Fekete család. (Fricsi).
Fekete család. (Fricsi).
Erdélyben – hol több ilynevü család él – ezek között a fricsi Fekete család folyt leginkább be a közéletre.
A család állitólag Szapolyay alatt Lengyelországból származott be, és ily családfát alkota *:
Kőváry Erdély nev. családai. 85.
Fekete Lőrincz 1626–1653. (Tordai Erzse); Péter (1. Kollatovich Borbála. 2. Ajtoni Bora); István (Toroczkai Klára); József; József (Toldalaghy Klára); Ferencz (Donáth Anna); Róza † 1845. (Kadácsy Dániel); Karolina (Ujváry József); Klára (Kendeffy József); Lőrincz (Naláczi Ágnes); Ferencz †; Lajos (Horváth Ágnes); Klára (Bethlen Sámuel); Karolina (Rosnyay István); József (Bánffy Márton); Sámuel (Bethlen Sára); Julianna (Henczi Sámuel); Mária (Benkő Ferencz); Agnes (Bardócz Elek); Klára (Sz.-Pali József); László (Sváb Józs.)
A törzs Lőrincz Lengyelországból, hová magyar elei telepedtek, – Bethlen Gábor idejében jött vissza Erdélybe, és Somborra telepedék. Atyja (vagy elődje) Fekete István menekült ki Lengyelországba némely kihágások miatt. Nevezett Lőrincz igen magas termetes férfiu, csapatvezér volt *.
Kemény János Önéletirása. Kiadja Szalay László 1856. 54. 55. l.
Fekete Ferencz (Józsefnek Toldalaghi Klárától fia) egyike vala Erdélyben kora legeszesebb embereinek. Az 1790–1794. körüli országgyüléseken mint kir. hivatalos jelentékeny szerepet vitt. „Többek közt – irja Kőváry – 1790-ben kiküldék a magyarhoni országgyülésre egyik követül, hogy az Uniot munkálja; s midőn hazament, gróf Gyulay Sámuel vádat emelt ellene, hogy ott épen az Unio ellen működött. Fekete maga menthetésére időt kért, mert – ugymond – ha ez igaz, – méltán hazarontónak neveztethetik, s méltán bünhödhetik *. Az ügy kiegyenlittetett.
Kővárynál az 1790-ki országgyül. Jegyzőkönyv. 180. l.
A kolosvári nemzeti szinház felállitásában daczára aggot korának élénk részt vett; és korában – e század elején – a szinészet egyik legnagyobb pártfogója volt.
