispánja, és egy magyar ezred tulajdonosa. Meghalt 1704-ki martius 13-án. Neje gróf Traun és Abensperg Margit Krisztina, kitől egyik leánya Mária Salm Károlyné volt.
7) Julianna grófnő, sz. Ágoston-rendi apácza Kis-Martonban.
8) Ádám gróf, szervita-szerzetes 1698-ban. Anyja Thököly Éva volt.
9) Terézia grófnő, gr. Erdődy Györgyné.
10) József-Antal gróf, ezredes, Zala vármegye főispánja szül. 1655-ki május 1-jén. Bátyja Mihály halálával herczeg 1721-től, s ezen évben meg is halt jun. 7-én. Nejétől b. Gileis Mária Octaviától következők:
a) Pál-Antal herczeg szül. 1711-ki april 22-én. 1721-ben örökösödik a herczegi majoratusban. 1734-ben Sopron vármegye főispánja. 1744-ben a porosz örökösödési háborúban egy magyar ezredet állit. 1747-ben I. Ferencz császártól az arany-gyapjas rendet nyeri. 1748-ban valóságos belső titkos tanácsos 1750-ben lovassági tábornok. 1758-ban követ a nápolyi udvarhoz, és Marschall lett. Volt főkomornokmester is. Meghalt 1762-ben mart. 18-án *. Neje Marquise Lunati Visconti Anna Luiza, kitől gyermeke nem maradt.
Lehoczky Stemmat. tom. I. P II. p. 17.
b) Jozefa-Margit csill-ker. h. gróf Lamberg Ferenczné.
c) Anna-Mária szül. 1717. máj. 18. Megh. 1718. april 7.
d) III. Miklós-József gróf, született 1714-ki dec. 19-én. 1741-ben cs. kir. kamarás és ezredes, 1756-ban jelen volt a porosz háborúban, 1758-ban az Andrási ezredet kapta meg. 1762-ben magtalanul elhalt bátyja Pál-Antalnak a herczegségben utóda, Sopron vármegyei főispán, arany-gyapjas vitéz, főkomornok-mester, a magyar királyi testőr-sereg kapitánya, és magyar gyalog ezred ezredese, szent István király rendjének nagykeresztese, végre Marschall. 1778-ban Sopron megye részéről kétezer, saját részéről kétszáz huszárt állitott. A herczegi czimnek a leányokra is kiterjesztését kapta meg. Szerette és ápolta a müvészeteket, különösen a zenét, kis-martoni kastélyában alapitott zene-iskolájából kerültek ki Haydn és Pleyl stb. Meghalt 1790-ben sept. 28-án. Nejétől gróf Weissenwolf Erzsétől gyermekei: Mária herczeg Grassalkovich Antalné megh. 1794-ben, IV. Miklós őrnagy, (1777-ben kihalt) és
Antal herczeg született 1738-ki april 11-én. Arany-gyapjas vitéz, Sopron megye örökös és valóságos főispánja, cs. királyi és királynéi valóságos belső titkos tanácsos, tábornagy (Generalis Campi Marschallus) és egy magyar lovas ezred tulajdonosa, és kir. főkomornok-mester 1760-ban. Meghalt 1794-ki jan. 22-én. Első neje gróf Erdődy Teréz; a második Hohenfeld Mária Anna grófnő; ezektől gyermekei:
1) Antal herczeg született 1767-ben. Mária Terézia katonai rendjének vitéze, alezredes, Belgrádnál tünteté ki magát, és sebeket kapva 1790-ben dec. 17-én *.
Lehoczky Stemmat. tom. I. P. II. pag. 19.
2) Mária Leopoldina herczegnő szül. 1776-ki nov. 15-én. Férjhez ment 1793-ki julius 25-én herczeg Grassalkovich Antalhoz. Meghalt néhány év előtt.
3) Miklós herczeg szül. 1765. dec. 12. Szintén katonai pályán állott. Arany-gyapjas vitéz, Sopron vármegye örökös és val. főispánja, cs. kir. kamarás és val. belső titkos tanácsos, altábornagy (majd tüzérségi főparancsnok), egy magyar gyalog ezred ezredese és tulajdonosa, a magyar királyi nemes testőr-sereg kapitánya, szent István apostoli m. kir., – és Mária Terézia katonai, – továbbá a bajor sz. Hubert, és Hannover Guelf rendek nagykeresztes vitéze volt, egyszersmind edelstetteni gróf. Katona és diplomata. Szenvedélyes barátja és ápolója a tudományoknak és müvészeteknek. Ő alapitá az Esterházy képcsarnokot, mely Bécsnek Mariahilf külvárosában áll. Ugy szintén könyvtárt, érem- s csiga-gyüjteményt. Hires zenekara Haydn vezérlete alatt állt. Tömérdek s szertelen pompa-szeretete roppant jövedelmét is elégtelenné tevé, s gyakran pénz-zavarba hozta. Meghalt 1833-ki novemb. 24-én. Nejétől Lichtenstein Mária Jozefától herczegnőtől fia
Pál-Antal herczeg edelstetteni gróf, Fraknónak örökös grófja, az arany-gyapjas és sz. István apost. kir. rendjének nagykeresztese, és polgári érdemek ezüst keresztjének tulajdonosa, az orosz sz. András Nevsky, és sz. Anna-rend első osztályu, a porosz fekete sas, a nagy-britanniai Bath-rend, a Hannover Guelph, és sziciliai sz. Ferdinand-rend és érdemek nagykeresztes vitéze, Sopron vármegye örökös és valóságos főispánja, cs. kir. kamarás és val. belső titkos tanácsos, és a nagybritanniai udvarnál nagykövet szül. 1786-ki mart. 10-én. 1810-ben lett dresdai követ, későbben az általános europai restauratio után, rendkivüli nagykövet a londoni udvarnál, hol 1830-tól 1838-ig mint a londoni conferentia tagja, nagy részt vett az europai béke fentartásában. 1842-ben követi állásáról lemondott, s magánéletet élt. 1847-ben mint soproni főispán, a m. természetvizsgálók s orvosok soproni nagygyülésének elnökségét viselé, s általában a hazai s nemzeti ügyek s érdekek iránt mindinkább érdekeltséget tanusitott. 1848-ban martiusban magyar külügyi minister lőn, melyről azonban az ügyek bonyolulta miatt septemberben lemondott, s a magányos életbe vonult. – 1812-ben vette nőül herczeg Thurn Taxis Károly Sándor leányát, ki 1827-ben meghalálozott. Ettől a táblázaton látható Miklós fia s két leánya született.
Miklós herczegnek neje Child Villiers Sarah Friderika – ki 1853-ki nov. 17-én halt meg, a táblázaton látható gyermekei vannak.
Ez leszármazási története a fraknói vonalon az idősb vagyis herczegi ágnak.
Ez ág oly roppant vagyont s annyi urodalmat szerze össze, hogy majorescoja az osztrák birodalom leggazdagabb földesura lenne, s több mint két milliónyi évi jövedelemmel rendelkezhetnék, ha nem kevésbé roppant adósság-tömeggel nem terheltetnék, minek következtében az uradalmakra tett zárlat idejeig a lezárolt javak ura csak nyolczvan ezer pforint évi jövedelmez huz *. – 1804-ben a nem rég (1833-ban) meghalálozott Miklós herczeg Ligne herczegtől a frankoniai tartományban Edelstetten urodalmat vásárlá meg, mi által családja a német birodalom fejd. herczegeinek sorába lépett. Azon urodalom azonban 1806-ban a bajor király koronája alá került, e herczegi uradalom egy tizedrész négyszegü mértföldnyi területén mintegy 830 lakost, egy mezővárost és 2 1/2 falut számlál.
Ujabb ismeretek tára III. 138.
Az ausztriai birodalomban fekvő, s a herczegi majoratushoz tartozó többi uradalmak ezek: Kis-Marton, Esterház, Szarvkő (Hornstein), Pecsényed (Pötsing), Fraknó (Forchenstein), Kabold (Kobelsdorf), Lakompák (Lackenbach), Léka (Lachenhaus), Keresztúr, Kőszeg, Suttőr, Boldogasszony, Kaposvár, Köpcsény, Alsó-Lindva, Nempthy (Lenthy), Csobáncz, Léva, Ipoly-Pásztó, Végles, Buják, Szádvár, Dereske, Bicse, Sztrecsen, Ozora, Dombovár, Sz.-Lőrincz, Kis-Várda, Árva és Lietava, (mindezek Magyarországban), Schwarzenbach és Pottenstein Alsó-Ausztriában.
A család feje a majoresco örökösen birta a soproni főispánságot. A herczegnek nyári laka hajdan Lakompak, Heflán, majd Kis-Marton. A mult században már a pompás Esterház is Sopron vármegyében, miután a mult században Miklós herczeg a saródi határban egy roskadt vadász-kastély helyébe fényes palotát, s mellé egy egész csinos falut épittetett. Most nyári lakásul Kis-Márton szolgál.
A herczegi ág czimere – mint a második metszvényen láthatni, négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály kék mezejében az ősi czimer a koronán álló koronás grif áll, kardot s három fehér rózsát tartva. A második és harmadik mező viz-szintesen kétfelé oszlik, a felső vörös udvarban koronás oroszlán emelkedik fel, hármas fehér rózsát tartva, az alsóbbi ezüst mezőben három vörös rózsafej három szögletre helyezve látszik. A közép kis paizs fekete mezejében arany L. (Leopoldus) betü ragyog, a kis paizson herczegi korona. – Az egész czimert herczegi korona, s hermelinnel bélelt bibor-palást födi.
–
A fraknói vonalnak ifjabb vagy grófi ága, mely I. Pál herczegnek testvérétől Ferencztől származik, igy sarjadzik le:
II. tábla.
I. Fraknói vonal.
